„Csontvelő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tartalom hozzáadása Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
||
15. sor:
== Az emberi csontvelő anatómiája ==
A csontvelő a [[csont]]ok velőüregében és szivacsos állományában helyezkedik el. A vérképzés az [[ér (anatómia)|erekben]] gazdag, lágy állományú '''vörös csontvelő'''
Egészen a [[kisgyermekkor]] végéig csak vörös csontvelő van jelen a csontokban. 4-5 [[év]]es életkorban jelenik meg a sárga csontvelő, először a hosszú csöves csontok velőüregében. Felnőttkorban már csak a [[koponya]]tetőben, a [[csigolya|csigolyák]] testében, a [[borda|bordákban]], a [[szegycsont]]ban, a [[lapocka|lapockában]], a [[medencecsont]]okban, valamint fiatalabb korban a [[karcsont]]ok és a [[combcsont]]ok fejében található vörös csontvelő.
21. sor:
=== Vérellátás ===
A csontokba az [[oxigén]]- és [[tápanyag]]dús [[vér]]t szállító [[artéria]] a táplálónyíláson
== Az emberi csontvelő szövet- és sejttana ==
196. sor:
A T- és B-limfociták a másodlagos [[nyirokszerv]]ekben tovább érnek, s [[antigén]] hatására képesek aktiválódni, '''immunoblasztok'''ká alakulni (blasztos transzformáció), s így még 10–15 alkalommal osztódni. Az immunoblasztok mérete megnövekedik, ezért gyakran hibásan ''limfoblasztok''nak nevezik őket. Egyéb elnevezéseik a ''középnagy'' és ''nagy limfociták''. Az osztódás révén felhalmozódnak azok a [[klón]]ok, melyek a megfelelő [[antigén]]re (pl. egy [[fertőzés|kórokozó]] [[fehérje|fehérjéire]]) érzékenyek.
A B-limfociták legérettebb alakja az [[antitest]]termelő '''plazmasejt''', mely a csontvelői sejtek 0,4–3%-át teszi ki. Átmérője 10–20 µm, alakja kerek vagy ovális. Sejtplazmája a nagy mennyiségű durva felszínű [[endoplazmatikus retikulum]]tól sötétkék, [[bazofil]] festődésű; granulációt nem, de homogén vakuolumokat/ciszternákat tartalmazhat – ezek az endoplazmás retikulumokban felhalmozódó [[immunglobulin]]oknak felelnek meg. A sejtmag excentrikus helyzetű, a sejttérfogat 40%-át teszi ki, perinukleáris zóna nem látható. A mag kerek alakú, durva, sötét festődésű kromatinszerkezettel, melynek elrendeződése jellegzetesen [[kerék
A '''nagy limfociták''' (főként '''[[NK-sejt]]ek''', természetes ölősejtek) 9–15 µm átmérőjű, kerek/ovális sejtek, azurofil granulumokat tartalmazó, világoskék sejtplazmával. A mag/plazma arány 70% körüli. A kerek vagy vese alakú sejtmag körül perinukleáris zóna látszik, a kromatinállomány laza, világos festődésű, s magvacska nem ismerhető fel.
| |||