|
[[File:Hortobágy River, Hungary 01.JPG|bélyegkép|jobbra|220px|A Hortobágy látképe a Hortobágy folyóval]]
[[File:Carex pseudocyperus.jpeg|bélyegkép|jobbra|180px|Villás sás (Carex pseudocyperus)]]
A '''Közép-Tiszavidék''' - a [[Tokaj]]-tól [[Tiszaföldvár]]ig terjedő síkság elnevezése, mely a [[Taktaköz]], [[Borsodi-ártér]], [[Hortobágy (tájegység)|Hortobágy]], [[Jászság]] és a [[Nagykunság]] területét foglalja magába.
==Leírása==
[[File:555 Sonchus palustris.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Mocsári csorbóka (Sonchus palustris)]]
A Közép-Tiszavidék az [[Északi-középhegység]]ből a [[Körös-vidék]] irányába tartó vízfolyások feltöltődéséből alakult ki. A Tokaji-kapuban a [[würm]] időszak vége felé megjelent [[Tisza]] felszínformáló tevékenysége a kezdeti időkben csak a [[Hortobágy (tájegység)|Hortobágy]] területét érintette, majd később, mikor jelenlegi futásirányát felvette, a terület helyi vízrendszere megváltozott, miáltal a korábban dél-délkeleti irányba tartó vízfolyások már nem érték el a tiszántúli területeket. A hatalmas kanyarulatokat leíró Tisza a környék korábbi hordalékkúp-felszínét oldalazó erózióval jelentősen átalakította, és nagy területekre kiterjedő áradásai során nagy mennyiségű üledéket halmozott fel, mely folyamat egészen a folyószabályozásig tartott, ezáltal jött létre az Alföld legtökéletesebb síksági tája.
A Közép-Tiszavidék [[pleisztocén]] idején kialakult hordalékkúp-síkságának kisebb-nagyobb homokbuckás területeit, alacsony löszös hátait, morotváit az emberi tevékenység hatásai teszik változatossá. A vidék különlegessége a részben védett Hortobágy, amely a kelet-európai füves pusztákon kívüli [[Európa]] egyetlen valódi füves pusztája.
[[File:Asteraceae - Aster tripolium.JPG|bélyegkép|jobbra|180px|Réti őszirózsa (Aster sedifolius)]]
[[File:Vitis (662140161).jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Ártéri fákra felkúszó ligeti szőlő (Vitis sylvestris)]]
A Közép-Tiszavidék jelenleg nagyrészt szántóföldi hasznosítású. A vidék vegetációját főleg a kőris-szil ligeterdők határozzák meg, Tisza menti puhaligetekkel, és az egykori medermaradványokban magassásosokkal, nádasokkal tarkítva. [[Prügy]] és [[Taktabáj]] között homoki- és tatárjuharos tölgyesek, Szerencs-Bekecs előterében pedig szikesek találhatók.
Növényvilágának jellemzői a [[Tisza]] és a [[Takta]] mentén a [[puhafaligetek]], aljnövényzetükben [[nyári tőzike |nyári tőzikével]], (Leucojum aestivum), [[ligeti szőlő]]vel (Vitis sylvestris), telepített nemes nyárasokkal, füzesekkel vegyesen.
A keményfaliget -maradványokban több helyen megtalálhatók a [[madárfészek kosbor]] (Neottia nidus-avis), az [[erdei tisztesfű]] (Stachys sylvatica) maradványokmaradványai. A [[holtág]]ak, [[morotva|morotvák]] növényzetének jellemzői a hínárvegetáción túl a [[Vízi rucaöröm|rucaöröm]] (Salvinia natans), a [[sulyom]] (Trapa natans) és a [[fehér tündérrózsa]] (Nymphaea alba), de itt-ott értékes úszóláp-szigetekúszólápszigetek is kialakultak, rajtuk megtelepedett [[tőzegpáfrány|tőzegpáfránnyal]] (Thelypteris palustris), [[gyilkos csomorika|gyilkos csomorikával]] (Cicuta virosa), [[villás sás|villás sással]] (Carex pseudocyperus).
A mélyebb fekvésű területeken kialakult mocsárrétek és magassásasokmagassásosok élőhelye többek között a [[Mocsári kosbor|pompás kosbor]] (Orchis elegans), a [[mocsári csorbóka]] (Sonchus palustris), a [[Tisza-parti margitvirág]] (Chrysanthemum serotinum), míg a rekettyefüzesekben és fűzlápokban megtalálható a kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum), a [[szálkás pajzsika]] Dryopteris carthusiana)is. A reliktum jellegű szikes erdei réteken pedig megőrződöttmegőrződtek a [[sziki kocsord]] (Peucedanum officinale), a [[réti őszirózsa]] (Aster sedifolius), a [[Korcs nőszirom|fátyolos nőszirom]] (Iris spuria) egyes példányai is. Az egykor elterjedt löszpusztagyepek erősen bolygatott állományainak maradványai azonban csak elvétve fordulnak elő az övzátonyok tetején. A kiskörei erőmű okozta talajvízszint-növekedés miatt bekövetkezett talajfelszín-közeli sófelhalmozódás másodlagos szikes rétek kialakulásához vezetett, e területek jellemző növénye a [[magyar sóvirág]] (Limonium gmelinii).
==Állatvilága==
[[File:Carabus ullrichii side.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Rezes futrinka (Carabus ullrichii)]]
A Közép-Tisza vidékTiszavidék állatállománya is igen gazdag:
* [[Holtág|Holtágainak]] vízében többféle keszegfaj mellett tőponty, kárász, szivárványos ökle, csuka, és fogassüllő is megtalálható. Védett halfajai a réti csík és a vágócsík. A kétéltűek közül megtalálható itt a gőte, valamint a kecskebéka, a hüllők közül pedig a vízisikló. A holtágakban pediga vízityúk, szárcsa, búbos vöcsök és nádi énekesmadarak raknak fészket.
A vidék egykori keményfa -ligeterdeit fölváltó őshonos fűz-nyár ligeterdőkben megtalálható többek között a védett [[pompás virágbogár]], az [[aranyos bábrabló]], a [[kis szarvasbogár]], az [[Orrszarvúbogár]] (Oryctes nasicornis) és a [[rezes futrinka]] (Carabus ullrichii).
Fészkelő madarai közül itt él a rétisas, fekete gólya, barna kánya, de néha fészket rak itt egy-egy kerecsensólyom is. Az egyéb védett fajok között gyakori az egerészölyv, héja, macskabagoly, zöld küllő, és a fekete harkály, az énekesek közül pedig a fülemüle, barátka, őszapó, vörösbegy, erdei pinty és berki tücsökmadár.
A holtágak mentének sűrűbb részein vaddisznók, őzek tanyáznak. Az öreg fák odvaiban pedig denevérek élnek. A ragadozók közül elsősorban a nyest, a menyét, a vörös róka és a vadmacska található itt, a vízimadarak közül pedig szürke gémek, kárókatonák, bakcsók élnek itt.
==Források==
* Magyarország növényzeti öröksége [https://www.novenyzetiterkep.hu/node/390 Magyarország növényzeti öröksége]
* Közép-Tiszavidék [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1D58/magyarorszag-tajai-2807/a-tiszai-alfold-loki-jozsef-2A52/kozep-tiszavidek-2A5B/ Közép-Tiszavidék]
* Földrajzi Értesítő 2005. XVI. évfolyam [http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2005/FE20051-2_29-59.pdf Földrajzi Értesítő 2005. XVI. évfolyam]
[[Kategória: Magyarország földrajza]]
| 