„Graz” változatai közötti eltérés

'''Graz''' [[Ausztria|osztrák]] város, [[Stájerország]] szövetségi tartomány székhelye. 286 292 lakosával (2018 január) [[Ausztria]] második legnépesebb városa és második legfontosabb egyetemi városa. [[1999]]-ben az [[UNESCO]] [[Graz óvárosa|Graz történelmi központját]] és a Várhegyet felvette a világörökségi helyszínek közé, [[2003]]-ban [[Európa kulturális fővárosa]] volt, [[2010]]-ben az Eggenberg-kastély is felkerült a világörökségi helyszínek listájára, majd [[2011]]-ben elnyerte az UNESCO „Dizájn városa” címét.<ref>http://www.graz.at/cms/beitrag/10166641/3750944/</ref>

 

 

== Elhelyezkedése ==

Graz [[Bécs]]től mintegy 150 km-re délnyugatra, a [[Mura]] mentén fekszik, ahol a folyó a [[Grazi-hegyvidék]]ről kilép a [[Grazi-medence|Grazi-medencébe]]. A város a medence északi részét szinte teljesen kitölti, így három oldalról hegyek fogják közre, csak dél felé néz a medencére.

 

=== Kerületek ===

[[Fájl:Graz Stadtbezirke2.png|170px|bélyegkép|balra|Graz kerületei]]

A régészeti leletek tanúbizonysága szerint Graz területén a Várhegy környékén már i.e. 3000 körül is létezett egy rézkori település. Kb. kétezer évvel későbbről a [[bronzkor]]i [[urnamezős kultúra]] erődítményeit tárták fel. A római korszakban a Grazi-medence sűrűn lakott, mezőgazdaságilag megművelt terület volt. Egész Stájerország legnagyobb római kori építménye a mai [[grazi repülőtér]] helyén volt található, ám az 1940-es években a reptér bővítésekor teljesen megsemmisült.<ref>Walter Brunner im Auftrag der Stadt Graz, Kulturamt (Hrsg.): Geschichte der Stadt Graz. 4 Bände. Eigenverlag der Stadt Graz, Graz 2003, {{ISBN|3-902234-02-4}}.</ref> Az ekkor kiépült kereskedelmi útvonalak azonban jóval később, a középkorban is használatosak voltak. Ilyen volt a kelet–nyugati irányú „strata hungarica” és az észak–déli Römerstraße, amelyek Graznál keresztezték egymást.

 

 

A 8. században az avar támadások miatt a szlávok a [[Bajor Hercegség]]nél kerestek védelmet, majd a [[Frank Birodalom]] terjesztette ki uralmát a régióra. Az avar veszedelmet [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] császár 800 körül a kaganátus legyőzésével elhárította. A 10. század elején a [[Honfoglalás|honfoglaló]] magyarok egészen Stájerországig elfoglalták a mai Ausztria területét. Azokat a német földbirtokosakat és papokat, akik nem menekültek el időben, kifosztották és elűzték, sok települést elpusztítottak. Miután [[I. Ottó német-római császár|I. Ottó]] császár az [[Augsburgi csata|augsburgi csatában]] legyőzte a magyarokat és véget vetett a betöréseiknek, a határvidéken őrgrófságokat szervezett. Graz a Muravidéki őrgrófság alá került, amelynek urai 970-től 1035-ig az Eppenstein nemzetségből kerültek ki. Az őrgrófi címet a mai stájer területeken a Wels-Lambach grófok szerezték meg, de az Eppensteinek megtarthatták magánbirtokaikat. Alig 15 évvel később a Wels-Lambachok kihaltak és a [[steyr]]i székhelyű Traungau-család vette át a helyüket (székhelyükről ill. párducos címerükről kapta Stájerország a nevét és mai címerét). 1122-ben az Eppensteinek kihaltak, birtokaik a Traungaukra szálltak. Graz azonban ekkor Bernhard von Stübing kezén volt, aki az első várat építette a mai Várhegyen. Ugyanekkor megkezdődött a vár alatt a település fejlesztése és kijelöltek egy 180 méter hosszú vásárteret is.

[[Fájl:Anonym Erzherzog Karl II.jpg|bélyegkép|II. Károly főherceg, a grazi egyetem alapítója]]

[[Fájl:19080128 graz mit den drei brucken.jpg|bélyegkép|Graz egy 1908-as képeslapon]]

 

1598-ban teljes erővel megindult az [[ellenreformáció]], először kiutasították a protestáns lelkészeket, majd a következő évben bezárták iskoláikat. A protestáns vallású polgárokról listát készítettek, majd választás elé állították őket: vagy katolizálnak vagy elűzik őket a városból. 1628-ban sorra került az addig hittársaik sorsát elkerülő nemesekre. Az így elüldözöttek között volt Kepler is. Az evangélikus vallás nyilvános gyakorlása egészen [[II. József magyar király|II. József]] 1781-es türelmi rendeletéig be volt tiltva.

A [[napóleoni háborúk]] során a franciák háromszor szállták meg Grazot. Először 1797 április 10-től 28-ig; ekkor maga [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] is megszállt a városban két napig a Herrengasse 13. alatti házban. Másodszor 1805. november 14-étől 1806. január 11-ig foglalta el Grazot [[Auguste Frédéric Louis Viesse de Marmont|Marmont]] tábornok. A harmadik megszállás 1809. május 30-án kezdődött, amikor [[Étienne Jacques Joseph Macdonald|Jacques MacDonald]] csapatai harc nélkül bevonulhattak, a várat viszont az osztrákok kb. 800 emberrel továbbra is védték. Június 21-én a franciák a [[Gyulay Ignác]] bán vezette horvát csapatok támadása miatt visszavonultak, de hat nappal később, Broussier és Marmont tábornokok vezetésével ismét megszállták a várost. Július 24-én a znojmói fegyverszünet után az osztrákok feladták a grazi várat, amelyet a [[schönbrunni béke]] értelmében le kellett rombolni. A várból csak az óratorony maradt épen, amelyet a polgárok 2987 guldenért és 11 krajcárért (mai árfolyamon kb. 87 ezer euró) megváltottak.

 

 

Az [[első világháború]] végén a Monarchia szétesése utáni hatalmi vákuumban az ún. népjóléti bizottmány vette át ideiglenesen a kormányzást. 1918. november 12-én a szociáldemokrata Ludwig Oberzaucher a színház balkonjáról kikiáltotta a köztársaságot. Az 1919 májusában a helyi választáson a szociáldemokrata Vinzenz Muchitsch lett a polgármester, aki egészen 1934-es erőszakos eltávolításáig megtartotta posztját. A világháború utáni békeszerződés után Alsó-Stájerország [[Jugoszlávia|Jugoszláviához]] került, ami nagy csapást jelentett Graz gazdaságának. 1932-ben Grazban épült meg az első stájerországi krematórium.

 

Az Anschluss után a hatóságok kialakították a mai Nagy-Grazot, amikor beolvasztották a városba és kerületté alakították át a szomszédos Liebenau, St. Peter, Waltendorf, Ries, Maria Trost, Andritz, Gosting, Eggenberg, Wetzelsdorf és Straßgang községeket. A városi közigazgatási beosztás nagyjából ekkor nyerte el mai képét, csak a 17. kerület, Puntigam szakadt el 1988-ban Straßgangtól.

A [[második világháború]]ban a második front 1943 augusztusi megnyitása után Graz fölött mindennapossá váltak a bombatámadások. A [[Foggia|Foggiában]] állomásozó amerikai 15. légiflotta szinte minden akciója során átrepült Stájerország fölött. Az osztrák városok közül Graz kapta a legtöbb légitámadást, összesen 56-ot, 1943. február 25. és 1945. április 2. között; ezek során mintegy 29 ezer hagyományos és gyújtóbombát dobtak le rá. A fő célpontok a főpályaudvar és a déli és nyugati nagy üzemek voltak. A rosszul felszerelt, 16-17 éves kamaszokból álló légvédelem a kb. 800 támadó repülőgépből hatot tudott lelőni. A Várhegy alagútjait kényszermunkások segítségével kibővítették és itt mintegy 50 ezer grazi talált menedéket a légitámadások során. Az áldozatok száma így viszonylag alacsony maradt: 1980-an haltak meg és 2 ezren sebesültek meg, míg az épületek közül 7802 dőlt romba és 20 ezer lakás megsemmisült. Amikor 1945 nyarán a Vörös Hadsereg megközelítette a várost, a Puch Művek bicikliket adományozott a lakosoknak, hogy mintegy 15 ezren eljussanak a keleti védvonal (a Panther-vonal) építkezéséhez. Május 7-én, egy nappal menekülése előtt Sigfried Uiberreither gauleiter kivégeztette a fogságban tartott ellenállókat és politikai foglyokat. Utódja, a mérsékelt Armin Dadieu azonnal felmentette Stájerország valamennyi [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|NSDAP]]-vezetőjét és utasítást adott ki, hogy Hitler [[Nero-parancs]]át az infrastruktúra megsemmisítéséről nem kell teljesíteni.<ref>Stefan Karner: Die Steiermark im Dritten Reich 1938–1945. 3. Auflage. Leykam Buchverlag, Graz 1986, {{ISBN|3-7011-7302-8}}</ref>

 

 

2003-ban Graz volt Európa kulturális fővárosa; ennek során több mint 100 projekt és 6 ezer esemény mutatta be a kultúra különböző területeit a látogatóknak. Ekkor épült a lebegő Murinsel (Mura-sziget) a folyón, a sajátos külsejű Kunsthaus (Művészetek Háza), valamint a Frida & Fred gyerekmúzeum. 2006-ban Graz csatlakozott az UNESCO rasszizmus elleni városkoalíciójához, 2015-ben pedig a Protestáns Egyházak Európai Közössége az „Európai reformációs város” címet adta Graznak.

2014-ben a lakosok 83,56%-ának volt osztrák állampolgársága, 6,20%-nak más EU-állampolgársága, 10,24% pedig az Európai Unión kívülről érkezett. Utóbbiak közül 2525 volt afrikai, 1096 észak- vagy dél-amerikai, 8655 ázsiai, 68 óceániai. 1510-en érkeztek Oroszországból, 10&nbsp;610-en pedig nem EU-tag európai országokból. 371-en voltak hontalanok.<ref>[http://www1.graz.at/statistik/Graz_in_Zahlen/GIZ_2014.pdf ''Graz in Zahlen 2014'']</ref>

 

 

=== Vallás ===

Graz óvárosát az [[UNESCO]] 1999-ben felvette a [[Világörökség]]-listára, mert a történelmi városrész igen jó állapotban maradt meg és jól követhető fejlődése egészen a gótikus időktől kezdődően. A helyszínt 2010-ben kiegészítették az [[Eggenberg-kastély|Eggenberg-kastéllyal]] is. Graz legtöbb látványossága az óvárosban található, bár sok szép régi építményre bukkanhatunk a St. Leonhard (II.) és Geidorf (III.) kerületekben is.

 

[[Fájl:Graz I Innere Stadt Paulustor.jpg|bélyegkép|A Paulus-kapu]]

 

*A Stadtkrone. A Várhegy keleti lábánál található az ún. Grazer Stadtkrone („Graz városának koronája”), egy négy épületből álló együttes: a gótikus Szent Egyed-katedrális, az egybeépült Szent Katalin-templom és II. Ferdinánd császár mauzóleuma, a régi jezsuita egyetem és a grazi Burg.

A grazi Burgot [[II. Frigyes német-római császár|V. Frigyes]] herceg (később III. Frigyes császár) kezdte építeni városi rezidenciaként 1438-ban és a munkálatok tovább folytatódtak [[II. Károly osztrák főherceg|II. Károly]] főherceg és fia, II. Ferdinánd császár idejében is. Az építkezés első, gótikus szakaszának emléke a látványos kettős csigalépcső. Az épületben ma a stájer tartományi kormányzat működik.

[[Fájl:Sommer im Schloss Eggenberg.jpg|bélyegkép|Az Eggenberg-kastély]]

*Az [[Eggenberg-kastély]] a belvároson kívüli látványosságok közül a leggyakrabban látogatott, évente több mint egymillió látogató keresi fel. Az épületegyüttes Stájerország legszebb barokk palotakomplexuma.<ref>Schweigert: Dehio Graz. S. 242.</ref> Mai formájában Hans Ulrich Eggenberg (1568–1634) kezdte építtetni 1625-ben Giovanni Pietro de Pomis udvari építész tervei alapján. A kastély 24 emeleti dísztermének megmaradt eredeti 17–18. századi berendezése, amelyek egész Ausztria legfontosabb történelmi bútoregyüttesei közé tartoznak. A kastély 2010 óta a Világörökség része.

*Egyéb óvároson kívüli látványosságok: A város északi határán találhatóak Gösting várának romjai, a magas fekvésű erődből ellenőrizték valamikor a Mura völgyét. A várba 1723-ban villám csapott és leégett.

[[Fájl:Graz Altes Joanneum.jpg|bélyegkép|A Joanneum múzeuma]]

[[Fájl:Armory Graz.jpg|bélyegkép|A Landeszeughaus]]

*Szintén az Eggenberg-kastély ad otthont az Érmegyűjteménynek és a Régészeti Múzeumnak.

*a Néprajzi Múzeum a Paulustorgassén.

A város legfontosabb kulturális rendezvényközpontjai a 11 ezer fő befogadására képes Stadthalle Graz, a Stephaniensaal, a Helmut-List-Halle, vagy a volt szappangyárból átalakított rendezvényközpont, a Veranstaltungszentrum Seifenfabrik. Az egyik legnagyobb múlttal rendelkező szórakoztató intézmény az 1950-ben épített Orpheum, amely a háborúban lebombázott, 1899-ben alapított Varieté Orpheum helyén áll.

 

 

A legismertebb grazi könnyűzenei együttes az [[Opus (osztrák együttes)|Opus]], amely 1985-ben robbant be a nemzetközi slágerlistákra ''Live is Life'' c. dalával.