„San Martín Texmelucan de Labastida” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
|||
44. sor:
==Földrajz==
===Fekvése===
A város a [[Vulkáni-kereszthegység]] egyik medencéjében épült fel a tenger szintje felett körülbelül 2250 méter magasságban, közel [[Tlaxcala]] állam határához. Átfolyik rajta az ''Atoyac'' és a ''Cotzalá'' nevű vízfolyás. Környéke sűrűn lakott, szinte egybeépült több másik várossal is.<ref>{{hiv-web |url=http://www3.inegi.org.mx/sistemas/mexicocifras/datos-geograficos/21/21132.pdf |cím=INEGI – San Martín Texmelucan község földrajza
===Éghajlat===
130. sor:
|Dec_átl_csapadék =4.9
|forrás = ''Servicio Meteorológico Nacional''<ref name="smn">{{hiv-web |url=http://smn.cna.gob.mx/climatologia/Normales5110/NORMAL21078.TXT |cím=SMN adatbázis |elérés=2014-11-11 |nyelv=spanyol }}{{Halott link|url=http://smn.cna.gob.mx/climatologia/Normales5110/NORMAL21078.TXT |date=2018-11 }}</ref>
}}
165. sor:
A település ''Szent Mária Magdolna''-temploma 1615-ben épült, 1683-ban pedig a ''Szent Márton''-templom készült el. 1746-ban kezdték el a ''Rózsafüzér''-kápolna építését. 1821-ben, a [[mexikói függetlenségi háború]] utolsó évében [[Agustín de Iturbide]] és [[A három garancia hadserege|háromgaranciás hadserege]] átvonult San Martín Texmelucanon is. 1847-ben amerikai támadástól tartva megerősítették a várost, [[Antonio López de Santa Anna]] tábornok pedig ide érkezve szervezte újjá erőit. 1856-ban [[Ignacio Comonfort]] [[Mexikó elnökeinek listája|elnök]] is itt rendezte csapatait, melyek célja [[Puebla (település)|Puebla]] visszafoglalása volt. 1861-ben ''José Ordóñez'' és 400 embere támadta meg a várost, és meggyilkolta ''Albino Labastidát'' és ''Ignacio Nievát'', a Nemzeti Gárda tagjait. 1862-ben ismét megerősítették a város védelmét, ezúttal a franciák ellen, ám két évvel később azok mégis elfoglalták San Martínt, és csak 1867-ben verte ki őket [[Porfirio Díaz]] egyik köztársasági serege.
A 19. század végén jelentős közlekedési fejlesztések történtek a térségben: 1882-ben nyílt meg a San Martínt Pueblával összekötő vasútvonal, 1893-ban a Mexikóváros–Puebla országút, és ugyanebben az évben összekapcsolták az óceánokat összekötő vasutakat. 1898-ban nyílt meg az első textilüzem és az első postahivatal, két évvel később pedig távíróvonal létesült. 1902-ben és 1903-ban bevezették az elektromos hálózatot, a telefont és az ivóvízrendszert. 1917-ben nyílt meg a ma ''Domingo Arenasról'' elnevezett községi piac, 1926-ban pedig a Mexikóváros–Puebla út új nyomvonala, amely kettéosztotta a várost. Az 1960-as évek végétől folyamatos az ipar (többek között a vegyipar) fejlődése a városban.<ref name="elocal">{{hiv-web |url=http://www.e-local.gob.mx/work/templates/enciclo/EMM21puebla/municipios/21132a.html |cím=E-Local–INAFED kormányzati oldal – San Martín Texmelucan község |elérés=2014-11-11 |nyelv=spanyol |archívurl=https://web.archive.org/web/20141111112807/http://www.e-local.gob.mx/work/templates/enciclo/EMM21puebla/municipios/21132a.html# |archívdátum=2014-11-11 }}</ref>
==Turizmus, látnivalók, kultúra==
| |||