„Árpád magyar fejedelem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Inritter (vitalap | szerkesztései)
63. sor:
 
== A honfoglalás ==
 
[[Fájl:Munkacsy Mihaly Honfoglalas (colored).jpg|jobbra|bélyegkép|262px|[[Munkácsy Mihály]] festménye a honfoglalásról]]
{{bővebben|Honfoglalás}}
 
A legkorábbi, vitathatatlanul megbízható forrás Árpád életéről Georgiosz Hamartolosz krónikája a 10. század elejéről.{{sfn|Kristó|Makk|1996|p=17}}{{sfn|Róna-Tas|1999|pp=54–55}}{{sfn|Kristó|1996|p=183}}
[[893]]-ban [[Nikétasz Szklérosz]], a [[Bizánci Birodalom|bizánci]] császár követe Árpáddal és Kurszánnal tárgyalt az [[Duna|Al-Dunánál]] egy [[Bulgária|bolgárok]] elleni hadi szövetségről.{{sfn|Kristó|1996|p=183}}{{sfn|Spinei|2003|p=52}}
[[Fájl:Munkacsy Mihaly Honfoglalas (colored).jpg|jobbra|bélyegkép|300px|[[Munkácsy Mihály]] festménye a honfoglalásról]]
Egy magyar hadsereg hamarosan bizánci hajókon átkelt a Dunán a bolgárok ellen.{{sfn|Spinei|2003|p=52}} Bíborbanszületett szövegből kikövetkeztethető, hogy ezt a sereget Árpád fia, Liütinka vezette.{{sfn|Spinei|2003|p=52}} A bizánciakkal az egyezkedés még elhúzódott, és közben az [[Etelköz]]ben szállást találó magyar törzsek a [[Kárpát-medence]] felé egyre gyakrabban tettek felfedező utakat. Ezeket legtöbbször maga Árpád vagy „társfejedelme”, Kurszán szervezte, de legalábbis támogatta a gazdag vidék felderítését, hiszen már akkoriban foglalkoztatta a magyar törzsek vezetőit, hogy nyugatabbra vonulnak. Kurszán tisztsége szintén vitatott, Spinei szerint Árpád volt a gyula, és Kurszán a kende.{{sfn|Spinei|2003|p=52}} Kristó szerint fordított volt a szerepük, Árpád kende volt, és Kurszán gyula.{{sfn|Kristó|1996|p=183}} {{sfn|Kristó|1996|p=186}}
[[Fájl:László Gyula - Árpád népe-page-031.jpg|thumb|balra|A [[honfoglalás]]. Miniatúra részlete a [[Képes krónika|Képes krónikában]]. László Gyula történész szerint talán az sem véletlen, hogy a Képes Krónika (14. század közepe) festője azért ábrázolta az aranysisakos hét vezér közt Árpádot úgy, hogy magasra emeli bölényszarv ivókürtjét, hogy emlékeztesse a [[vérszerződés]] fogadalmára a honfoglaló vezéreke<ref>[https://docs.google.com/file/d/0B0xoulDK5WRaMWYxMTdkODAtYmQ4NS00ZmNhLWI2ODEtZjExNmU0NmY1NTU4/edit?hl=en_US László Gyula: Árpád nép]</ref>]]
 
[[894]]-ben Árpád szerződést kötött a [[morvák]] fejedelmével, [[I. Szvatopluk morva fejedelem|Szvatoplukkal]], miszerint a magyar és morva hadak együtt kiűzik [[Pannonia (provincia)|Pannóniából]] a [[Frank Birodalom|keleti frankokat]]. Ennek a szövetségnek az emléke a [[A fehér ló mondája|fehér ló mondájában]] őrződött meg. Szvatopluk halála után a magyar törzsek megszállták a Felső-Tisza vidékét, és Árpád serege élén [[895]]-ben a [[Vereckei-hágó]]n át az [[Alföld]]re lépett, és elfoglalta a területet.