„Aquincum (történelmi település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2) |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
||
87. sor:
==== Az ellenerődök ====
A markomann háborúk ebbe a békés időszakba (a [[Pax Romana|Pax Romanába]]) szóltak bele. [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius császár]] emiatt többször időzött Aquincumban. A háborúk nem hoztak eredményt, ezért a limesszakaszra lovas barbárokkal azonos harcmodorú alakulatokat rendelt [[Syria|Syriából]] és [[Africa|Africából]]. Ezek a különböző etnikumból származó katonák főleg a háború befejeztével voltak hatással Aquincum társadalmára. [[Commodus római császár|Commodus]] uralkodása alatt, a háborúk tanulságaként építették meg [[Transaquincum]] és [[Contra-Aquincum]] ellenerődjeit, illetve az újjáépített táborok között az őrtornyok
==== Felújítás ====
105. sor:
A légiótábor körül, katonai területen jött létre a polgárváros, ami iparosok, kereskedők által lakott városias település volt, de városi joggal nem rendelkezett. A városka növekedését elősegítette, hogy a rendszeres és magas jövedelemmel rendelkező katonaság, a helytartó és kísérete nemcsak a helyi árukat, de a távolabbról érkező drágább [[Olaszország történelme|itáliai]], [[gallia]]i és [[Rajna]]-vidéki árukat is meg tudta vásárolni. Így [[124]]-ben Hadrianus, akkor már császárként [[municipium]] rangra emelte a katonai területen kívül fekvő, főleg eraviszkuszok által lakott polgári települést, ami már Traianus idején városias jelleget öltött, s ekkor már fallal vették körül.
Ipari termékei közül a [[terra sigillata]] volt az egyik legkelendőbb, ami főként [[Pacatus (fazekas)|Pacatus]] fazekasműhelyéből került ki, és keresett luxuscikk volt. A termékek az itt élő civil és katonai kereskedők
=== Aquincum feladása ===
191. sor:
{{idézet2|''Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, '''Magyar-révnek''' nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult '''Attila király városába'''. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér.''|Anonymus: Gesta hungarorum Pais Dezső fordításában<ref>[http://mek.oszk.hu/02200/02245/02245.htm Anonymus: Gesta hungarorum, fordította: Pais Dezső]</ref>}}
Habár Anonymus a Rákos vizéről
Keresztény [[egyházmegye|püspökség]] jött létre, ami a Birodalom megszűnte után is összefogta az itt élőket. Constantinus korában nagy erődöt építettek a Duna-parton, amiről bebizonyosodott, hogy még évszázadokon keresztül lakott volt, és csak a [[14. század]] végén kezdték el a bontását. Épült három ókeresztény [[bazilika]] is a 4. században, a hozzájuk tartozó [[kolostor]]okkal, amiket szintén sokáig használtak.
| |||