„Mayerlingi tragédia” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (linkek, nagykötőjel, átfog.)
a
 
== Az utolsó napok krónikája ==
[[Fájl:Mary Vetsera 1888.jpg|bélyegkép|...és…és Maria Von Vetsera a másik áldozat, 1888-ban]]
[[Helene Baltazzi]] visszaemlékezése szerint a Rudolf és Maria von Vetsera közötti első találkozóra [[Marie Louise von Larisch-Moennich|Marie von Larisch]] grófnő közvetítésével 1888. november 5-én került sor. Valószínűleg már ekkor készültek a halálra; Rudolf egyre gyakrabban tett említést közeli haláláról ([[Festetics Mária|Festetics grófnőt]] megeskette, hogy imádkozni fog érte). Rudolf vasból karikagyűrűt készíttetett a lánynak, melybe az ILVBIDT betűket vésette, melynek jelentése: ''In Liebe Vereint Bis In Den Tod – Szerelemben egyesülve a halálig''. Maria [[fénykép]]et küldött Larisch grófnőnek, azzal a megjegyzéssel, hogy az az utolsó kép, amit magáról készítkészíttetett, és hogy fiatalon és szépen akar meghalni.<ref>Hamann, 2008, 490-491. oldal</ref> 1889. január 13-a jelentős dátumnak számít, Helen Baltazzi szerint ekkor volt az első együttlét (ezek szerint a [[Terhességmegszakítás|magzatelhajtásra]] vonatkozó feltételezés téves), mások szerint viszont ekkor születhetett meg a megállapodás az öngyilkosságot illetően. Két nappal később Maria cigarettatárcát vásárolt Rudolfnak, melybe a ''"Január„Január 13. Köszönet a sorsnak"sorsnak”'' szavakat gravíroztatta.<ref>Hamann, 2008, 493. oldal</ref>
 
=== Január 26. ===
[[Fájl:Mayerling15.jpg|bélyegkép|A szülők egyetlen fiuk halottas ágyánál]]
[[Fájl:Crown Prince Rudolf 1889.jpg|bélyegkép|Rudolf a ravatalon]]
Azonnal megindult a gépezet Maria von Vetsera jelenlétének eltitkolására. Ferenc József a dolgok elrendezésére [[Eduard von Paar|Paar grófot]] küldte. A Maria holttestét vizsgálók megállapították az öngyilkosság tényét, hogy így külön kivizsgálás nélkül lehessen eltemetni. Ezt a tényt azonban több nyilvánvaló adat is cáfolja. Ezek egyike a baloldali bemeneti seb, amit nem okozhatott magának, hiszen jobb kezes volt, emellett pedig a bal kezében egy zsebkendőt szorongatott, a kimeneti nyílás szélei szilánkosak voltak, a koponya egy részével együtt.<ref>Hamann, 2008, 549-550. oldal</ref> Maria holttestét azonnal eltávolították Rudolf mellől. [[január 31.|Január 31-én]] a mayerlingi kastélyból titokban a közeli [[Heiligenkreuzi apátság|heiligenkreuzi cisztercita apátság]]ba vitték, ott az öngyilkosok kriptájába helyezték. Az eseményen csak nagybátyja, [[Alexander Baltazzi]] és gyámja, [[Georg von Stockau|Stockau gróf]] vehettek részt, anyja megjelenését a rendőrfőnök nem engedélyezte. A Vetsera családot teljes hallgatásra kötelezték. (Maria holttestét csak jóval később helyezhették át mai sírhelyére, a [[Heiligenkreuz im Wienerwald|heiligenkreuzi]] községi temetőbe.) Másnap Paar gróf táviratot küldött Bécsbe, melynek tartalma csak annyi volt "Alles„Alles abgethan"abgethan”, vagyis minden elintézve.<ref>[http://www.origo.hu/hirmondo/tudomany/www.duke.edu/20150201-mayerling-rudolf-foherceg-osztrak-magyar-monarchia.html A mayerlingi vadászkastély máig élő rejtélye]</ref><ref name="Reference111">[http://www.spiegel.de/spiegel/print/d-43066420.html Bratfisch hat Wunderbar Gepfiffen - Der Spiegel 32/1960]</ref>
 
Január 31-én hajnali 2 órakor érkezett meg Rudolf holtteste a Hofburgba. Az orvos ekkor tájékoztatta Ferenc Józsefet az öngyilkosság tényéről és elkövetésének körülményeiről (többek között arról is, hogy Rudolf egy éjjeliszekrényre erősített tükör segítségével végezte el a pontos lövést).<ref>Hamann, 2008, 546. oldal</ref>
Rudolf holttestét február 4-én a Hofburg kápolnájában ravatalozták fel, egy arany sarkakkal és koronákkal díszített, fekete bársonnyal bevont koporsóban, mely hivatalosan csak megkoronázott uralkodóknak járt volna. A gyalogsági tábornokok aranygallérú fehér díszegyenruháját adták rá, melyet a Szent István-rend piros-zöld szalagjával és számos rendjellel egészítettek ki.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/01823/pdf/01823.pdf Vasárnapi Ujság 1889. 36. évf. 6. sz. február 10.]</ref> Másnap, február 5-én délután négy órakor elindult a gyászmenet a kapucinusok temploma felé, hogy végsó búcsút vegyenek a trónörököstől. A kapucinusok templomában a gyászszertartást Cölestin Josef Ganglbauer, bécs érseke celebrálta, Koller és Stöger főpapok segítségével.<ref>[http://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?aid=apr&datum=18890206&query=%22Ganglbauer%22&provider=P02&ref=anno-search&seite=10 Die Presse, Mi, 6. Februar 1889]</ref><ref>[http://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?aid=sch&datum=18890209&query=%22Ganglbauer%22&provider=P02&ref=anno-search&seite=1 Salzburger Chronik, Sa, 9. Februar 1889]</ref> A legközelebbi családtagok közül a temetésen Erzsébet királyné és Mária Valéria és Stefánia nem vett részt, Ferenc József oldalán a [[II. Lipót belga király|belga királyi]] pár foglalt helyet a ravatallal szemben. A temetésen a főhercegek és főhercegnők mellett megjelent a kor társadalmának színe-java, köztük a két miniszterelnök, [[Eduard Taaffe|Taaffe]] és [[Tisza Kálmán|Tisza]], a Bécs és Budapest főpolgármesterei, az osztrák birodalmi gyűlés ([[Franciszek Jan Smolka|Smolka]]) és magyar képviselőház elnöke ([[Péchy Tamás|Péchy]])<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00030/01824/pdf/01824.pdf Vasárnapi Ujság 1889. 36. évf. 7. sz. február 17.]</ref> és nagykövetek, követek, tisztek és tábornokok ([[Erich von Falkenhayn|Falkenhayn]], [[Helmuth Johannes Ludwig von Moltke|Moltke]]) és a nemesség képviselői.<ref>[http://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?aid=ptb&datum=18890206&query=%22Ganglbauer%22&provider=P02&ref=anno-search&seite=1 Prager Tagblatt, Mi, 6. Februar 1889]</ref> A szertartás szűkebb körben folytatódott tovább, immár a sírboltban körülbelül negyedórán át. A temetés végül nem sokkal 5 óra előtt ért véget. Hatalmas tömeg kísérte figyelemmel az eseményeket, mely nagy tolongáshoz is vezetett, a tömegben többen rosszul lettek, vagy elájultak. A temetés után a birodalom számos egyházközségében tartottak megemlékező istentiszteletetszentmiséket a trónörökös tiszteletére. Azonban a halál módja miatt voltak olyan települések, amelyek megtagadták a megemlékezést, így például [[Bolzano (település)|Bozen]], [[Gorizia|Görz]], vagy az osztrák [[Floridsdorf]] és Donaulfeld.
 
== Haláluk rejtélye ==
Kép:Rudolf gyászmenete 3 120 1889-8.JPG|Rudolf megérkezik végső nyughelyére, a [[Császári kripta|kapucinusok templomának kriptájához]]
</gallery>
Slatin beszámolójában említést tesz a Loscheknek írt levélről, ezentúl egy táviratról, mely a [[Heiligenkreuzi apátság|heiligenkreuzi cisztercita apátság]] perjelének szólt, felszólítva az elhunytakért való imádkozásra, illetve további öt levelet, melyek közül csak kettő ismert. Az egyik Rudolf anyjához írott levele volt, mely nem maradt fenn, ugyanis Erzsébet bizalmasa, [[Ferenczy Ida]] megsemmisítette, ám egy Egon Corti történésszel folytatott beszélgetése során Ferenczy elmondta, hogy a levélből kiderült, hogy Rudolf nem tartotta magát apja méltó fiának és kérte, hogy a lánnyal együtt temessék Heiligenkreuzba. Ferenczy megerősítette az öngyilkosság tényét is, szerinte Maria társa volt a halálban, de nem ő volt a történések kiváltója, és hangsúlyozta, hogy a levélben sem volt szó a tettek indokáról. [[Habsburg–Lotaringiai Erzsébet Mária főhercegnő|Rudolf lánya]] szerint a levélben azt is megemlítette, hogy méltatlanná vált tiszti rangjához, ezért nem merne újra apja szeme elé kerülni. A másik ismert boríték – melyet Rudolf címzett meg<ref name="Reference333"/> – Maria családtagjainak írt búcsúleveleit tartalmazta (több más más irat mellett). A dokumentumokat 2015-ben találták meg egy bank széfjében, Maria anyjának írott levéléből egyértelműen kiderül az önkezűség (illetve a közös megegyezés): ''"Bocsássátok„Bocsássátok meg, amit teszek, de nem tudtam ellenállni a szerelemnek."''
 
A további három búcsúlevél címzettje ismeretlen. Feltételezések szerint az egyik Maria von Vetsera levele lehetett [[I. Mihály portugál király#Házassága, utódai|Mihály bragançai herceghez]], melyhez Rudolf is írt néhány szót (''„Szervusz Vízhordó”''). [[[[Marie Louise von Larisch-Moennich|Larisch grófnő]] is említést tesz egy neki szóló levélről, melyben állítása szerint Maria kéri bocsánatát a szenvedésért, melyet neki okoztak, és kéri, hogy ha a tettük után helyzete nehézzé válik, kövesse példájukat. Rudolf egy [[Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg|Frigyes főhercegnek]] írt táviratát az [[Országos Széchényi Könyvtár]], kézirattárában őrzik, melyet 31-én találtak meg Mayerlingben.<ref>Hamann, 2008, 530-534. oldal</ref>
 
A Rothschild-bankház egy közlése is az [[öngyilkosság]]ról szólt, ennek alapját pont Hoyos szolgáltatta, aki megállíttatta a legközelebb érkező vonatot, azzal az indokkal, hogy azonnal Bécsbe kell jutnia, mert a trónörökös főbe lőtte magát.<ref>Hamann, 2008, 544-545. oldal</ref>
1889-ben a bécsi német nagykövet [[Otto von Bismarck|Bismarcknak]] írott levelében – Luigi Galimberti pápai nuncius és Laurenz Mayer udvari alamizsnásra hivatkozva – a gyilkosság mellett érvel, leírja, hogy a sérülések máshol találhatók, és a nyilvánosságra hozotton kívül több is van, illetve, hogy a revolver nem Rudolfé volt, valamint annak mind a hat golyóját kilőtték.<ref>[http://sisiweb.gportal.hu/gindex.php?pg=12136146&nid=2297176 J. D. Cars: Sisi avagy a végzet]</ref>
 
A [[V. György brit király|walesi herceg]] arról tájékoztatja anyját, [[Viktória brit királynő|Viktóriát]], hogy Lord Salisbury biztos afelől, "hogy„hogy Rudolf és a szegény lány gyilkosság áldozata lett."<ref>[https://books.google.hu/books?id=X6oKFkd_H-kC&pg=PT439&lpg=PT439&dq=mayerling+salisbury+unfortunate+murdered&source=bl&ots=S3JGk0N6wG&sig=SB8UqavpQiq275SdqHtx7uj9H8A&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjTnpHKqJbMAhXkHJoKHVWpBo8Q6AEIGjAA#v=onepage&q=mayerling%20salisbury%20unfortunate%20murdered&f=false Hans Holzer: Ghosts: True Encounters with the World Beyond]</ref>
Rudolf apósa egy fivéréhez írott levélben, mely 1942-ben került nyilvánosságra, leírja, hogy fontos kitartani az öngyilkosság ténye mellett, mert csak így lehet eltitkolni a még nagyobb botrányt.<ref>[https://marilynkaydennis.wordpress.com/tag/mayerling/ Elisabeth, the roaming empress]</ref>
[[Fájl:Sarg Mary Vetsera.jpg|bélyegkép|Maria koporsója|balra]]
* ''[[Mayerling (film, 1968)|Mayerling]],'' [[1968]], rendező: [[Terence Young]]. Marie von Vetsera bárónőt [[Catherine Deneuve]], [[Marie Louise von Larisch-Moennich|Marie von Larisch]] grófnőt [[Genevieve Page]], [[Mizzi Kaspar]]t [[Fabienne Dali]], Rudolf trónörököst [[Omar Sharif]], [[Stefánia belga királyi hercegnő|Stefánia főhercegnét]] [[Andréa Parisy]], [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] császárt [[James Mason]], [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet császárnét]] [[Ava Gardner]] alakította.
* ''[[Magánbűnök, közerkölcsök]]'', [[1976]], rendező: [[Jancsó Miklós (filmrendező)|Jancsó Miklós]]. A [[szexualitás]] szokatlanul merész ábrázolása miatt hírhedtté vált film meglehetősen szabadon dolgozza fel a mayerlingi tragédiát. Jancsó értelmezése szerint a szerelmespárt a bécsi udvar (lényegében maga a császár) ölette meg, mivel Rudolf lázadt konzervatív apja ellen (a műben e lázadást a provokatív szexualitás jelképezte). Az olasz–jugoszláv koprodukcióban készült alkotásban Maryt [[Teresa Ann Savoy]], Rudolf trónörököst [[Balázsovits Lajos]] alakította.
* ''[[Rudolf – Sissi egyetlen fia]] (Kronprinz Rudolf),'' két részes osztrák–német–francia–olasz TV-filmtévéfilm, [[2006]], rendező: [[Robert Dornhelm]]. Marie von Vetsera bárónőt [[Vittoria Puccini]], [[Marie Louise von Larisch-Moennich|Marie von Larisch]] grófnőt [[Julia Cencig]], [[Mizzi Kaspar]]t [[Birgit Minichmayr]], Rudolf trónörököst [[Max von Thun]], [[Stefánia belga királyi hercegnő|Stefánia főhercegnét]] [[Daniela Golpashin]], [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] császárt [[Klaus Maria Brandauer]], [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet császárnét]] [[Sandra Ceccarelli]] alakítja.
* ''[[A mágus (film, 2006)|A mágus]]'' című 2006-os filmet (eredeti cím: ''The Illusionist,'' rendezte Neil Burger) is a mayerlingi események ihlették, itt az alkotók egy fiktív verziót vázolnak fel. A szereplők nevei kitaláltak, de a történelmi szituáció hasonló.
* A Trónörökös ''(Der Kronprinz,'' 1989), rendező: [[Szinetár Miklós]]. Mi történt Mayerlingben? – erre a kérdésre próbál választ adni a magyar–osztrák–NSZK tévéfilm. Főszerepben [[Hirtling István]] (Rudolf) és [[Kováts Adél]] (Mária)
'''<big>Balett</big>'''
 
* Mayerling ''(balett),'' koreográfus: Sir Kenneth MacMillan, forgatókönyv: Gillian Freeman, zene: [[Liszt Ferenc]] műveiből összeállította, részben hangszerelte [[John Lanchbery]]. Bemutató: Royal Ballet, [[London]], 1978. február 14.[https://en.wikipedia.org/wiki/Mayerling_(ballet)] [[Magyar Állami Operaház]], 2004. április 24.[https://gondola.hu/cikkek/35249-Mayerling_.html]
 
== Jegyzetek ==
 
==Források==
* Brigitte Hamann: Rudolf trónörökös, Európa Könyvkiadó, 2008.
* [http://www.mayerling.de/gesch_umf.htm Umfassender Bericht: Die Mayerling-Affäre]
* [http://www.nlcafe.hu/sztarok/20150130/rudolf-foherceg-habsburg-halal/ Rudolf főherceg – végzett magával, vagy gyilkosság áldozata lett a Monarchia trónörököse]