„Buharai Népi Szovjetköztársaság” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ifjúbuharaiak, mint ifjútörökök (onnan kölcsönözték a nevet). a Politikai Bizottság elemi terminológiai kérdés
49. sor:
A vérengzések a bolsevikok átmeneti visszaszorítását érte el. 1920 augusztusáig Turkesztán volt a bolsevikok [[Közép-ázsia]]i központja, ahonnan a Buharai Emirátus felszámolását tervezték. 1920. augusztus 3-án a bolsevikok és az ifjúbuharaiak egyesültek és létrehozták a Buharai Kommunista Pártot. 1920. augusztus 16-án a Buharai Kommunista Párt negyedik kongresszusa a bolsevik megszállás alatt álló Türkmenabatban úgy döntött, hogy végleg megdöntik az emír uralmát. 1920. augusztus 25-én az Oroszországi Kommunista Párt Politikai Bizottsága megerősítette a "buharai kérdés" kapcsán a Turkesztáni Forradalmi Katonai Tanács rendeleteit.
 
1920. augusztus 28-án a jól szervezett és felszerelt Vörös Hadsereg Mihail Frunze tábornok vezetésével megtámadta Buhara városát. 1920. augusztus 31-én az emír [[Dusanbe]]be, majd később [[Kabul]]ba, [[Afganisztán]] fővárosába menekült. 1920. szeptember 2-án, négy napos harc után az emír csapatai által védett fellegvár is elesett. 1920. szeptember 14-én a Forradalmi Bizottság élére A. Mukitdinovot, a kormány - a Népi Nazárok Tanácsa - élére pedig Faizullah Khojaevet nevezték ki.
 
A Buharai Népi Szovjetköztársaságot 1920. október 8-án kiáltotta ki Faizullah Khojaev. Szovjet értelmezés szerint a köztársaság "a proletariátus és a parasztság" forradalmi-demokratikus diktatúrája volt, egy átmeneti szakasz az elnyomó burzsoázia és a Szocialista Szovjetköztársaság között. 1921. szeptemberében új alkotmányt fogadtak el, amely az 1918-as orosz alkotmánnyal ellentétben engedélyezte a földterület és a termelőeszközök magántulajdonba helyezését, és szavazati jogot biztosított a nem-proletároknak is ( a letartóztatott emír rokonai, volt emirátusi tisztviselők és a nagy földbirtokosok azonban nem szavazhattak). Az emír hatalmának megdöntése adta az alapot a basmacsi antikommunista lázadásnak. 1922 és 1926 között a felkelő csapatok megszállás alatt tartották a [[Pamír]] vonulatait.
 
Az [[oroszországi polgárháború]] első néhány évében [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin] ] támogatta a helyi forradalmakat. Az 1920-as években kommunisták megkísérelték a zsidó reformisták segítségével radikális társadalmi és politikai átalakítást véghezvinni. Csaknem két héttel a Szovjetköztársaság kikiáltása után a Buharai Kommunista Párt létszáma 14 000 főre emelkedett, mivel a helyi lakosok ezzel kívánták elnyerni az új rezsim szimpátiáját. Ahogy a Szovjetunió stabilizálódott, megengedhette magának, hogy leépítéseket vigyen véghez a szövetséges kommunista pártokban. Az eltávolítások sorozatának köszönhetően 1922-ig 1000 főre csökkent a párt létszáma. 1924-25 között az állam hivatalos elnevezése Buharai Szocialista Szovjetköztársaság volt. Végül a Buharai SZSZK a [[Hivai Népi Szovjetköztársaság]]gal együtt megszüntetésre került. Helyükön létrejött az [[Üzbég SZSZK|Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság]] és a [[Türkmén SZSZK|Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság]].
[[Fájl:Stamp_Bukharan_People%27s_Soviet_Republic_1924_12.jpg|jobbra|Buharai bélyeg]]