„II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Harca a spanyol örökségért: Klagenfurt am Wörthersee AWB |
a →Harca a spanyol örökségért: link egyértelműsítés AWB |
||
129. sor:
1703-ban [[Claude Louis Hector de Villars|Villars]] francia marsall, a bajorokkal egyesülve visszafoglalta [[Landau in der Pfalz|Landau]]t és [[Breisach am Rhein|Breisach]]ot (amelyet az előző évben [[Lajos Vilmos badeni őrgróf|Badeni Lajos őrgróf]] szállt meg. A francia–bajor előnyomulás az osztrák örökös tartományokat fenyegette, ugyanakkor keleten, Magyarországon [[II. Rákóczi Ferenc]] – akinek udvarában Miksa saját nagykövetet tartott – elfoglalta a [[Felvidék]]et és Bécs felé haladt. A [[Tirol]] elfoglalására irányuló francia–bajor támadás azonban meghiúsult. 1704-ben [[Savoyai Jenő]], Miksa Emánuel egykori magyarországi harcostársa és [[John Churchill|Marlborough hercege]] egyesítették haderőiket, és [[július 2.|július 2-án]] [[Donauwörth]]nél vereséget mértek az egyesült francia–bajor hadseregre. [[1704]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-án]] a [[Höchstädti csata (1704)|höchstädti csatában]] Miksa Emánuel hadserege döntő vereséget szenvedett Savoyai Jenőtől, a francia haderőt Marlborough hercege verte szét. Maga a francia fővezér, [[Camille d’Hostun de la Baume de Tallard|Tallard marsall]] is fogságba esett, Bajorország egész területe a győztesek kezébe került. Miksa országát (korábbi) apósának, [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császárnak]] csapatai szállták meg tíz évre.
Miksa Emánuel Brüsszelbe menekült, csapataival és öccsével, [[József Kelemen kölni hercegérsek|József Kelemen herceggel]], [[Köln]] [[hercegérsek]]ével és választófejedelmével együtt. [[1706]]-ban a Német-Római Birodalomban törvényen kívülinek nyilvánították őt, öccsével együtt. Brüsszelben fogadta Rákóczi követét, Vetési [[Kökényesdi László]]t (1680–1756), aki azzal a feladattal érkezett, hogy a császári seregben szolgáló magyar huszárokat átállásra bírja. Kökényesdi egyben a felkelt magyar rendek nevében felajánlotta Miksa Emánuelnek a magyar koronát. XIV. Lajos azonban, aki pontosan informálva volt a magyar felkelők helyzetéről és korlátozott lehetőségeiről, titokban óvta Miksát az ajánlat elfogadásától. Kökényesdinek azt is értésére adták, hogy a francia király csupán [[Erdélyi fejedelmek listája|Erdély fejedelmének]] ismeri el Rákóczit, Magyarországénak nem, ezért Rákóczival nem fog szövetségre lépni. [[1708]]. [[január 3.|január 3-án]] Kökényesdi a [[flandria]]i [[Mons (Belgium)|Mons]]ban Rákóczi nevében ismét felajánlotta Miksa Emánuelnek a magyar koronát, de néhány hónappal ez után a kuruc haderő a [[Trencséni csata|trencséni csatában]] döntő vereséget szenvedett.
A [[birodalmi átok]] ''(Reichsacht)'' miatt életük sem volt biztonságban, ezért [[Párizs]]ba mentek, és [[1715]]-ig [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] [[Franciaország uralkodóinak listája|francia király]] védőszárnyai alatt éltek. Bajorország régensi teendőit eközben felesége, [[Terézia Kinga lengyel királyi hercegnő|Terézia Kinga]] látta el, de [[1705]]-ben az osztrák megszállók elől [[Velence (Olaszország)|Velencébe]] menekült. A megszálló Habsburg hatalom ellen Bajorországban több népi felkelés tört ki, ezeket az osztrákok véresen leverték, ilyen volt például az 1705. karácsonyi sendlingi mészárlás ''(„Sendlinger Mordweihnacht”).''
| |||