„Ravasz László” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Források: Fazekas Csaba történész.
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
 
== Életpályája ==
Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, [[1896]]-ban [[Székelyudvarhely]]re került a kollégiumba. [[Kolozsvár]]t a teológiára iratkozott be és az egyetemi előadásokat is látogatta. Még teológus korában szerkesztette az [[Egyetemi Lapok]]at. 1903-1905 között [[Bartók György (teológus)|Bartók György]] püspök mellett volt titkár, ebben az időben a [[románia]]i (regáti) misszió vezető lelkésze. [[1905]] őszén a [[Humboldt Egyetem|Berlini Egyetemen]] hallgatott előadásokat. [[1906]]-ban Bánffyhunyadon volt segédlelkész, itt készült a doktorátusadoktori értekezése is. [[Sárospatak]]on szerzett magántanári okleveletképesítést, majd [[Kolozsvári Teológiai Akadémia]] tanára volt [[1907]]–[[1921]] között. Az [[első világháború]] idején missziós munkát végzett a kolozsvári hadikórházban. Az Unió szabadkőműves páholy tagja volt [[1910]]-től [[1917]]-ig.<ref> [http://szk.referata.com/wiki/Ravasz_László_visszaemlékezése_szabadkőművességére Ravasz László: Emlékezéseim, Kiadja a Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Budapest, 1992, 200-201. old.]</ref> [[1918]]-ban az [[Erdélyi Református Egyházkerület]] főjegyzőjévé választották, majd 1921 őszén püspökké, a [[Dunamelléki Egyházkerület]]ben. Ettől kezdve [[Budapest]]en élt, de irodalmi munkásságával továbbra is számtalan szállal kötődött Erdélyhez. Cikkei jelentek meg az [[Ellenzék (napilap)|Ellenzékben]], [[Kálvinista Világ]]ban, rendszeres munkatársa volt a [[Református Szemle|Református Szemlének]], 1918-21 között főszerkesztője is.
 
[[1908]]-ban feleségül vette Bartók püspök leányát, akitől öt gyermeke született. Boriska lánya a későbbi államminiszter és politikai gondolkodó, [[Bibó István (politikus)|Bibó István]] felesége volt.