Wikipédia

„Belgium történelme” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2)
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
173. sor:
Edited by Al Richardson</ref><ref>[http://en.wikisource.org/wiki/Das_Kapital/Chapter_10#endnote_97 Lábjegyzet a "Das Kapital"-ban] és [http://en.wikisource.org/wiki/Das_Kapital/Chapter_25 a 25. fejezet]: "''As it is the fashion amongst English capitalists to quote Belgium as the Paradise of the labourer because "freedom of labour," or what is the same thing, "freedom of capital," is there limited neither by the despotism of Trades' Unions, nor by Factory Acts…''"</ref>
 
1845 nyarán Marx a német filozófiát kritizáló, ''[[A német ideológia]]'' (''(Die deutsche Ideologie)'') című, – Engelsszel közös – könyve írásával foglalkozott, a műben a történelem materialista látásmódját mutatta be. Befejezése után Marx és Engels nekiláttak a brüsszeli munkásság, de elsősorban a Belgiumban élő német munkások megszervezésének. 1846 januárjában kommunista levelezőkört szerveztek, amelynek célja az Európa különböző országaiban élő elvtársak közötti rendszeres kommunikáció megteremtése volt. Marx 1846 áprilisában meghívta a francia anarchista [[Pierre-Joseph Proudhon]]t, hogy vegyen részt a vitakörben,<ref>[http://www.marxists.org/archive/marx/works/1846/letters/46_05_05.htm Marx eredeti levele Proudhonhoz], 1846. május 5.</ref> de Proudhon a meghívást visszautasította.<ref>[http://www.marxists.org/reference/subject/economics/proudhon/letters/46_05_17.htm Proudhon válasza], 1846. május 17., amelyben elutasította a részvételt és a proletárforradalmat, mint megoldást a társadalmi gondokra.</ref> 1846 decemberében<ref>[http://www.marxists.org/archive/marx/works/1847/letters/47_01_15.htm Engels levele Marxnak], amelyben "kitűnő" ötletnek tartja a Proudhon elleni támadást. Ld. még [http://www.marxists.org/archive/marx/works/cw/volume38/footnote.htm#141 a lábjegyzetet].</ref> Marx nekilátott ''A filozófia nyomorúsága'' (eredeti francia címe: ''La Misère de la philosophie'') c. kritikájának, amely válasz volt Proudhon ''La Philosophie de la misère'' (''(A nyomor filozófiája)'') című művére.<ref>A francia eredeti kiadás előszavában Marx ezt írta: "Proudhon úrnak az a balszerencséje, hogy sajátságos módon félreismerik Európában. Franciaországban szabad rossz közgazdásznak lennie, mert ott kitűnő német filozófusnak tartják. Németországban viszont szabad rossz filozófusnak lennie, mert ott a legkiválóbb francia közgazdászok egyikének tekintik. Mint német és egyszersmind közgazdász indíttatva érzem magam, hogy ez ellen a kettős tévedés ellen tiltakozzam." (franciául: "''En France, il a le droit d'être mauvais économiste, parce qu'il passe pour un bon philosophe allemand. En Allemagne, il a le droit d'être mauvais philosophe, parce qu'il passe pour être économiste des plus forts. Nous, en notre qualité d'Allemand et d'économiste, nous avons voulu protester contre cette double erreur.''")</ref>
 
1847 augusztusában megalakult a brüsszeli német munkásszövetség, a ''„Deutscher Arbeiterverein”'' 37 alapító taggal,<ref>Hiroshi Uchida: ''Marx for the 21st Century'', 172.o.</ref> Marx nem vett részt az alakuló ülésen, de novemberre a szövetség alelnöke lett. 1847 júniusában a német szövetség egyesült egy angliai munkásszervezettel, az „Igazak Ligájá”-val ''(League of Just)''. Az újonnan alakult szervezetet, Marx kezdeményezésére, Kommunista Ligának nevezték el<ref>Karl Marx: A Life, By Francis Wheen, 112.o.</ref> és munkájában részt vettek a Franciaországban és Európa más országaiban működő munkásszervezetek is.,<ref>[http://trotsky.org/archive/marx/works/1877/06/karl-marx.htm Friedrich Engels: Karl Marx]</ref><ref>[https://books.google.com/books?id=vve_ekMAt7oC&pg=PT190&lpg=PT190&dq=marx+in+belgium&source=web&ots=mExn-CcFuk&sig=8DIRuGoFei_b1mIbXd_McUd6bpc&hl=en&sa=X&oi=book_result&resnum=1&ct=result#PPT196,M1 Hiroshi Uchida: ''Marx for the 21st Century'', 174.o.]</ref> 1847. november 29-én a belga munkások képviseletében vett részt a liga londoni gyűlésén, ahol a világ minden országában élő munkások közötti szolidaritás mellett érvelt. Marx befolyása annyira erős volt az újonnan alakult szervezetben, hogy a Liga központi irodája 1848 márciusában Brüsszelbe költözött,<ref>Hiroshi Uchida: ''Marx for the 21st Century'', 178.o.</ref> illetve kezdeményezésére a Liga elvetette korábbi mottóját („''Minden ember testvér!''”) és a kommunista mozgalommal mára szinte összenőtt jelszót („''Világ proletárjai, egyesüljetek!''”) fogadta el. Engels kiadott egy vázlatot a Liga alapelveiről, amit hamarosan Marx kezdett részletesen kifejteni, amely 1848 februárjában ''[[Kommunista kiáltvány]]'' címmel adtak ki. Emellett Marx rendszeresen írt a brüsszeli ''Deutsche-Brusseler-Zeitung'' napilapba és előadásokat tartott a német munkásszövetségben.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Belgium_történelme”