„Élet a Marson” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 77.234.84.67 (vita) szerkesztéséről Jávori István szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
8 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
24. sor:
{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090116-metan-a-marson-a-gaz-akar-eletre-is-utalhat.html|title=Megerősítették a metán jelenlétét a Marson - a gáz életre is utalhat|last=Kereszturi |first=Ákos|date=2009-01-16|publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html [Origo] Világűr]|accessdate=2009-01-17}}</ref> A geológiai magyarázat valószínűségét csökkenti, hogy a metán mellett nem jelentek meg az ilyen reakciók jellemző melléktermékei, mindenekelőtt a [[kén-dioxid]].<ref>{{cite web|url=http://www.planetary.org/blog/article/00001811/|title=Methane on Mars varies with the seasons|last=Lakdawalla|first=Emily|date=2009-01-15|publisher=[http://planetary.org/blog/ The Planetary Society Weblog]|language=angol|accessdate=2009-01-17}}</ref> A Marsra hulló [[meteorit]]ok felizzása közben is termelődik metán, ez azonban a bolygó légkörében évente termelt mennyiségnek csak mintegy tízezred részére elegendő.<ref>{{cite web|url=http://www.astrobio.net/pressrelease/3336/mars-methane-not-from-meteors|title=Mars Methane Not From Meteors |date=09-12-09|publisher=[http://www.astrobio.net/ Astrobio.net]|language=angol|accessdate=2009-12-09}}</ref>
A kétféle eredet közti döntés a metán [[izotóparány]]ának megmérésével lehetséges, a szerves reakciókban részt vevő [[enzim]]ek ugyanis gyorsabban reagálnak a könnyebb [[izotóp]]okkal, míg a geológiai folyamatok nem válogatnak. Így amennyiben a metánban a [[szén]] könnyebb, {{izo|12|C}} izotópja nagyobb arányban szerepel, mint a bolygó más helyein lévő szénben lévő {{izo|12|C}}, az a biológiai eredetet valószínűsíti. A kétféle metán arányának megmérése [[tömegspektrométer]]rel lehetséges, melyet a 2011-ben induló [[Mars Science Laboratory]] is magával fog vinni, bár ennek érzékenysége valószínűleg nem lesz megfelelő. Mindenesetre a metán felfedezése miatt felmerült, hogy a szonda programját módosítsák, és az eredetileg tervezett, de elvetett Nili Fossae területet ismét felvegyék a leszállóhely-jelöltek közé.<ref>{{cite web|url=http://www.urvilag.hu/article.php?id=3062|title=Stratégiaváltás a marsi metán miatt? |last=Frey |first=Sándor |date=2009-01-21|publisher=[http://urvilag.hu/ Űrvilág.hu]|accessdate=2009-01-21}}</ref> A kísérleteket megbonyolíthatja, hogy létezhetnek a metánt fogyasztó élőlények is, melyek a könnyebb metánt részesítik előnyben, így eltüntetik a nyomok egy részét.<ref>{{cite web|url=http://www.space.com/scienceastronomy/090115-am-mars-methane.html|title=New Device Could Solve Mars Methane Mystery |last=Schirber|first=Michael |date=2009-01-15|publisher=[http://space.com/ SPACE.com]|language=angol|accessdate=2009-01-17}}</ref><ref>{{cite web|url=http://hirek.csillagaszat.hu/mars/20090203-marsi-metan.html|title=Metán a Mars északi féltekéje felett - életre utaló jel?|last=Szulágyi
==== Más vegyületek ====
37. sor:
A [[19. század]] végén a marsi élet melletti bizonyítékként kezelték a [[Giovanni Schiaparelli]] által a bolygón felfedezni vélt [[marsi csatorna|marsi csatornák]] létét, melyekkel egy kihalóban lévő civilizáció vezette volna a vizet a száraz egyenlítői vidékekre. Később kiderült, hogy a „csatornák” optikai érzékcsalódások voltak.
Egyszerű élettevékenység jelei lehetnek a [[sötét dűnefolt]]ok is, melyek a Mars déli féltekéjének krátereiben vannak. A foltok biológiai eredetével kapcsolatos elméletet a [[Horváth András (csillagász)|Horváth András]] [[csillagász]] vezette csoport dolgozta ki.<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20020419marskutatas.html Marskutatás: a magyar foltok elérték Európát] – Az [http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html [Origo] Világűr] {{Wayback|url=http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html# |date=20071231055350 }} portálja, 2002. április 19.</ref><ref>[http://www.esa.int/esaCP/ASE4YZ9KOYC_FeatureWeek_0.html Martian spots warrant a close look]</ref><ref>[http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20010724lehete.html Lehet-e élet a Marson?] – Az [http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html [Origo] Világűr] {{Wayback|url=http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html# |date=20071231055350 }} portálja, 2001. július 27.</ref><ref>[http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20020322houston.html Houston: az új eredmények a magyarok mellett szólnak] – Az [http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html [Origo] Világűr] {{Wayback|url=http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html# |date=20071231055350 }} portálja, 2002. március 22.</ref><ref>[http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20010714reflektorfenyben.html Reflektorfényben a marsi élet magyar elmélete] – Az [http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html [Origo] Világűr] {{Wayback|url=http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html# |date=20071231055350 }} portálja, 2001. július 14.</ref>
Feltételezések szerint az [[Olympus Mons]], a [[Mars (bolygó)|Mars]] legnagyobb [[pajzsvulkán]]ja alatt, eltemetett formában nagy mennyiségű [[agyagásvány]] lehet, melyek a rájuk rakódott láva nyomásának és hőjének hatására vizet veszthetnek, az ilyen nedves, meleg környezet kedvező lehet [[extremofil]] [[mikroorganizmusok]] számára.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090305-mars-kedvezhet-az-eletnek-a-nagy-vulkan-melye.html|title=Élet is lehet a Naprendszer legnagyobb hegye alatt|last=Kereszturi |first=Ákos|date=2009-03-05|publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html [Origo] Világűr]|accessdate=2009-03-05}}</ref>
2009-ben a [[Mars Odyssey]] [[Vasitas Borealis]]ról készült felvételein a földi [[sárvulkán]]okhoz hasonló képződményeket találtak. Amennyiben a felfedezett struktúrák valóban sárvulkánok, akkor az általuk kidobott anyag több kilométer mélyről származik, így az esetleg talajban lakó mikroorganizmusokat is tartalmazhat, melyek elérése egyébként szinte lehetetlen lenne a marsfelszíntől való nagy távolság miatt.<ref>{{cite web|url=http://hirek.csillagaszat.hu/mars/20090417-elet-a-marsi-sarban.html|title=Élet bugyog a marsi sárban?|last=Derekas
== Az élet feltételeinek alakulása a Marson ==
61. sor:
A Mars korai történetében a víz szerepe sokkal nagyobb volt, mint napjainkban. Már a legelső mars-szondák fényképein is azonosítottak olyan látható felszínformákat, amelyeket folyékony víz alakított ki. A Mars közismert vörös színét okozó [[hematit]] (rozsda) is jellemzően vizes közegben alakul ki, bár létrejöttét újabban [[magnetit]]ből, [[szélerózió]]val is magyarázzák.<ref>{{cite web|url=http://www.space.com/scienceastronomy/090921-mm-mars-red.html|title=How Mars Turned Red: Surprising New Theory |last=Moskowitz|first=Clara |date=2009-09-21|publisher=[http://space.com/ SPACE.com]|language=angol|accessdate=2009-09-21}}</ref>
A [[Mars Odyssey]] mérései szerint az alacsonyabban fekvő, feltehetően egykor víz alatt állt területeken bizonyos elemek ([[kálium]], [[vas]], [[tórium]]) gyakorisága nagyobb a hegyekben tapasztalhatónál, ennek legészszerűbb magyarázata, hogy ezen elemek sóit víz oldotta ki, és így feldúsultak az óceánok vizében, hasonlóan, mint a [[só]] a földi tengerekben.<ref>{{cite web|url=http://hirek.csillagaszat.hu/mars/20081128_mars_ocean_gamma.html|title=Óceánok boríthatták a Mars felszínének harmadát|last=Szalai
Az [[Opportunity]] a [[Victoria-kráter]] belsejében olyan [[hematit]]szemcséket talált, melyek a [[Föld]]ön jellemzően vizes közegben jönnek létre. A kráter alsó részén talált szemcsék nagyobbak voltak, mint a felszín közelében találtak, ami azt valószínűsíti, hogy mélyebben több víz volt, azaz a víz forrása is a mélyben volt.<ref>{{cite web|url=http://www.astrobio.net/news/article3144.html|title=Windy, Wet and Wild|date=2009-05-23|publisher=[http://astrobio.net/ Astrobiology Magazine]|language=angol|accessdate=2009-05-24}}</ref>
86. sor:
[[Fájl:Mars-water-droplets-phoenix-2008-bg.gif|thumb|300px|''A [[Phoenix űrszonda]] lábain lévő feltételezett vízcseppek alakjának változása a küldetés 8. a 31. és a 44. napján''. A víz olvadáspontját a benne oldott magnézium-perklorát csökkenthette le annyira, hogy megolvadjon.]]
Napjainkban a Mars felszínén folyékony formában a víz nem tud nagy tömegben megjelenni, mert már -60 °C-on megkezdődhet a szublimációja. A marstalaj szemcséin viszont a [[Van der Waals erők]]nek köszönhetően a vízjég olyan vékony filmet hoz létre, amely tulajdonságait tekintve a folyadékfázishoz áll a legközelebb, így kémiai reakciók számára elérhető.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090427-mars-a-viz-es-az-elet-nyomaban-a-magyarszakemberek.html|title=Fontos magyar eredmény a marsi élet utáni kutatásban|last=Kereszturi
A [[Phoenix űrszonda]] lábain az első napokon olyan alakzatok látszottak, melyek vízcseppekhez hasonlítottak, és az idő múlásával megváltoztatták alakjukat. Bár a leszállóhelyen sosem volt -20 – -30 °C-nál melegebb, ha a vízben sok só volt feloldva, ez lehetett folyékony.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090220-vizcsepp-nyoma-a-marson-talan-folyekony-vizre-akadt-a-phoenix.html|title=Lefotózhatták az első vízcseppet a Marson|last=Kereszturi |first=Ákos|date=2009-02-20|publisher=[http://origo.hu/tudomany/vilagur/index.html [Origo] Világűr]|accessdate=2009-04-27}}</ref> A későbbi kísérletek szerint pont a korábban az abszolút szárazság bizonyítékának tartott perklorátsók okozhatják a víz folyékonnyá válását: a magnézium-perklorát 206 kelvinre, azaz -67 °C-ra is lecsökkentheti a víz olvadáspontját a marsi környezetben.<ref>{{cite web|url=http://www.astrobio.net/news/article3145.html|title=Perchlorate Points to Possible Puddle|date=2009-05-24|publisher=[http://astrobio.net/ Astrobiology Magazine]|language=angol|accessdate=2009-05-24}}</ref>
| |||