„Louis Barthou” változatai közötti eltérés

[[1934]] nyarán magyar kormány [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kormányzó egyetértésével megkezdte a közeledést [[Jugoszlávia|Jugoszláviához]]. Az ígéretesnek ígérkező tárgyalásoknak azonban véget vetett a [[marseille-i merénylet]], melynek során [[I. Sándor jugoszláv király]] és Louis Barthou francia külügyminiszter is életét vesztette. A merényletet a [[Horvátország]] függetlenségéért küzdő [[usztasa]] mozgalom követte el. [[Franciaország]] és Jugoszlávia a [[jankapuszta]]i táborban működő usztasa kiképzőtáborra hivatkozva [[Magyar Királyság|Magyarország]] megbüntetését követelte. Az ügy mögött legalább ennyire olasz érdekek álltak, de a francia–olasz közeledésre való tekintettel a franciák inkább a magyarokat állították vádjaik középpontjába. A magyar diplomácia szívós munkával kilábalt az ügy következtében beállt súlyos külpolitikai válságból, míg a Jankapusztán bújkálókat egy titkos akcióban Olaszországba menekítették, de a Jugoszláviához való közeledés megszakadt, és Magyarország külpolitikai mozgásköre beszűkült.<ref name="Bencsik">{{cite book |last= Bencsik |first= Gábor |authorlink= Bencsik Gábor (újságíró)|title= Horthy Miklós |publisher= Magyar Mercurius |location= Budapest |year= 2004 |isbn= 963 855285 9 |edition= 4. javított |pages= 169}}</ref><ref>[https://napitortenelmiforras.blog.hu/2016/01/14/merenylet_marseille-ben_ii Merénylet Marseille-ben II.] (Napi történelmi forrás blog, 2016. január 14.)</ref>