„CCD” változatai közötti eltérés

A CCD-t [[1969]]-ben [[Willard Boyle]] és [[George E. Smith|George Smith]] fejlesztette ki a AT&T [[Bell Labs]]nál. A laboratórium éppen egy [[képtelefon]]on dolgozott, és a félvezető [[buborékmemória]] kifejlesztésén. A kettőt összekötve Boyle és Smith kifejlesztette, az őáltaluk töltés-buborék eszköznek ''(Charge „Bubble” Devices)'' nevezett felépítést. Az eszköz lényege az a képesség volt, hogy töltést tudott végigvinni egy [[félvezető]] felületén. Mivel a CCD memóriaeszközként kezdte pályafutását, ezért csupán bemeneti [[regiszter (számítástechnika)|regiszteren]] keresztül kapott töltést. Hamarosan világossá vált, hogy [[fotoeffektus]]sal is fel lehet tölteni az egyes elemeit, és így kép hozható létre. [[1970]]-re a Bell kutatói egyszerű lineáris eszközökben képesek voltak képet létrehozni; megszületett a CCD. Több cég, többek között a [[Fairchild Semiconductor]], az [[RCA]] és a [[Texas Instruments]] is beszállt a fejlesztésbe és programok készítésébe. A Fairchild volt az első a kereskedelmi eszközök terén. [[1974]]-ben egy lineáris, 500 elemes és egy kétdimenziós, 100 x 100 pixeles eszközzel.

 

 

== További információk ==