„Remete-barlang (Remeteszőlős)” változatai közötti eltérés

A '''Remete-barlang''' a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]]ban, a [[Budai-hegység]]ben, [[Remeteszőlős|Remeteszőlősön]], a [[Remete-szurdok]]ban található. A [[régészet|régészeti]] jelentősége miatt fokozottan védett [[barlang]], de nemcsak [[régészet|régészeti]], hanem [[őslénytan|őslénytani]] leletek is előkerültek belőle.

 

 

[[Remeteszőlős|Remeteszőlősön]], a [[Remete-szurdok]] északi oldalában található. A [[Remete-völgyi Felső-barlang]] alatt nyílik. [[Budapest]] közigazgatási határától nincs messze. Közel van a szurdok Nagykovácsi útra nyíló kijáratához. Megközelíteni a szurdokban haladó [[Országos Kéktúra]] kék sáv jelzésű útvonalából kiágazó, kitaposott ösvényen lehet. Az egykori kőbányával szemben, erdőben, egy sziklafal tövében, a völgytalp és a patak szintje felett, körülbelül 10 méternyire van az 5,5 méter magas, három méter széles, természetes, vízszintes tengelyirányú, lezáratlan bejárata. A turistaútról látható a bejárat, bár néha a lombok takarják. A helyét jelölik a turistatérképek a nevének a feltüntetésével. Szabadon látogatható, legfeljebb lámpa szükséges a bejárásához.

Előfordul az irodalmában ''5. számú barlang'' (Horváth, Szunyogh 1971), ''Máriaremete-barlang'' (Kadić 1952), ''Nagy-Remetebarlang'' (Thirring 1900), ''Nagy-Remete-barlang'' (Bertalan 1976), ''Nagy-Remete barlang'' (Szabó 1879), ''Remetebarlang'' (Thirring 1900), ''Remete barlang'' (M. P. 1920), ''Remete-hegyi 5. sz. barlang'' (Kordos 1984), ''Remetehegyi 5. sz. barlang'' (Bertalan 1976) és ''Remetehegyi-Alsó-barlang'' (Szablyár 2004) néven is.

 

 

Az 1879-ben megjelent tanulmányában [[Szabó József (geológus)|Szabó József]] írta le. A leírás szerint két barlang volt a Remete-hegy oldalában, a nagyobb, a keleti a Remete-barlang, a kisebb, a nyugati a [[Remete-hegyi-kőfülke]]. A Remete-barlang majdnem nyolc méter mély és körülbelül öt méter magas. Az 1899-ben napvilágot látott, a [[Kisboldogasszony-templom (Máriaremete)|máriaremetei kápolnáról]] szóló könyvben az olvasható, hogy a kápolna mögött emelkedő hegynek az oldalában egy vájt remetebarlang van és a Máriaremetéhez közeli barlang kapcsolatban van a ''Mária-Remete'' szóval. Az 1900-ban kiadott, „Budapest környéke” című könyvben az van leírva, hogy a bejárata egy hatalmas kőkapu, a belseje egy tág csarnok, amelynek a falai felfelé csúcsalakban futnak össze, a hossza nyolc méter és a magassága öt méter. Az is megtudható a könyvből, hogy a barlangban [[Tisza Lajos (miniszter)|Tisza Lajos]] évekkel azelőtt fényes, éjjeli ünnepélyt rendeztetett, valamint a barlang el van zárva, sőt a tulajdonosa, Steinbach Ervin az egész völgyet lezáratta és attól a kirándulókat távol tartja.