„Orosius” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Inritter (vitalap | szerkesztései)
48. sor:
 
[[Braga|Bragában]] (ma: Portugália) született, 380-390 körül. Még Hispániában bekapcsolódott a priscilliánus és az [[Órigenész (exegéta)|órigenista]] eretnekségek elleni küzdelembe. Mint felszentelt pap ellátogatott Afrikába [[Hippói Szent Ágoston|Szent Ágostonhoz]], akinek biztatására továbbutazott a Szentföldre, [[Szent Jeromos|Szent Jeromoshoz]]. Itt Szent Ágostonnak ajánlva írt egy vitairatot a priscilliánus eretnekek tévelygéséről, valamit megpróbálta elítéltetni Jeruzsálemben egy zsinaton [[Pelagius]] tanait, de őt magát is megvádolták, hogy eretnek nézeteket képvisel – ez ellen tiltakozásul is írt egy hitvédő könyvet. Jeruzsálemből egy levelet vitt Szent Ágostonhoz, majd hazaindult, de mikor megtudta, hogy a vandálok betörtek Hispániába, visszatért Szent Ágostonhoz, aki arra biztatta, hogy írja meg a világ történetét a teremtéstől. 417 után nem tudunk róla semmit.
[[Kép:Karte Orosius.jpg|bélyegkép|balra|Orosius világtérképe]]
 
Orosius 417-ig követte nyomon a világtörténelem eseményeit, apologetikus célzattal. A rómaiak ugyanis úgy tartották, hogy az istenek tisztelete tette naggyá a birodalmat, az új egyistenhit viszont kiváltotta a régi istenek haragját, aminek a következménye a barbárok támadása és a birodalom hanyatlása. Orosius ezzel szemben minden ismert nép minden szerencsétlenségét felsorolja, hogy bizonyítsa, hogy már jóval [[Krisztus]] előtt is érték sorscsapások az emberiséget, sőt a Római Birodalmat is. Orosius véleménye szerint egy nagy keleti és egy nagy nyugati birodalom létezett a világtörténelem folyamán. Kezdetben [[Asszíria]] volt a világ legnagyobb hatalma, azonban ennek ereje a [[Nagy Sándor makedón király|makedónok]] és a [[Karthágó|karthágóiak]] közvetítésével átszállt a rómaiakra. Ez a [[Polübiosz|Polübiosznál]] és [[Titus Livius|Liviusnál]] ismegfigyelhető hatalomátszállás, azaz a ''translatio imperii'' gondolata, mely a középkori történetírók egyik központi gondolatává vált. A középkori történetírók Orosius nyomán azt is igyekeztek bebizonyítani, hogy Isten parancsainak semmibe vétele vezet a háborúkhoz, és a sorscsapásokhoz.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Orosius