„Franz Sigel” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Az USA történelme kategória eltávolítva (a HotCattel) |
a Árván (paraméter nélkül) álló {{Személy infobox}} cseréje (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
1. sor:
{{Személy infobox
|típus=
|név=
|kép=
|képméret =
|képaláírás =
|születési dátum= <!-- Wikidata: p569 -->
|születési hely= <!-- Wikidata: p19 -->
|halál dátuma= <!-- Wikidata: p570 -->
|halál helye= <!-- Wikidata: p20 -->
|halál oka= <!-- Wikidata: p509 -->
|sírhely= <!-- Wikidata: p119 -->
|születési név= <!-- Wikidata: p513 -->
|neme = <!-- csak ha nem derül ki a bevezetőből vagy az utónévből -->
|művésznév =
|álnév = <!-- Wikidata: p742 -->
|becenév= <!-- Wikidata:p1449 -->
|állampolgárság= <!-- Wikidata: p27 -->
|nemzetiség=
|házastárs = <!-- Wikidata: p26 -->
|élettárs = <!-- Wikidata: p451 -->
|gyermekek száma = <!-- Wikidata: p1971 -->
|gyermekei = <!-- Wikidata: p40 -->
|szülei = <!-- Wikidata: p22, p25 -->
|szakma = <!-- Wikidata: p106 -->
|tisztség = <!-- Wikidata: p39 -->
|iskolái= <!-- Wikidata: p69 -->
|kitüntetései= <!-- Wikidata: p166 -->
<!-- + Sportolók szócikkeihez -->
|magasság =
|súly =
|megjegyzés =
|aláírás= <!-- Wikidata: p109 -->
|weboldal= <!-- Wikidata: p856 -->
|blog= <!-- Wikidata:p1581 -->
|catholic_hierarchy= <!-- Wikidata: p1047 -->
|IMDb= <!-- Wikidata: p345 -->
|PORT.hu= <!-- Wikidata:p2435 -->
|Facebook= <!-- Wikidata:p2013 -->
|MTA= <!-- Wikidata:p3226 -->
|MTMT= <!-- Wikidata:p2492 -->
|parlament.hu= <!-- Wikidata:p4966 -->
|wikicommons= <!-- Wikidata: p373 -->
|alsablon=
}}
'''Franz Sigel''' ({{ny-hu|Sigel Ferenc}}; [[Sinsheim]], [[Badeni Nagyhercegség]], [[1824]]. [[november 18.]] - [[New York]], [[1902]]. [[augusztus 21.]]) német katonatiszt, forradalmár, német, magyar és amerikai szabadságharcos, [[Unió (amerikai polgárháború)|uniós]] vezérőrnagy az [[amerikai polgárháború]]ban, polgári foglalkozása tanár, újságíró, politikus.
== Élete ==
Gimnáziumba Bruchsal-ban (ma: [[Baden-Württemberg]] tartomány), majd [[Karlsruhe|Karlsruhéban]] katonai akadémiára járt, itt 1843-ban fejezte be tanulmányait. Főhadnagyi rangban a badeni hadseregben szolgált. [[Mannheim]]ben forradalmárokkal került kapcsolatba ([[Friedrich Hecker]], Gustav Struve). Tevékenyen részt vett az 1848-49-es forradalmakban szülőföldjén, majd [[Bécs]]ben és [[Magyar Királyság|Magyarország]]on. Amikor az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es magyar szabadságharc]] is véget ért, akkor ő is a magyar száműzöttekkel Sumlába került, e tábor feloszlatása után, Gümlekről ő is a „Mississippi” nevű hajón kelt át az [[Amerikai Egyesült Államok|Új Világ]]ba 1852-ben. New Yorkban földmérőként, tanárként dolgozott. 1855-1858-as években átjött [[Európa|Európába]], főleg [[Párizs]]ban tartózkodott, egy osztrák emigráns leányát vette feleségül. 1858-ban visszatért Amerikába, s [[Saint Louis (Missouri)|St. Louis]]-ban ([[Missouri (állam)|Missouri]]) telepedett le, ahol sokan éltek már német-amerikaiak, s szívesen telepedtek itt le a magyar szabadságharc emigránsai is. St. Louis-ban lett Sigel a duloni nevelőintézet igazgatója, majd katonai szemlét is szerkesztett.
Az [[amerikai polgárháború]] kitörésekor [[Abraham Lincoln]] elnök felhívására Sigel a 3. missouri ezred parancsnokaként katonai alakulatba szervezte főleg a környékbeli német-amerikaiakat és szívesen mentek zászlója alá a magyar-amerikaiak is, [[Kalifornia|Kaliforniából]] is. Lincoln elnök 1861 augusztus 7-én dandártábornoknak nevezte ki Sigelt. Sigel eleinte vereséget szenvedett a déliektől 1861 augusztus 10-én a [[Wilson’s Creek-i ütközet]]ben ([[Missouri (állam)|Missouri]]), a következő évben 1862 augusztus 7-én a Pea Ridge melletti csatában ([[Arkansas]]) kitüntette magát, előléptették vezérőrnagynak. Az 1862. augusztus 28–30-i [[Bull Run-i csata (1862)|Bull Run-i csatában]] megsebesült a keze. Váltakozó szerencsével harcolta végig Sigel a hosszú és küzdelmes polgárháborút, amely végül az északiak győzelmével végződött, újra létrejött az egységes Egyesült Államok, s eltörölték a rabszolgaság intézményét. Szívesen harcoltak Sigel [[németek|német]] csapataiban a [[magyarok]], hiszen a magyar emigránsok közül sokkal többen tudtak [[német nyelv|németül]], mint [[angol nyelv|angolul]], s e miatt a német-amerikai alakulatokban otthonosabban érezték magukat. Hogy mennyien lehettek a német alakulatokban a magyar emigránsok, ezt nem lehet tudni az alakulatok német nemzeti jellege miatt. Ugyanez a helyzet a Rajna-vidékről származó [[Carl Schurz]] tábornok alakulataival is.
| |||