„Hegyi-Karabah Köztársaság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gaja (vitalap | szerkesztései) a Arcah javítása, nevek WP:ÖRMÉNY-esítése, apróbb javítások Címke: HTML-sortörés |
|||
1. sor:
{{Ország infobox
| teljes név = Hegyi-Karabah Köztársaság<br />Arcah Köztársaság
| saját név = {{örményül|Լեռնային Ղարաբաղի Հանրապետություն}} ''
| zászló = Flag of Nagorno-Karabakh.svg{{!}}border
| címer = Coat_of_arms_of_Nagorno-Karabakh.svg
33. sor:
| címer_méret = 80px
}}
'''Hegyi-Karabah Köztársaság''' más néven '''Arcah Köztársaság'''<ref>{{cite web|url=http://hvg.hu/vilag/20061211_karabahalk|title=Hegyi-Karabah új alkotmánya szuverenitást deklarál|date=2006-12-11|publisher=HVG|accessdate=2018-03-15}}</ref><ref>Az ország [http://nkr.am/en/constitution/9/ új alkotmánya] szerint mindkét név egyenértékű (Chapter 1, Article 1, Paragraph 2).</ref> ({{örményül|Լեռնային Ղարաբաղի Հանրապետություն}} ''Lernajin Garabagi Hanrapetutjun'' vagy {{örményül|Արցախի Հանրապետություն}}
Az egész kaukázusi térségre kihat Hegyi-Karabah helyzete.
41. sor:
*Legmagasabb pont: [[Mrаv]], 3340 m
*Legfőbb folyók: [[Terter]], [[
== Történelem ==
Az egykori kánság az [[1813]]-as orosz–perzsa béke nyomán került az [[Orosz Birodalom]] fennhatósága alá. A [[Szovjetunió]] létrejötte után a Kaukázuson túli Ügyek Szovjet Irodája azt javasolta, hogy az Örmény Szovjetköztársaságot és Hegyi-Karabahot egyesítsék, [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] – mint nemzetiségi népbiztos – nyomására azonban [[1921]]. [[július 5.|július 5]]-től Azerbajdzsán része lett. [[1923]]. [[július 7.|július 7]]-én utóbbin belül autonóm státust kapott [[Hegyi-Karabah Autonóm Terület]] néven. A későbbiekben a szovjet vezetés minden, az Örményországgal való egyesülést célzó kezdeményezést elutasított.<ref name=ujszo/>
[[Fájl:Penaheli xanin mezar dasi.jpg|250px|thumb|Panahali kán sírköve|left]]
[[1988]]-ban az addig elnyomott feszültség felszínre tört. Februárban a hegyi-karabahi örmények tüntetéseken követelték az Örményországgal való egyesülést, amit [[február 20.|február 20]]-án a terület tanácsa hivatalosan is kezdeményezett az azeri és az örmény törvényhozásnál. A kezdeményezés zavargásokhoz vezetett: [[február 28.|február 28]]-án a [[Baku]]hoz közeli [[Sumqayıt
[[1989]]-ben elhatározták az ''Egyesült Örmény Köztársaság'' megalapítását, amelyet a [[Szovjetunió]] Legfelsőbb Tanácsa alkotmányellenesnek minősített és elutasított.
68 ⟶ 67 sor:
Államiságát csak három másik korlátozottan elismert állam: [[Abházia]], [[Dél-Oszétia]] és a [[Dnyeszter Menti Köztársaság]] ismeri el, továbbá [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] [[Új-Dél-Wales]] állama.<ref>[http://asbarez.com/106074/australia%E2%80%99s-new-south-wales-recognizes-karabakh-independence/ Australia’s New South Wales Recognizes Karabakh Independence], www.asbarez.com; Elérés: 2012. november 2.</ref> Hivatalosan [[Azerbajdzsán]] részének minősül.
Az államfő az elnök, akit
A törvényhozó testület a Nemzetgyűlés; 33 tagja közül 16-ot egyéni választókörzetben, 17-et pártlistán választanak. A jelenlegi parlamentnek 7 állandó bizottsága van.<ref name=pres/>
78 ⟶ 77 sor:
=== Politikai pártok ===
A három, parlamenti frakcióval rendelkező párt a következő:
* [[
* [[Szabad Haza Párt]];
* [[Örmény Forradalmi Szövetség]].
89 ⟶ 88 sor:
== Népesség ==
[[Fájl:Nagorno Karabakh03.png|thumb|left|200px|Hegyi-Karabah Autonóm Terület a szovjet korszakban]]
101 ⟶ 99 sor:
A háború előtt még a lakosság több mint 20%-a [[azeriek|azeri]] volt, mára azonban csaknem kizárólag [[örmények]] lakják.<ref name=ujszo/>
A lakosság túlnyomó többsége, 95%-a örmény. A maradék 5%-ot kisebb népcsoportok alkotják. Élnek itt [[asszírok]], [[kurdok]] és [[görögök]] egyaránt. Az asszírok a Közel-Kelet több országában élnek. A kurdok a Közel-Kelet legnagyobb saját ország nélküli népe. Legnagyobb csoportjaik Törökország, Irak és Irán területén élnek.<ref>Forrás: ''A Világ országai'', Nyír.Karta Bt 2008</ref>
== Gazdaság ==
119 ⟶ 117 sor:
== Források ==
* Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. {{ISBN|963-9516-63-5}}
==További információk==
*[http://mult-kor.hu/a-kaukazus-loporos-hordoja---miert-olik-egymast-az-ormenyek-es-az-azeriek-20160407 A Kaukázus lőporos hordója]
|