„Actiumi csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
17. sor:
|pozíciós térkép=Európa
}}
Az '''actiumi csata''' a római polgárháború következményeiben legjelentősebb tengeri összecsapása volt, amelyet [[Augustus római császár|Octavianus]] vívott [[Marcus Antonius]] ellen (akit Kleopátra egyiptomi királynő is elkísért hajóival), [[Kr. e. 31]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-án]] a görögországi [[Actium]] római kolóniánál (a mai [[Préveza]] közelében). A csatát Octavianus nyerte és ezzel megtette az utolsó nagy lépést a [[principátus]], azaz a császári egyeduralom rendszerének megalapítása felé. A csata időpontját ezért gyakran a [[Római Köztársaság]] majdnem
== Előzményei ==
27. sor:
=== Az előkészületek ===
[[Fájl:Actiumi csata.svg|bélyegkép|300px|A szembenálló csapatok elhelyezkedése]]
Antonius serege az actiumi földnyelv csücskén táborozott le, amelytől keletre egy szoroson túl hullámzott az Actiumi-öböl (ahol a tengeri ütközet zajlott), azon túl pedig az [[Ambrakiai-öböl]]. A szárazföldön csatatornyok, az öböl oldaláról pedig hadihajók sora védte a tábort.
Octavianus serege az öböl északi, átellenes oldalán ütött tábort. A két sereg hónapokig nézett farkasszemet egymással, miközben csak kisebb csatározások folytak. Ezek közül az összecsapások közül egy bizonyult jelentősnek: a táboroktól délre Agrippa elvágta Antonius seregének szárazföldi utánpótlási vonalait.
A két flotta [[Kr. e. 31]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-án]] találkozott az [[Actiumi-öböl]] vizein kívül. Antonius, aki kiváló hadvezér volt, de a tengeri csaták vezetésében nem volt gyakorlata, 220 hadihajót vezetett a szoroson keresztül a nyílt vizekre. Itt állta el az útját Octavianus flottája, amelyet Agrippa vezetett. Közben Antonius táborában feszültség támadt a hadvezérek és Kleopátra között. Az előbbiek szívesen hazaküldték volna a királynőt, akinek jelenléte fűtötte ellenfeleik haragját, távolléte esetén viszont Antonius hívei szerint lehetőség lett volna Octavianus párthívei közül sokak megnyerésére. Kleopátra azonban attól tartott, ha elmegy, gyengül befolyása Antonius felett. A hadvezérek tanácsai ellenére – akik jobban otthon érezték magukat a szárazföldi hadviselésben – arra vette rá Antoniust, hogy a döntő csatát a vízen vívják meg.
| |||