„Siófok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
55. sor:
[[1861]]-ben adták át a forgalomnak a [[Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal|Buda-Nagykanizsa]] közötti vasutat. [[1863]]-ban elkészült a vasútállomás (bár már 1861-ben megállt itt a vonat), egy év múlva pedig megépült az első, mólókkal védett hajókikötő. Ugyanebben az évben új Sió-zsilipet is nyitottak, melynek fő feladata a vízszint-szabályozás volt. A fazsilipet vasszerkezetből készült zsilip [[1893]]-ban váltotta fel. Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt [[1865]]-ben kapott a település. Ekkor 200 házat és 1500 lelket számláló község volt Siófok.
Siófokon, vagy ahogy akkoriban többen nevezték: ''Zsidófokon''
kifejezés volt
[[1866]]-ban jelent meg az első hirdetés ''Balatontavi Fürdő Siófok'' címmel a Zala-Somogyi Közlönyben. Végh Ignác bérlő a veszprémi káptalannal kötött 12 éves fürdőjog bérleti szerződést, amit újabb 12 évre meghosszabbítottak. [[1878]]-ban készítette el a „Magyar Tenger” feliratú fürdőházat, amely a Neuschlass építő cég tervei szerint épült, svájci stílusban, díszes homlokzattal, száz személyes társalgóval, vízre nyíló nagy ablakokkal, emeletes kilátószobával, nyolcvan fürdőkabinnal.
| |||