„Az Európai Unió Tanácsának elnöksége” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 86.101.39.8 (vita) szerkesztéséről Dj szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
6. sor:
[[Magyarország]]tól – a [[2011]]. [[július 1.]] és [[2012]]. [[december 31.]] közötti [[Lengyelország|lengyel]]-[[Dánia|dán]]-[[Ciprusi Köztársaság|ciprusi]] [[Trojka (EU)|Elnöki Trojka]] első tagjaként – [[Lengyelország]] vette át a soros elnökség „stafétáját”, melyet [[2012]]. [[január 1.|január 1-jétől]] hat hónapra [[Dánia]] vitt tovább. A dánok az [[Európai Unió]] történetének egyik legnehezebb időszakában töltötték be a soros elnöki tisztet és a problémák különösen súlyos részét a kerek tíz éve épp ugyanezen a napon, [[2002]]. [[január 1.|január 1-jén]] 12 európai ország hivatalos fizetőeszközévé vált [[euró]] és eurózóna, átfogóbban az unió pénzügyi gondjai jelentik.
 
== A Sorossoros elnökség funkciói ==
A Sorossoros elnökségi tisztet betöltő ország több szempontból, elsősorban a politikai napirend meghatározása révén jelentős befolyással bír az Unió tevékenységének alakítására. Ugyanakkor az elnök hagyományos kötelessége, hogy nemzeti érdekeit háttérbe szorítsa a viták során, töltsön be közvetítő szerepet, segítsen a kompromisszum kialakításában. Az elnöki székből nem szabad nemzeti álláspontot képviselni, ezért az üléseken az elnökséget adó ország más képviselője is jelen van, aki – ha erre feltétlenül szükség van – az elnökséget adó ország nemzeti álláspontját a tagállamok soraiból felszólalva fogalmazza meg. Az elnökséget adó ország az adott félévben az uniós ügyeket illetően, de szélesebb értelemben is, az európai figyelem középpontjába kerül. Bár az elnökségi feladatok elsősorban technikai, szervezési jellegűek, és a [[lisszaboni szerződés]]<ref>[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2010:083:FULL:HU:PDF A Lisszaboni Szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege {{hu}}]</ref> elfogadása óta bizonyos mértékben csökkentek is, egy ilyen féléves periódus még mindig komoly lehetőséget jelent az adott tagállam számára saját képességei felmutatására.
 
A soros elnök feladatai közé tartozik a Tanács és munkacsoportjai ülései napirendjének meghatározása, azok összehívása és levezetése. A lisszaboni szerződés életbe lépése óta a külügyminiszteri összetételben ülésező Tanácsnak állandó elnöke van: az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője („az EU külügyminisztere”),<ref>[http://www.consilium.europa.eu/showPage.aspx?id=1847&lang=hu A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hivatalos oldala {{hu}}]</ref> jelenleg [[Federica Mogherini]]. A Tanács további ülésein az EU soros elnökségét betöltő ország érintett minisztere elnököl. Például ha Magyarország tölti be a soros elnökséget, akkor a környezetvédelmi témában ülésező Tanács elnöke a magyar környezetvédelmi miniszter lesz.