„Petrovics Péter” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít
BinBot (vitalap | szerkesztései)
2. sor:
'''Petrovics Péter''' (suraklini) ([[1485]] körül – [[Kolozsvár]] [[1557]]. október 13. vagy 15.) tiszántúli nagybirtokos főnemes, [[I. János magyar király|Szapolyai János]] király rokona és odaadó híve, temesi bán, [[II. János magyar király|János Zsigmond]] egyik gyámja, [[Fráter György]] politikai ellenfele, a magyarországi reformáció egyik fő támogatója, az "első kálvinista főúr".
==Életpályája==
[[Pozsega vármegye]]i szerb családból származott. [[1514]] július 15-én a [[D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgyDózsa György-f%C3%A9le_parasztfelkel%C3%A9sféle parasztfelkelés#D.C3.B3zsa_Gy.C3.B6rgy_.C3.A9s_Szapolyai_seregeinek_.C3.B6sszecsap.C3.A1sa | temesvári csatában]] – Szapolyai parancsára – ő ejtette foglyul élve [[Dózsa György]]öt.
 
1526. októberében részt vett a tokaji országgyűlésen, ahol Szapolyait királlyá választották. 1528-ban megszerezte [[Csála]] várát és uradalmát [[Arad_vármegye | Arad vármegyében]]. Ekkor kezdődött el a Petrovics által behívott szerb telepesek nagy létszámú betelepülése a Maros jobb partján. [[1531]]-ben Szapolyai Mehmed bég mellé küldte azzal a feladattal, hogy a török hadakat Morvaország felé indítsák - ez a küldetése kudarcot vallott. Ugyanebben az évben [[Lippa]] várának kapitánya. [[Czibak Imre]] kivégzése után [[1534]]-ben Szapolyai temesi bánná, majd 1540-ben Fráter Györggyel és [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálinttal]] együtt fia, [[II. János magyar király|János Zsigmond]] gyámjává nevezte ki.