„Sáta” változatai közötti eltérés

Hivatalosan, fellelt okmányok alapján Sáta meglétéről a [[13. század]]tól beszélhetünk, egy legutóbb előkerült oklevél szerint (Borsodi Levéltár) [[1281]]-ben ''Bóta határosa Satha''. [[1301]]-ben ''Omány'' határosa is egyben, ez azt jelentette, hogy adományok, szerzemények és a földesurak vagyon-gyarapodásavagyongyarapodása által nőtt a faluhoz tartozó földterületek nagysága. Első birtokosai a [[Barius]]ok voltak, akiket a 13. század elején új adomány címén iktattak be Sáta birtokába. [[1378]]-ban ''Csokva'' és ''Omány'' határ-bejárásánálhatárbejárásánál szomszédként jelen volt egy bizonyos ''Sata-i Antal fia Barleus''. Az illető valószínűleg már a második volt a családban, a névadó ős korábban élt. Az említett oklevél egyébként kimondja, hogy ''Csokva'' és ''Omány'' határa e községeknél éri el a szántóföldek között ''Barleus Sata possessioját'' (tulajdonát). A község tulajdonosai ebben az időben valóban a [[Bánhorváti|Bánfalván]] (Jétyőn) élő [[Bárius]]ok voltak. A család egy része, amely feltehetően Sátán élt, minden bizonnyal a birtokok elkülönülése miatt egyre gyakrabban Sátai-nak nevezi magát.

A [[török hódoltság|török pusztítás]] utáni időszakban Sátának több évtizedre volt szüksége, hogy fejlődése újra a régi kerékvágásba zökkenjen. Két közeli szomszédunk még ennél is komiszabbul járt a törökkel. [[Nekézseny]]ben például a törökvész előtt 14 porta volt, ebből [[1558]]-ra mindössze 7 maradt. [[Borsodbóta|Bótán]] az [[1554]]-es évi 5 portából harmincnégy esztendő elteltével 1 portát számláltak az egykori adórovók. Ez még nem volt elég, [[1564]]-ben a [[pestis]] tette tönkre a falut. [[1658]]-ban 6 lakott és 6 pusztult házból állott a település, az [[1688]]-as tizedlajstrom pedig néptelennek jegyezte fel. Az [[1600-as évek]]ben Sáta lakossága fegyverrel tört rá a mezőn körmenetben lévő várkonyiakra a Ladány-völgyben lévő szőlők (Szurdok-szőlők) birtoklásáért. A [[Bárius]]ok kihaltával a birtok a rokon [[Vayak]] kezére került, de a [[kuruc]] felkelésben való részvételük miatt a kamara elkobozta a birtokot. Annak egy részét csak magas áron tudták visszaszerezni. A többi rész a ''Plathy''-, ''Rajcsányi''-, később az ''Ágoston- család'' kezére jutott. A [[Platthy]]- család kastélyt is épített a faluban. Birtokosok voltak még később [[Radvánszky Károlyné]], özv. [[Decsi Istvánné]], [[Kilián Gyula]] és [[Kiszely Sándor]] is.