Wikipédia

„Huszita Biblia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a képcsere a Commonsból
1. sor:
[[Fájl:Codex of munchen - bible in hungarian.jpg|300px|jobbra|bélyegkép|Müncheni kódex 1466]]
A '''huszita bibliaBiblia''' az első csaknem teljes magyar nyelvű [[Biblia-fordítás|bibliafordítás]]unk. A 15. század első felében keletkezett. Nevezik még – feltételezett fordítói után – ''Tamás és Bálint bibliájáBibliájá''nak, illetve a ''laikus mozgalom magyar bibliájáBibliájá''nak is. Részleteit a [[Müncheni kódex]], a [[Bécsi kódex]] és az [[Apor-kódex]] őrizte meg másolatban. [[Szalkai Balázs]] [[Ferences rend|ferences]] krónikájában található az első utalás Tamás és Bálint deákról és az általuk fordított bibliárólBibliáról.
 
==Fordítói==
 
A [[bibliaBiblia]] fordítóinak a legtöbb forrás és kutató [[Pécsi Tamás]] és [[Újlaki Bálint]] [[husziták|huszita]] papokat tartja, akik 1438–39-ben [[Moldva|Moldvába]] menekültek és ott magyar nyelvre fordították a Bibliát. Mások, mint például Timár Kálmán,<ref name="Timar K.">Timár Kálmán: Prémontrei kódexek, huszita vagy prémontrei Biblia? 39. p.</ref> cáfolták ezt, és magát a huszita eredetet is.Tamás és Bálint [[szerémség]]i világi papok, akik feltételezhetően 1399 és 1441 között a [[Károly Egyetem|prágai egyetem]]en tanultak, mely a huszitizmus erős bázisa volt, s ahol így tanulmányaik mellett [[Husz János]] tanaival is megismerkedtek. Személyüket általában a prágai egyetem anyakönyvében szereplő Thomas Quinqueecclesiensis (1399) és Valentinus de Ujlak (1411) nevű [[baccalaureus]]okkal azonosítják.<ref name="MAMÜL">Kőszeghy Péter (főszerk.): Magyar művelődéstörténeti lexikon. 4. kötet, 246 p.</ref> Erre vonatkozóan azonban több cáfolat is született.
 
Tóth-Szabó Pál felhívja arra a figyelmet, hogy ha 1399-ben az egyetemen 20-25 évesek voltak, akkor a menekülésük idején 50-60 évesnek kellett lenniük. A Szalkai-féle ferences krónika, mely a [[hierarchia]] minden fokát pontosan és hűen leírja, Tamást és Bálintot [[klerikus]]nak, kispapnak nevezi, akik még tanulmányaikat végzik. Ha valóban papi pályára léptek, ekkorra már legalább [[Plébánia|plébános]]ként kellett működniük.<ref name="Tóth-Szabó P.">[http://real-eod.mtak.hu/4109/ Tóth-Szabó Pál: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon]. 162. p.</ref> Szabó Flóris szerint azonban az egyházi pályán való előmenetel hiányát Tamás és Bálint esetleges lázadó természete is okozhatta.<ref name="Galamb Gy">Galamb György: A Huszita Biblia és a ferencesek. Megjegyzések az első magyar bibliafordítás kérdéseihez. Egyháztörténeti Szemle, 2009/2. 4. p.</ref> Timár Kálmán még azt is megemlíti, hogy ha valóban együtt fordították le a bibliát, akkor egy életre szóló barátság szövődött köztük, ami egykorúak közt szokott kialakulni fiatal korban, Újlaki Bálint viszont egy évtizeddel később került a prágai egyetemre, mint Pécsi Tamás. Szintén Timár megfigyelése az, hogy a biblia nyelve elüt a szóban forgó Tamás és Bálint nyelvjárásától. Nyelvük ugyanis a duna-drávavidéki [[Dialektus|nyelvjárás]] volt, ezzel ellentétben a bibliáé dunántúli.<ref name="Timar K.2">Timár Kálmán: Prémontrei kódexek, huszita vagy prémontrei Biblia? 40. p.</ref> Meggyőző érv az is, hogy a számkivetés idején menekülő papok aligha rendelkezhettek egy teljes bibliafordítás elkészítéséhez szükséges eszközökkel.
11. sor:
[[Fájl:Becsikodex.jpg|bélyegkép|Bécsi kódex]]
[[Fájl:Apor-kódex lapja.jpg|thumb|bélyegkép|Apor-kódex]]
Számos forrásanyag foglalkozik a huszita bibliaBiblia eredetének kérdésével. Egyesek a huszita eredet mellett érvelnek, mások minden kétséget kizárva cáfolják azt.
 
A huszitaság hírébe a Szalkai-féle ferences krónika keverte a bibliátBibliát a 15. században, és [[eretnekség]] vádjával illette a [[Szentlélek]], a ''spiritus sanctus'' ‘szent szellet’-ként való fordítása miatt. Ezt Timár Kálmán azzal cáfolja, hogy egy egykorú író és olvasó ezen nem botránkozott volna meg, hiszen a szellet egyszerűen mint a lélek szinonimája jelent meg. Tehát semmi nincs a bibliábanBibliában, ami a [[katolikus]] felfogástól eltérne, sőt, állítása szerint inkább olyanok vannak benne, melyek a huszita tanokkal és szertartásokkal merőben ellenkeznek. Tudjuk, hogy az [[Apor-kódex]]et a 16. század elején premontrei apácák használták, amiből arra lehet következtetni, hogy nem tartották eretneknek a fordítást.<ref name="Látjátok feleim">"Látjátok feleim..." Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása, 2009. október 29 - 2010. február 28. Szerk. Madas Edit. Budapest: OSZK, 2009. 266. p.</ref> A ‘szent szellet’ kifejezés pedig inkább olyan nyelvjárási sajátosság lehetett, amelyet a ferences krónika írója nem ismert.<ref name="Galamb Gy.">Galamb György: A Huszita Biblia és a ferencesek. Megjegyzések az első magyar bibliafordítás kérdéseihez. Egyháztörténeti Szemle, 2009/2. 7. p.</ref>
 
A [[husziták|huszita]] eredet mellett szól még a bibliafordításban megfigyelhető ún. mellékjeles helyesírási rendszer, melyet [[Husz János]] alakított ki a latin ábécében nem szereplő cseh hangok visszaadására, s mellyel a fordítók a prágai egyetemen ismerkedhettek meg. Ebben a rendszerben határozottan érvényesül, hogy minden hangnak saját jele legyen.<ref name="Latjatok feleim">"Látjátok feleim..." Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása, 2009. október 29. - 2010. február 28. Szerk. Madas Edit. Budapest: OSZK, 2009. 39. p.</ref> Szabó Flóris ennek a helyesírásnak a huszita voltát is kétségbe vonja, hiszen később főként a ferences kódexekre volt ez jellemző. Ebből következően egy ideig huszita helyett ferencesnek tartották.Timár Kálmán a bibliafordítást ezekkel ellentétben inkább [[premontrei]]nek gondolja, hiszen az azt megőrző [[kódex]]ek is mind premontrei eredetűek.<ref name="Timár K.">Timár Kálmán: Prémontrei kódexek, huszita vagy prémontrei Biblia? 36. p.</ref> A [[Müncheni- kódex]] őrizte meg az [[újszövetség]]i részét, a [[Bécsi- kódex]] az [[Héber Biblia|ószövetség]]i kisebb könyveket, az [[Apor-kódex]] pedig a [[zsoltár]]fordítást.
 
==Jegyzetek==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Huszita_Biblia”