„Magyarország és Lengyelország kapcsolatai” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
idézőjelek jav. |
|||
32. sor:
Mindkét országban virágzott az ötvösművészet. Ennek mesterségbeli-művészi alapja az volt, hogy a Károly Róbert udvarába érkezett itáliai mesterek a [[krakkó]]i udvarnak is dolgoztak, új technikákkal ismertették meg a magyar és a lengyel ötvösöket, akik országaikban sorra nyitották meg műhelyüket. Ami pedig az ötvösművészet fellendülésének gazdasági alapját illeti, abban a korban [[arany]] és [[ezüst]] bányakincsekben a [[Magyar Királyság]] volt a leggazdagabb egész Európában.
Attól kezdve pedig, hogy [[III. Kázmér lengyel király|Nagy Kázmér]] király Krakkóban egyetemet alapított, egyre több magyarországi diák folytatta tanulmányait a lengyel univerzitáson. A [[Jasna Góra-i kolostor]]t [[1380]]-ban magyar szerzetesek, a pálosok alapították. Tizenhat pálos ment akkor [[Buda (történelmi település)|Budáról]] Czestochowába. Évszázadok alatt azonban a [[
A [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király nevével fémjelzett magyar–lengyel perszonálunió éveiből ([[1370]]–[[1384]]) származik egy legenda, amely valószínűleg még ma is él, miszerint azokban az években három tenger mosta a magyar birodalom határait. Ez persze csak illúzió, amely nélkülöz minden történelmi alapot. A Magyar Királyságnak soha más tengerre kijárata nem volt, csakis az Adriára. A [[Fekete-tenger]]rel a [[Moldvai Fejedelemség]] volt határos, ám az nem tartozott Magyarországhoz. Jóllehet, miután a meggyengült [[Arany Horda]] visszahúzódott a moldvai területekről, I. Lajos hűbérúri viszonyt alakított ki az ott megalakult kisebb román kenézségekkel, ám ezt a viszonyt [[I. Bogdán moldvai fejedelem|I. Bogdán]], az első moldvai fejedelem [[1359]] körül felszámolta, megalapítva az önálló román fejedelemséget.
| |||