|
==Története==
A sziget partjait a történészek feltételezései szerint már a [[föníciaiak]] is elérték. A [[Karthágókarthágó]]i [[punok]] már "Menix"„Menix” néven emlegették, s ez az elnevezése a [[Római Birodalom]] írásos emlékeiben is, amelyek több, a szigeten virágzó város nevét - Girba, Haribus - isemlítik. említették, de ittItt született két rövid uralkodási idejű római császáriscsászár: Galliuss fia, Volusianus (251-253) is. A szigeten a kereszténység korai behatásának bizonyítéka, hogy 255-ben már saját püspöksége volt. Megfordultak a szigeten a [[vandálok]], majd a föniciaiak után 677-ben megjelentek az arabok is, akiket sziciliaiszicíliai normannok, spanyolok, törökök követtek. Végül a [[15. század]]tól a dzserbaiak a környék legügyesebb kalózai lettek, akik még a felszámolásukra induló föniciaiakat, spanyolokat és nápolyiakat is megfutamították.
A Dzserba sziget őslakossága [[berberek|berber]] eredetű, akik igen nehezen hódoltak be az arab befolyásnak, s akik még az átvett iszlám vallásból is saját szektát (karidzsiták) alakítottak ki, amely az iszlám nem ortodox szektája - Puritánok. De élnekÉlnek itt szudáni eredetű, feketebőrűfekete bőrű négerek is, akiknek őseit nagyrészt rabszolgaként vásárolták, illetve telepítették le szolgálónak, de az őslakossághoz számítható az a ma már néhány száz lélekre leapadt zsidó közösség is, melynek elődei több mint kétezer éve menekültként telepedtek itt meg. Az őslakosság létszáma azonban állandó fogyásban van.
Sajátságos a sziget településszerkezete is, melynek jellemzője a szétszórt, tanyavilághoz hasonló magányos gazdaságok nagy száma. Igazán városiasodott települése a szigetnek nincs is. Székhelye, [[Houmt Souk]] is inkább kis települések halmaza, közepén az adminisztrációval és a bazárral, piaccal. Ez a forma ősidők óta így alakult, azóta is őrzik.
== Turizmus ==
|
