„Malária” változatai közötti eltérés

Ha egy nőstény Anopheles szúnyog maláriás embert csíp meg, a felszívott vérrel együtt kórokozók jutnak a szervezetébe. A felszívott sejtek ''(melozoid sejtek)'' először egy ivaros szaporodási folyamaton mennek át ''(gametogónia)'', mely során mikro- és makro[[gaméta|gaméták]] keletkeznek. Ezek egyesülésével zigóta ''(ookinéta)'' keletkezik, mely a nyálmirigyekbe kerül, ahol betokozódik, és ivartalan folyamat során osztódik ''(sporogónia)''. Mivel csípéskor a szúnyogok nemcsak vért szívnak ki áldozatuk testéből, hanem nyálukat is befecskendezik, ezért a következő csípéssel a parazitákat a másik emberbe juttatják. Itt a kórokozók a vérárammal a májba jutnak és szaporodni kezdenek ''(schizogónia)''. A májsejteket megfertőzik és elpusztítják. Az átlagosan 2-4 hétig tartó érési folyamatot követően a kórokozók a májat elhagyják, és újra a véráramba kerülve elárasztják a beteg [[Vörösvérsejt|vörösvértest]]jeit. Itt tovább szaporodnak (''melozoid sejtek'' keletkeznek) és a fertőzött sejteket szétrepesztik. A ''Plasmodium falciparum'' okozta malária esetén a vörösvértestek nagyobb százaléka fertőződik meg, és nagyobb mennyiségű vörösvértest esik szét egyszerre, ez okozza ennek a típusnak a súlyosabb lefolyását. Szövődmények kialakulásának esélye is ''P. falciparum'' fertőződés esténesetén nagyobb. Az ember a parazita köztes gazdája, a szúnyog a végleges gazda.