„Ildefons Cerdà” változatai közötti eltérés

Barcelona városát 1854-ig egy középkori eredetű fal vette körül, ami abban az időben már kevésbé védte a várost, mint inkább gátolta a terjeszkedését. 1856-ban Cerdà [[Franciaország]]ba utazott, ahol lenyűgözték [[III. Napóleon francia császár]] és [[Georges Eugène Haussmann|Haussmann báró]] [[Párizs]]t átalakító hatalmas városépítési munkái. 1857-re Cerdà elkészítette Barcelona bővítésére, egyszersmind új negyedére vonatkozó tervének vázlatát, egy évvel később, amikor a város pályázatot írt ki a fal lebontása utáni városfejlesztésre, maga is beadta a kész tervet, a győztes azonban [[Antoni Rovira i Trias]] terve lett. A két koncepció alapvetően különbözött egymástól: Rovira elképzelése egy kör-sugaras elrendezésű város volt, Cerdà [[Sakk#A_táblaA tábla|sakktábla]]szerű úthálózatot képzelt. Rovira terve előrevetítette a szegregáció lehetőségét, hiszen a város középpontjában a módosabbak, egyre távolabb pedig a mind szegényebbek költöztek volna - a telkek árának változásának függvényében. Cerdà ellenben a várhatóan közel egységes telekárakból kiegyensúlyozottabb társadalmi eloszlást várt. A két terv közti különbséget [[Antonio Lopez de Aberasturi]] építész, Cerdà élettörténetéről szóló könyvében úgy foglalja össze: ''A két terv alapvető különbsége mégis a városról vallott koncepciójukban keresendő: Roviráé egy nagy városépítészeti műalkotás terve volt, míg Cerdáé megnyitotta az utat az urbanisztika előtt.''<ref>{{CitWeb |url=http://epiteszforum.hu/az-urbanizacio-altalanos-elmelete |szerző=[[Mohai V. Lajos]] |cím=Az urbanizáció általános elmélete |dátum=2013-12-30 |oldal= |elér= |weblap=[[Építészfórum]] }}</ref>