„Graz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
17. sor:
'''Graz''' [[Ausztria|osztrák]] város, [[Stájerország]] szövetségi tartomány székhelye. 286 292 lakosával (2018 január) [[Ausztria]] második legnépesebb városa és második legfontosabb egyetemi városa. [[1999]]-ben az [[UNESCO]] [[Graz óvárosa|Graz történelmi központját]] és a Várhegyet felvette a világörökségi helyszínek közé, [[2003]]-ban [[Európa kulturális fővárosa]] volt, [[2010]]-ben az Eggenberg-kastély is felkerült a világörökségi helyszínek listájára, majd [[2011]]-ben elnyerte az UNESCO „Dizájn városa” címét.<ref>http://www.graz.at/cms/beitrag/10166641/3750944/</ref>
 
A város a [[Mura]] mentén, a [[Grazi-medence]] északi részén fekszik. Története a 6. századig követhető vissza, amikor a helyi szlávok egy kis erődöt (''(gradec)'') építettek a területén. 1379-től a [[Habsburg-család|Habsburgok]] egyik székhelye, hosszú ideig [[Belső-Ausztria]] fővárosa volt. A Graz-Seckaui egyházmegye központja.
 
== Elhelyezkedése ==
Graz [[Bécs]]től mintegy 150 km-re délnyugatra, a [[Mura]] mentén fekszik, ahol a folyó a [[Grazi-hegyvidék]]ről kilép a [[Grazi-medence|Grazi-medencébe]]. A város a medence északi részét szinte teljesen kitölti, így három oldalról hegyek fogják közre, csak dél felé néz a medencére.
 
A város legmagasabb pontja a Plabutsch ({{szám|763|m}}) a város északnyugati részén. A legmélyebb pont (kb. {{szám|330|m}}) ott található, ahol a Mura délen elhagyja a város területét. Magán a városon belül két jelentősebb domb található: a Várhegy (''(Schloßberg)'') és Austein kálváriadombja.
=== Kerületek ===
[[Fájl:Graz Stadtbezirke2.png|170px|bélyegkép|balra|Graz kerületei]]
54. sor:
A régészeti leletek tanúbizonysága szerint Graz területén a Várhegy környékén már i.e. 3000 körül is létezett egy rézkori település. Kb. kétezer évvel későbbről a [[bronzkor]]i [[urnamezős kultúra]] erődítményeit tárták fel. A római korszakban a Grazi-medence sűrűn lakott, mezőgazdaságilag megművelt terület volt. Egész Stájerország legnagyobb római kori építménye a mai [[grazi repülőtér]] helyén volt található, ám az 1940-es években a reptér bővítésekor teljesen megsemmisült.<ref>Walter Brunner im Auftrag der Stadt Graz, Kulturamt (Hrsg.): Geschichte der Stadt Graz. 4 Bände. Eigenverlag der Stadt Graz, Graz 2003, {{ISBN|3-902234-02-4}}.</ref> Az ekkor kiépült kereskedelmi útvonalak azonban jóval később, a középkorban is használatosak voltak. Ilyen volt a kelet–nyugati irányú „strata hungarica” és az észak–déli Römerstraße, amelyek Graznál keresztezték egymást.
 
A 6. században az [[avarok]] vazallusainak számító szlávok települtek meg a ritkán lakott térségben és megalapították [[Karantánia]] fejedelemségét. Ők építették azt a kis várat (''(gradec)'') amely a település nevét adta. Nevét a 19. századig Grätz formába írták, illetve a középkorban Bayrisch-Grätzként („Bajor Grätz”), sőt a 16. században Grätz in Steyr-ként hivatkoztak rá, hogy megkülönböztessék az alsó-stájerországi Windisch-Grätztől („Vend Grätz”, ma [[Slovenj Gradec]] Szlovéniában).<ref>Christian Weyers: Ortsnamendeterminierung: Der Typ Alhama de Aragón in der kastilischen Toponymie (= Romanistik in Geschichte und Gegenwart. Band 13. Beiheft, ISSN 0947-0573). Habil.-Schrift, Technische Univ., Dresden 2000</ref> Magyarul előfordul a közvetlenül a német névre visszavezethető ''Grác'' változat is, de a gyakoribb és hivatalosan elismert a német helyesírásnak megfelelő írásmód. A 17. században ''Gréc,'' még korábban ''Gerec'' volt a magyar neve.<ref>Beckl János Miklós: Ausztriai magyar helynevek a Várvidék ("Burgenland") nélkül. Debreceni Egyetem.</ref>
 
A 8. században az avar támadások miatt a szlávok a [[Bajor Hercegség]]nél kerestek védelmet, majd a [[Frank Birodalom]] terjesztette ki uralmát a régióra. Az avar veszedelmet [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] császár 800 körül a kaganátus legyőzésével elhárította. A 10. század elején a [[Honfoglalás|honfoglaló]] magyarok egészen Stájerországig elfoglalták a mai Ausztria területét. Azokat a német földbirtokosakat és papokat, akik nem menekültek el időben, kifosztották és elűzték, sok települést elpusztítottak. Miután [[I. Ottó német-római császár|I. Ottó]] császár az [[Augsburgi csata|augsburgi csatában]] legyőzte a magyarokat és véget vetett a betöréseiknek, a határvidéken őrgrófságokat szervezett. Graz a Muravidéki őrgrófság alá került, amelynek urai 970-től 1035-ig az Eppenstein nemzetségből kerültek ki. Az őrgrófi címet a mai stájer területeken a Wels-Lambach grófok szerezték meg, de az Eppensteinek megtarthatták magánbirtokaikat. Alig 15 évvel később a Wels-Lambachok kihaltak és a [[steyr]]i székhelyű Traungau-család vette át a helyüket (székhelyükről ill. párducos címerükről kapta Stájerország a nevét és mai címerét). 1122-ben az Eppensteinek kihaltak, birtokaik a Traungaukra szálltak. Graz azonban ekkor Bernhard von Stübing kezén volt, aki az első várat építette a mai Várhegyen. Ugyanekkor megkezdődött a vár alatt a település fejlesztése és kijelöltek egy 180 méter hosszú vásárteret is.
63. sor:
[[Fájl:Anonym Erzherzog Karl II.jpg|bélyegkép|II. Károly főherceg, a grazi egyetem alapítója]]
[[Fájl:19080128 graz mit den drei brucken.jpg|bélyegkép|Graz egy 1908-as képeslapon]]
Az 1520-as években a [[reformáció]] hatására a város lakosainak nagy része, sőt maga Simon Arbeiter polgármester (és patikárius) protestáns hitre tért. 1573-ban a virágzó protestáns tartományi iskola versenytársaként [[II. Károly osztrák főherceg|II. Károly]] belső-ausztriai főherceg megalapította a [[Jézus Társasága|jezsuiták]] háromosztályos „Archiducale Gymnasium Soc. Jesu Graecensis”-át. Emellé Károly 1585-ben megalapította Belső-Ausztria első egyetemét is, amelyet a következő évben átadott a jezsuitáknak. Ebben az időszakban számos olasz építőmestert alkalmaztak, amelyek meghatározták a városképet. Egyik neves alkotásuk a reneszánsz stílusú megyeháza, a stájer tartományi gyűlések színhelye (''(Landeshaus)''). A katolikus egyetem protestáns vetélytársa az a főiskola volt, ahol 1594–1600 között [[Johannes Kepler]] is tanított.<ref>[http://www.keplerraum.at/stadt.html GRAZ um 1600] ''Keplerraum''</ref>
 
1598-ban teljes erővel megindult az [[ellenreformáció]], először kiutasították a protestáns lelkészeket, majd a következő évben bezárták iskoláikat. A protestáns vallású polgárokról listát készítettek, majd választás elé állították őket: vagy katolizálnak vagy elűzik őket a városból. 1628-ban sorra került az addig hittársaik sorsát elkerülő nemesekre. Az így elüldözöttek között volt Kepler is. Az evangélikus vallás nyilvános gyakorlása egészen [[II. József magyar király|II. József]] 1781-es türelmi rendeletéig be volt tiltva.
71. sor:
A [[napóleoni háborúk]] során a franciák háromszor szállták meg Grazot. Először 1797 április 10-től 28-ig; ekkor maga [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] is megszállt a városban két napig a Herrengasse 13. alatti házban. Másodszor 1805. november 14-étől 1806. január 11-ig foglalta el Grazot [[Auguste Frédéric Louis Viesse de Marmont|Marmont]] tábornok. A harmadik megszállás 1809. május 30-án kezdődött, amikor [[Étienne Jacques Joseph Macdonald|Jacques MacDonald]] csapatai harc nélkül bevonulhattak, a várat viszont az osztrákok kb. 800 emberrel továbbra is védték. Június 21-én a franciák a [[Gyulay Ignác]] bán vezette horvát csapatok támadása miatt visszavonultak, de hat nappal később, Broussier és Marmont tábornokok vezetésével ismét megszállták a várost. Július 24-én a znojmói fegyverszünet után az osztrákok feladták a grazi várat, amelyet a [[schönbrunni béke]] értelmében le kellett rombolni. A várból csak az óratorony maradt épen, amelyet a polgárok 2987 guldenért és 11 krajcárért (mai árfolyamon kb. 87 ezer euró) megváltottak.
 
A 19. század során Graz mind gazdasági, mind kulturális szempontból gyors fejlődésen esett ár. [[Körösi József]] létrehozta gépgyárát (a mai Andritz AG-t), Johann Puch pedig a bicikliüzemét. A vasúthálózat kiépülésével Graz fontos vasúti csomóponttá vált, itt találkozott az osztrák [[Südbahn|Déli vasút]], a [[Magyar Nyugati Vasút]] és Graz-Köflachi vasút. [[Habsburg–Lotaringiai János főherceg|János főherceg]] megalapította a műszaki főiskolát, a Stájerországi Tartományi Múzeumot és tartományi könyvtárat. Kiépült a vízvezeték- és csatornarendszer, elindult az első lóvasút. A belvárosi temetőket felszámolták, helyettük létesült a Központi temető (''(Grazer Zentralfriedhof)''). A városfal és az erődítések helyét, valamint a Várhegyet parkosították.
 
Az [[első világháború]] végén a Monarchia szétesése utáni hatalmi vákuumban az ún. népjóléti bizottmány vette át ideiglenesen a kormányzást. 1918. november 12-én a szociáldemokrata Ludwig Oberzaucher a színház balkonjáról kikiáltotta a köztársaságot. Az 1919 májusában a helyi választáson a szociáldemokrata Vinzenz Muchitsch lett a polgármester, aki egészen 1934-es erőszakos eltávolításáig megtartotta posztját. A világháború utáni békeszerződés után Alsó-Stájerország [[Jugoszlávia|Jugoszláviához]] került, ami nagy csapást jelentett Graz gazdaságának. 1932-ben Grazban épült meg az első stájerországi krematórium.
78. sor:
 
Az Anschluss után a hatóságok kialakították a mai Nagy-Grazot, amikor beolvasztották a városba és kerületté alakították át a szomszédos Liebenau, St. Peter, Waltendorf, Ries, Maria Trost, Andritz, Gosting, Eggenberg, Wetzelsdorf és Straßgang községeket. A városi közigazgatási beosztás nagyjából ekkor nyerte el mai képét, csak a 17. kerület, Puntigam szakadt el 1988-ban Straßgangtól.
[[Fájl:Murinsel Acconci.JPG|bélyegkép|A Mura-sziget (''(Murinsel)'') akkor épült, amikor Graz Európa kulturális fővárosa volt]]
A [[második világháború]]ban a második front 1943 augusztusi megnyitása után Graz fölött mindennapossá váltak a bombatámadások. A [[Foggia|Foggiában]] állomásozó amerikai 15. légiflotta szinte minden akciója során átrepült Stájerország fölött. Az osztrák városok közül Graz kapta a legtöbb légitámadást, összesen 56-ot, 1943. február 25. és 1945. április 2. között; ezek során mintegy 29 ezer hagyományos és gyújtóbombát dobtak le rá. A fő célpontok a főpályaudvar és a déli és nyugati nagy üzemek voltak. A rosszul felszerelt, 16-17 éves kamaszokból álló légvédelem a kb. 800 támadó repülőgépből hatot tudott lelőni. A Várhegy alagútjait kényszermunkások segítségével kibővítették és itt mintegy 50 ezer grazi talált menedéket a légitámadások során. Az áldozatok száma így viszonylag alacsony maradt: 1980-an haltak meg és 2 ezren sebesültek meg, míg az épületek közül 7802 dőlt romba és 20 ezer lakás megsemmisült. Amikor 1945 nyarán a Vörös Hadsereg megközelítette a várost, a Puch Művek bicikliket adományozott a lakosoknak, hogy mintegy 15 ezren eljussanak a keleti védvonal (a Panther-vonal) építkezéséhez. Május 7-én, egy nappal menekülése előtt Sigfried Uiberreither gauleiter kivégeztette a fogságban tartott ellenállókat és politikai foglyokat. Utódja, a mérsékelt Armin Dadieu azonnal felmentette Stájerország valamennyi [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|NSDAP]]-vezetőjét és utasítást adott ki, hogy Hitler [[Nero-parancs]]át az infrastruktúra megsemmisítéséről nem kell teljesíteni.<ref>Stefan Karner: Die Steiermark im Dritten Reich 1938–1945. 3. Auflage. Leykam Buchverlag, Graz 1986, {{ISBN|3-7011-7302-8}}</ref>
 
Grazot a Vörös Hadsereg, majd 1945 nyarától a britek tartották megszállva, egészen 1955-ig. A városban 1968 óta évente megrendezik a Stájer ősz (''(Steirischer Herbst)'') kortárs művészeti fesztivált, 1985 óta pedig a Styriarte zenei fesztivált. Új hidak épültek a Murán, 1972-ben megnyíltak az első sétálóutcák. 1988-ban Straßgang kerületből elkülönítették a legújabb, 17. kerületet, Puntigamot. 1993-ban a Greenpeace klímavédelmi díjat adományozott Graznak. Ugyanebben az évben rendezték meg az Európai kulturális hónapot. 1999-ben az óváros felkerült az [[UNESCO]] [[Világörökség]]-listájára.
 
2003-ban Graz volt Európa kulturális fővárosa; ennek során több mint 100 projekt és 6 ezer esemény mutatta be a kultúra különböző területeit a látogatóknak. Ekkor épült a lebegő Murinsel (Mura-sziget) a folyón, a sajátos külsejű Kunsthaus (Művészetek Háza), valamint a Frida & Fred gyerekmúzeum. 2006-ban Graz csatlakozott az UNESCO rasszizmus elleni városkoalíciójához, 2015-ben pedig a Protestáns Egyházak Európai Közössége az „Európai reformációs város” címet adta Graznak.
99. sor:
2014-ben a lakosok 83,56%-ának volt osztrák állampolgársága, 6,20%-nak más EU-állampolgársága, 10,24% pedig az Európai Unión kívülről érkezett. Utóbbiak közül 2525 volt afrikai, 1096 észak- vagy dél-amerikai, 8655 ázsiai, 68 óceániai. 1510-en érkeztek Oroszországból, 10&nbsp;610-en pedig nem EU-tag európai országokból. 371-en voltak hontalanok.<ref>[http://www1.graz.at/statistik/Graz_in_Zahlen/GIZ_2014.pdf ''Graz in Zahlen 2014'']</ref>
 
2014. jan.-ban az 500 főt meghaladó külföldi közösségek a következő országokból származtak (''(csökkenő sorrendben)''): Bosznia-Hercegovina (5575 fő), Németország (5372), Horvátország (4912), Törökország (4688), Románia (4584), Magyarország (2012 fő), Oroszország (1510), Szlovénia (1386), Olaszország (1031), Nigéria (911), Egyiptom (716), Macedónia (675), Lengyelország (639), Kína (és Tajvan) (615), Szlovákia (612), Bulgária (591), Szerbia (550).<ref>[http://www1.graz.at/Statistik/Bev%C3%B6lkerung/Bevoelkerung_2013_final.pdf Stand 1. Jänner 2014] (PDF; 5,6&nbsp;MB)</ref>
 
=== Vallás ===
243. sor:
Graz óvárosát az [[UNESCO]] 1999-ben felvette a [[Világörökség]]-listára, mert a történelmi városrész igen jó állapotban maradt meg és jól követhető fejlődése egészen a gótikus időktől kezdődően. A helyszínt 2010-ben kiegészítették az [[Eggenberg-kastély|Eggenberg-kastéllyal]] is. Graz legtöbb látványossága az óvárosban található, bár sok szép régi építményre bukkanhatunk a St. Leonhard (II.) és Geidorf (III.) kerületekben is.
 
*A Várhegy és környéke: a Várhegy (''(Schloßberg)'') a város közepén található; a ráépített vár 1129-től 1809-ig védte Grazot. Miután az osztrák csapatok Franz Xaver Hackher zu Hart ezredes vezetésével sikeresen védekeztek Napóleon csapataival szemben, a háborút követő békeszerződésben előírták a vár lerombolását. A grazi polgárok megváltották az óratornyot és a harangtornyot, így ezek megmenekülhettek. Az addig sziklás hegyet 1839-ben kezdték parkosítani. A két tornyon kívül megmaradtak a valamikori vár maradványai és néhány műemlék épület is, mint a Tamás-kápolna romjai, a Polgár- és az Istállóbástya, valamint a kazamaták. A Várhegy tetejét a Schloßbergbahn siklóvasútján, a 2000-ben elkészült lifttel vagy egy 260 lépcsőfokos gyalogösvényen lehet elérni. A hegy belsejében több kilométeres alagútrendszer található, ahová a második világháborúban a légitámadások elől menekítették a polgárokat. Az alagutak ma különböző események színhelyéül szolgálnak (''(Dom im Berg)''), bejárhatók a mesevonattal (''(Märchenbahn)''), valamint létesítettek benne egy - jelenleg nem látogatható - bányavasút-múzeumot is.
[[Fájl:Graz I Innere Stadt Paulustor.jpg|bélyegkép|A Paulus-kapu]]
Érdemes legalább részben körbesétálni a Várhegyet. A túra a hegy keleti lábánál, a Paulus-kapunál (''(Paulustor)'') indul, amely a reneszánsz külső erődrendszer utolsó megmaradt építménye. A Paulustorgassén délre haladva látható a Palmburg kastélya (ma bírósági épület), majd közvetlenül mellette a Néprajzi Múzeum és a Szent Antal-templom. A templom helyén 1600-ban között több mint 10 ezer protestáns könyvet égettek el. Délebbre található a Saurau-palota jókora portáljával és fölötte a török katona alakjával; a volt „Aranypástétom” fogadó jellegzetes kerek erkélyeivel, a volt ágostonos kolostor, a „lépcsőházas templom” (amely valaha az erődítmény része volt) és a Német Lovagrend rendháza. A Főtéren (''(Hauptplatz)'') jobbra fordulva a Sackstraße mentén látható az Erzherzog Johann-szálloda, a Landschaftsapotheke (Graz legrégebbi patikája), a Kellersberg-palota, az Özvegypalota (''(Witwenpalais)''), valamint az Attems- („Stájerország legfontosabb nemesi palotája”), Herberstein- (Palotamúzeum) és Khuenburg-paloták (Ferenc Ferdinánd szülőháza, Grazi Városi Múzeum és Patikamúzeum). Közvetlenül az utóbbi mellett található Graz legrégebbi épülete, a Reinerhof. A mellette lévő Schlossbergplatzról nyílik a Várhegyre felvezető lépcső, a Mesevasút, itt található a Szentháromság-templom, illetve rövid sétával elérhető a Murinsel (Mura-sziget) is.
 
*A Stadtkrone. A Várhegy keleti lábánál található az ún. Grazer Stadtkrone („Graz városának koronája”), egy négy épületből álló együttes: a gótikus Szent Egyed-katedrális, az egybeépült Szent Katalin-templom és II. Ferdinánd császár mauzóleuma, a régi jezsuita egyetem és a grazi Burg.
255. sor:
A grazi Burgot [[II. Frigyes német-római császár|V. Frigyes]] herceg (később III. Frigyes császár) kezdte építeni városi rezidenciaként 1438-ban és a munkálatok tovább folytatódtak [[II. Károly osztrák főherceg|II. Károly]] főherceg és fia, II. Ferdinánd császár idejében is. Az építkezés első, gótikus szakaszának emléke a látványos kettős csigalépcső. Az épületben ma a stájer tartományi kormányzat működik.
[[Fájl:Sommer im Schloss Eggenberg.jpg|bélyegkép|Az Eggenberg-kastély]]
*A városközpontban érdemes megtekinteni a neoklasszikus, 1889-1895 között épült városházát a Fő téren (''(Hauptplatz)''). Előtte, a tér közepén áll a János főherceg szökőkút, amelyet 1878-ban állítottak fel. A főteret több palota veszi körbe, mint a Fehér Ház, a Sas-patika, a stukkós Luegg-házak, a Weikhard-ház vagy a Stürgkh-palota. A Herrengasse mentén található a tartományi gyűlés épülete, a Landhaus reneszánsz árkádjaival, a Landeszeughaus a világ legnagyobb megmaradt középkori fegyvertára 32 ezer darabból álló kiállításával, az ún. Festett Ház és a városi plébániatemplom. A városközponthoz tartozik még az ún. Ferencesek negyede (''(Franziskanerviertel)'') a ferencesek templomával, amely Graz második legnagyobb temploma; valamint a Joanneum-negyed a tartomány legnagyobb múzeumával, a János főherceg alapította Joanneummal. A belvárosban található még az 1899-ben megnyílt, neobarokk Operaház.
*Az [[Eggenberg-kastély]] a belvároson kívüli látványosságok közül a leggyakrabban látogatott, évente több mint egymillió látogató keresi fel. Az épületegyüttes Stájerország legszebb barokk palotakomplexuma.<ref>Schweigert: Dehio Graz. S. 242.</ref> Mai formájában Hans Ulrich Eggenberg (1568–1634) kezdte építtetni 1625-ben Giovanni Pietro de Pomis udvari építész tervei alapján. A kastély 24 emeleti dísztermének megmaradt eredeti 17–18. századi berendezése, amelyek egész Ausztria legfontosabb történelmi bútoregyüttesei közé tartoznak. A kastély 2010 óta a Világörökség része.
*Egyéb óvároson kívüli látványosságok: A város északi határán találhatóak Gösting várának romjai, a magas fekvésű erődből ellenőrizték valamikor a Mura völgyét. A várba 1723-ban villám csapott és leégett.
264. sor:
[[Fájl:Graz Altes Joanneum.jpg|bélyegkép|A Joanneum múzeuma]]
[[Fájl:Armory Graz.jpg|bélyegkép|A Landeszeughaus]]
*a Joanneum Egyetemes Múzeum (''(Universalmuseum Joanneum)'') a tartomány legrégebbi és az egész ország második legnagyobb (a bécsi Művészettörténeti Múzeum után) múzeuma. János főherceg alapított 1811-ben, aki - főleg tudományos és műszaki - magángyűjteményét adományozta a múzeum számára. Hozzá tartozik a 2013-ban megnyílt Természettudományi Múzeum és a multimédiás gyűjtemény is.
*a Régi Galéria (''(Alte Galerie)'') az Eggenberg-kastélyban középkori (romántól a barokkig) gyűjteményéről híres. A 19-20. századi művészetet a Joanneum-beli Új Galéria (''(Neue Galerie)'') mutatja be.<ref>Werner W. Strahalm, Peter Laukhardt: Graz. Eine Stadtgeschichte. Edition Strahalm, Graz 2008</ref>
*Szintén az Eggenberg-kastély ad otthont az Érmegyűjteménynek és a Régészeti Múzeumnak.
*a Néprajzi Múzeum a Paulustorgassén.
288. sor:
A város legfontosabb kulturális rendezvényközpontjai a 11 ezer fő befogadására képes Stadthalle Graz, a Stephaniensaal, a Helmut-List-Halle, vagy a volt szappangyárból átalakított rendezvényközpont, a Veranstaltungszentrum Seifenfabrik. Az egyik legnagyobb múlttal rendelkező szórakoztató intézmény az 1950-ben épített Orpheum, amely a háborúban lebombázott, 1899-ben alapított Varieté Orpheum helyén áll.
 
1937 óta minden évben megrendezik a Stájer Ősz (''(Steirische Herbst)'') kortárs művészeti fesztivált. A ''Styriarte'' a klasszikus zene, a ''Springfestival'' az elektronikus zene, a ''Aufsteirern'' pedig a populáris kultúra kedvelőinek fesztiválja. Ezeken kívül Grazban rendezik a ''Diagonale'' filmfesztivált, a ''Jazz Summer Graz'' fesztivált; az ''Elevate Festival'' a kortárs zenére, művészetre és a politikai diskurzusra koncentrál; a La Strada pedig utcai színészek és bábszínházak nemzetközi találkozója. A bécsi operabálhoz hasonló társasági esemény az Operaházban 1999 óta megrendezett ''Opernredoute''.
 
A legismertebb grazi könnyűzenei együttes az [[Opus (osztrák együttes)|Opus]], amely 1985-ben robbant be a nemzetközi slágerlistákra ''Live is Life'' c. dalával.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Graz