„Twist Olivér (regény)” változatai közötti eltérés

| mek = 00300/00368/html/

}}

 

A ''Twist Olivér''ben Dickens a bűnözőkről és erkölcstelen életükről egyáltalán nem festett [[Romantika|romantikus]] képet.<ref>Donovan, Frank: ''The Children of Charles Dickens.'' London: Leslie Frewin, 1968, pp. 61–62.</ref> Épp ellenkezőleg: azáltal, hogy lerántotta a leplet a korabeli London árva gyermekeinek nagyon is sanyarú sorsáról és a velük való kegyetlen bánásmódról, műve nemzetközi viszonylatban is súlyos aggodalmakat váltott ki, melyet olykor a ''nagy londoni árvakrízis'' néven is említenek. (Dickens idejében Londonban rengeteg árva gyermek élt.) A könyv alcíme (magyarul: ''A szegényházi fiú útja'') utalás [[John Bunyan]] [[A zarándok útja]] című, 1678-ban megjelent vallásos művére, illetve [[William Hogarth]] festő 18. századi két [[karikatúra]]-sorozatára ''(A korhely útja''; ''A szajha útja)'' is.<ref>Dunn, Richard J.: ''Oliver Twist: Whole Heart and Soul (Twayne's Masterwork Series No. 118''). New York: Macmillan, p. 37.</ref>

Noah egy napon Olivér édesanyját „közönséges, rosszféle cafat”-nak nevezi, ami annyira kihozza őt a sodrából, hogy semmivel sem törődve rátámad a nálánál jóval nagyobb fiúra. Sowerberryné asszony persze Noah pártját fogja, és alaposan megbünteti Olivért, majd ugyanerre szólítja fel férjét és a verekedés kivizsgálására a helyszínre érkező Bumble urat is. Miután Olivér tőlük is nagyon nagy verést kap, éjjel, nyomorúságos fekhelyén keserves zokogásra fakad, pedig ilyen nem fordult elő vele csecsemőkora óta. Végül elhatározza, hogy megszökik. ''„Emlékezett rá, hogy a szekerek a dombra szoktak felkapaszkodni. Ő is arra indult.”'' Ahogy megy, egy kilométerkőhöz ér, amely tudatja vele, hogy London onnan hetven mérföldre van, Londonban pedig, amely hatalmas város, még Bumble úr sem fogja őt megtalálni.

 

[[Fájl:Oliver Twist - Samhällsroman - Sida 029.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Olivér találkozik az Agyafúrt Vagánnyal<br>James Mahoney illusztrációja]]

 

Később a még mindig naiv Olivér Fagin bandájának két tagjával, a Vagánnyal és egy Charley Bates nevű, jó humorú fiúval elindul „zsebkendőt készíteni”, mivel a bandának nincs elég bevétele. Charley és a Vagány ellopják egy idős úriember, Mr. Brownlow zsebkendőjét, és zsákmányukkal futásnak erednek. Brownlow úr rövidesen észreveszi, hogy zsebkendője eltűnt, hátrafordul, és ott találja Olivért. Üldözőbe veszi; az üldözéshez többen csatlakoznak. Olivért elkapják és a rendőrbíró elé viszik. Brownlow úrban azonban kíváncsiság ébred a fiú iránt, és erősen kételkedni kezd abban, hogy valóban ő a tolvaj. A rendőrbíró nagy csalódására jelentkezik a könyvkereskedő, akinek a boltja előtt a lopás történt, és tisztázza Olivért a vád alól, mivel jól látta, hogy a bűntényt a Vagány követte el. Olivér ekkor már nagyon rosszul érzi magát, és elájul a tárgyalóteremben. Brownlow úr hazaviszi, és házvezetőnőjével, az idős, özvegy Bedwinné asszonnyal együtt ápolja.