„Nihilizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
== Jelentése ==
Az elnevezés megalkotója Friedrich Heinrich Jacobi (1743–1818) német teológus, de elterjedése főként [[Ivan Szergejevics Turgenyev|Ivan Turgenyev]] 1862-es Apák és fiúk című regényének köszönhető.
A nihilisták eredetileg keresztény hittételek, vallási tanok tagadói voltak, azonban azóta a nihilizmus jelentésköre bővült, kiterjeszthető a totális tagadásra.<ref>{{Cite web|url=http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index6a0f.html?option=com_tanelem&id_tanelem=494|title=Szabadbölcsészet|accessdate=2016-10-28|work=mmi.elte.hu}}</ref>
23 ⟶ 25 sor:
A [[19. század]]ban több politikai és ideológiai irányzatot is nihilizmus néven illettek. Elsősorban a különféle [[Materializmus|materialista]] irányzatokat és az [[anarchizmus]]t sorolták ide, áttételesen valamennyi forradalmi és radikális nézetet. [[Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij|Csernisevszkij]] ''Sto gyelaty?'' (Mit tegyünk?) című regénye arra késztette [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkij]]t, hogy több szépirodalmi művön keresztül ([[Feljegyzések az egérlyukból]], ''Ördögök'', [[A Karamazov testvérek]]) szálljon vitába az általa nihilistáknak nevezett szerzőkkel és közéleti szereplőkkel.
Legerősebben Oroszországban bontakozott ki a hatása. A cári elnyomó rendszer és az egyház erőszakos természete ellen lázadók eleinte titkos csoportokba gyűltek, majd elindult a [[Narodnyik mozgalom|Narodnik mozgalom]], ami már több eszmét ötvözött magában. Az orosz állam igyekezett elnyomni a politikai nihilistákat, akik végül II. Sándor cár meggyilkolásával híresültek el Európa szerte.
== Kulturális megjelenései ==
42 ⟶ 46 sor:
=== Irodalom ===
A XX. századi irodalomban számtalan módon megjelenik a nihilista életérzés, ennek talán legjobb esszenciáját [[Jean-Paul Sartre]] adta meg: „Minden létező ok nélkül születik, gyengeségből folytatódik, és ok nélkül hal meg.”
A nihilizmus népszerűsítésében, magának a kifejezésnek az elterjedésében nagy szerepe volt [[Ivan Szergejevics Turgenyev|Ivan Turgenyev]] Apák és fiúk című regényének. A mű főhőse, a nihilista Bazarov számos követőt gyűjtött maga köré. A szerelem azonban próbára teszi filozófiáját.
Nihilista jeleket találunk még [[Anton Pavlovics Csehov|Csehov]] drámáiban, amelyekben a feleslegesség és a történetnélküliség uralkodik.
A magyar költő közül talán [[Ady Endre]] művészetében találhatjuk legtöbb jelét ezen filozófia hatásának.
== Jegyzetek ==
| |||