„Thurgau kanton” változatai közötti eltérés

Thurgau északi határát a [[Rajna]] és a [[Boden-tó]] alkotja. A kanton északon [[Németország]] [[Baden-Württemberg]] tartományával, keleten a tavon keresztül [[Ausztria|Ausztriával]], délen Sankt Gallen kantonnal, nyugaton Zürich kantonnal, északnyugaton pedig [[Schaffhausen kanton|Schaffhausen]] kantonnal határos. Területe 991  km², melynek 60%-át a mezőgazdaság hasznosítja. Legmagasabb pontja a 991 méter magas [[Hohgrat]].

A 6. századtól Alemannia, majd az azt meghódító [[Frank Birodalom]] egyik ''gauja'', megyéje volt, majd a 10. század elején a [[Sváb Hercegség|Sváb Hercegséghez]]hez került. Az akkori Thurgau jóval nagyobb volt a mostani kantonnál, hozzá tartozott [[Sankt Gallen kanton|Sankt Gallen]] nagy része, Appenzell és [[Zürich kanton]] keleti fele. A középkori Thurgau legfontosabb városai a püspöki székhely [[Konstanz]] és az apátságáról híres [[Sankt Gallen (Svájc)|Sankt Gallen]] voltak.

A kanton legnagyobb birtokosai a [[Zähringen-ház|Zähringenek]] és a [[Kyburg-ház|Kyburgok]] voltak; kihalásuk után földjeiket a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] szerezték meg. 1460-ban az [[Ósvájci Konföderáció]] hét kantonja ([[Zürich kanton|Zürich]], [[Luzern kanton|Luzern]], [[Uri kanton|Uri]], [[Schwyz kanton|Schwyz]], [[Unterwalden kanton|Unterwalden]], [[Zug kanton|Zug]] és [[Glarus kanton|Glarus]]) elhódította Thurgaut a Habsburg-háztól.

A [[reformáció]] idején a függőségben tartott Thurgauban ütközött egymással a protestáns és katolikus kantonok befolyása. 1524-ben nagy port vert fel, amikor a helyi parasztok kifosztották az ittingeni kolostort és elkergették a szerzeteseket. 1526 és 1531 között a lakosság nagy része áttért a reformált vallásra, bár 1531-ben a [[második kappeli háború|második kappeli háborúban]]ban a protestáns Zürich elvesztette helyi befolyását. A kappeli béke mindkét egyház képviselőinek engedélyezte a vallásgyakorlást, bár a szerződés általában inkább a katolikusoknak kedvezett. A kantonon belüli vallási feszültségek is hozzájárultak az első [[villmergeni háború]] kirobbanásához 1656-ban, amikor Zürich egy időre megszállta Thurgaut.

Thurgau 1798-ban a [[Helvét Köztársaság]] idején először kapta meg a formális kantoni jogállást, majd a köztársaság 1803-as felbomlása és a Svájci Államszövetség megalakulása után önálló kantonként csatlakozott az új konföderációhoz. A Kyburg-ház színein alapuló kantoncímert 1803-ban fogadták el.

A kanton alkotmányát utoljára 1987-ben változtatták meg.

Thurgau gazdaságában jelentős szerepet játszik a mezőgazdaság, a kanton elsősorban zöldség- és gyümölcstermeléséről (alma, körte és egyéb gyümölcsök) ismert. Az alma nagy részét almaborrá dolgozzák fel. A Thur völgyében bort is termelnek.