Wikipédia

„Wenckheim család” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
A '''Wenckheim család''' a Wenck: birtok székhelyet, a heim: pedig oda valót jelent. A család eredetileg osztrák polgári származású volt, de később bárói és grófi rangra is szert tettek. Ez utóbbi két ág [[1776]] és [[1802]] között jutott el Magyarországra. A família tagjai politikusként és kultúrmérnökként jeleskedtek, elsősorban az akkor oly szükségessé vált vizek lecsapolásának munkálataiban vették ki részüket.
 
A család a Németországi Hund törzsből származtatja magát. Az ősi fészek a [[Türingia|thüringeni]] erdő mellett volt. A 16. században élt ismert őseik: [[Wenck János (apát)|Wenck János]] apát, [[Wenck Henrik]], a máltai rend nagymestere, [[Wenck János]] ([[1683]]–[[1711]]), grazi orvos. Fiai közül Wenck József Ágost (†1748), aki [[1717]]-ben vette fel a Wenckheim nevet (Ő volt [[I. Wenckheim József]]). Ugyancsak állami szolgálatban, alsó-ausztriai kancellárként lett a nemesség megszerzője. Jó házasságot kötött, amikor [[1730]]-ban feleségül vette az ugyancsak frissen nemesített [[Harruckern János György]] lányát, Mária Cecíliát. [[1748]]-ban, apósához hasonlóan, ő is megkapta a római birodalmi lovagi rangot.
 
== Grófi ág ==
Fia [[II. Wenckheim József|József]] altábornagy ([[1733]]–[[1803]]. [[május 11.]]) a -– 18. század végére igencsak néptelenné és elhanyagolttá vált területet -– a gyulai ráta kígyósiókígyósi részét választotta lakhelyül. József, aki a török elleni felszabadító háborúkban tanúsított vitézségéért előbb osztrák, majd magyar bárói címet szerzett, [[1802]]-ben pedig grófi rangot kapott, amit leszármazottai is örököltek. Idősebb fia, a kiváló gazdaságszervező és politikus gróf [[Wenckheim József Antal]] ([[1780]]-[[1852]]), akinek dédanyái testvérek voltak (Harruckern Cecília és Johanna). [[Szabadkígyós|Ókígyós]]on nagy majorságot létesített. Majd kastélyt építtetett,[[Wenckheim-kastély (ez romos állapotban ma is megvanSzabadkígyós)|kastélyt]] építtetett és onnan irányította gazdaságát. [[Jókai Mór]] róla mintázta az [[Egy magyar nábob]] regényének hősét. A grófnak csak a harmadik házasságából született gyermeke, gróf [[Wenckheim Krisztina]] ([[1849]]-[[1924]]) személyében, aki a gróf [[1852]]-ben bekövetkezett halála után vagyonát örökölte. A jótékonykodásáról híressé vált Krisztina [[1872]]-ben ment feleségül unokatestvéréhez, gróf [[Wenckheim Frigyes]]hez és felépíttették a [[Wenckheim-kastély (Szabadkígyós)|szabadkígyósi kastélyt]]. Házasságukból hét gyermek született (3 fiú, 4 leány). A gyermekek neveltetése érdekében a házaspár sokat tartózkodott [[Budapest]]en ezért ott is építtettek egy [[Wenckheim-palota|palotát]], amely [[1889]]-re készült el, amely ma a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár]]nak ad otthont. A kastélyban a leszármazottak közül [[Wenckheim József]] maradt, akinek két fia volt, Dénes Siegfrid és Krisztián. Siegfridet repülőszerencsétlenség érte, Krisztián Nyugatra távozott családjával, s ott is halt meg.<br>
[[1885]]-ben gróf Wenckheim Krisztina és férje megvásárolta a [[Győr vármegye]]i [[ráró]]i és [[zsejke]]i uradalmakat, a mai [[Ásványráró]] területén feküdtek. A család birtokában voltak [[1945]]-ig. [[1890]]-ben lebontatták a [[ráró]]i kastélyt, [[1901]]-ben bővítették a templomot.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim_család”