Wikipédia

„Városliget” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 91.104.171.211 (vita) szerkesztéséről Whitepixels szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 865 szerkesztés
89. sor:
A [[Hermina-kápolna]] építését 1854-ben folytatták, mivel addigra egyrészt újabb adományok érkeztek, másrészt a városi tanács is megszavazott erre a célra 9500 forintot. A kápolnát 1856. szeptember 8-án szentelte fel [[Scitovszky János]] hercegprímás. A korabeli beszámoló szerint a nagymise alatt „a zene-világ királya s hazánk ebbeli büszkesége dr. Liszt Ferencz a szivet és ideget átható ’Vocal' miséjét személyes vezénylete alatt adta”.
[[Fájl:Ezredévi kiállítás térkép 1896-19.JPG|bélyeg|265px|[[1896-os millenniumi ünnepségek|Az ezredévi kiállítás térképe]] (1896)]]
1855-ben újabb gyógyfürdő nyílt a Városligetben: dr. [[Fischhof Vilmos]] a [[Vincenz Prießnitz|Priessnitz]]-féle hidroterápiás gyógymóddal kezelte az ehhez elég gazdagok képzelt vagy valódi nyavalyáit. Tornácos, svájci stílusban épült, az akkori körülményekhez képest minden kényelemmel felszerelt gyógyintézetét a mai [[Teleki Blanka Gimnázium]] és a [[Vakok Állami Intézete]] helyén építtette fel. Az épületben ülőfürdők és izzasztószobák várták a gyógyulni vágyókat. Fischhof intézetében gyógyulni nem volt olcsó mulatság: egy havi kúra áráért külföldön 3-4 hónapos kezelést lehetett venni.
 
A ''Szépítő Bizottmány'' 1857-ben megszűnt; a Városliget tulajdonjoga 1861-ben visszaszállt a városra.
105. sor:
1884-ben ezt lebontották, és helyette [[Ybl Miklós]] tervei alapján egy díszkutat építettek. A [[Gloriette kút|Gloriette]] nevű építmény 2,5 m magas, hatszögletű, [[balluszter]]es korláttal kerített terasz volt, amire két oldalról lépcső vezetett fel. A közepén egy 24 m magas zászlótartó rúd állt.
 
1869. december 2-án alapította meg [[Kresz Géza (orvos)|Kresz Géza]] 15 társával a '''Pesti Korcsolyázó Egylet'''et. A városi tanács díjtalanul engedélyezte nekik, hogy a [[Városligeti -tó]] egy részét korcsolyapályává alakíthassák. Saját költségükön egy kis, fából készült melegedőt építtettek, és korcsolyázók 1870. január 29-én ünnepélyesen megnyitották a városligeti pályát, a mai [[Városligeti Műjégpálya|Műjég]] elődjét. A melegedő 1874-ben leégett; az első kőépület tervezésére kiírt pályázatot [[Lechner Ödön]] nyerte meg.
 
{{fő|Városligeti Műjégpálya}}
111. sor:
1880-ban úgy döntöttek, hogy [[Budapest]] megpályázza egy [[világkiállítás]] rendezését, és annak helyszínét a Ligetben alakítják ki. A terep rendezéséhez több mint 800 fát vágtak ki.
 
A Zsigmondy-féle fúrás vizét hasznosította az 1881. július 3-án megnyílt '''Artézi Fürdő''', amitamlyet egy, a város tulajdonában álló nyaralóból építettek át. A fürdőben hat szoba várta a bentlakó vendégeket. A földszinten 20 fürdőszoba volt és egy társas fürdő, amit egyszerre 20-25 fő használhatott – délelőtt a férfiak, délután a nők. Egy szoba ára egy főre napi 1 forint 50 krajcár volt; a társas fürdőért 30, a kádért 50 krajcárt kellett fizetni. A gyógyvizet itták is gyomorhurut, májbajok, krónikus bélhurutok kezelésére, valamint a reumatikus panaszok, pl. az ízületi merevség enyhítésére. A fürdőt sokan látogatták; megnyitásától kezdve nyereséges volt, ezért a város vezetősége 1884-ben hozzáfogott egy végleges fürdő előkészítéséhez. Annak tervezésével [[Czigler Győző]]t bízták meg. Ő a fürdőt a városligeti híd tengelyébe szerette volna felépíteni, de ezt nem engedélyezték, mert ott a már megépült [[Andrássy út]] tervezett meghosszabbításának útjában állt volna. A megfelelő helyszínt sokáig nem találták.
 
{{fő|Széchenyi gyógyfürdő}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Városliget”