Wikipédia

„Habeas Corpus” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
13. sor:
Az uralkodó és a Parlament küzdelme azonban folytatódott. Az ún. "[[hosszú parlament]]" 1640-ben, [[Thomas Wentwoth]] királyi kegyenc kivégzése után törvényt fogadott el, mely eltörölte a királyi különleges törvényszéket, a [[Star Chamber|Csillagkamarát]]. Az 1640-es Habeas Corpus Act alapján minden letartóztatott személynek joga volt writ-et benyújtani. Az ezt követő [[angol polgárháború]] azonban ezt az intézményt egyelőre elsöpörte. A parlament végül megerősödve került ki a polgárháborúból: [[Cromwell]] halála után sor került a [[Stuart-ház|Stuart]]-restaurációra. A Stuartok és a Parlament birkózása azonban folytatódott, ami
 
"[[II. Károly angol király|II. Károly király]] alatt a H. megalkotására vezetett, amely minden lehető önkénynek s visszaélésnek az angol honpolgárok letartóztatása körül elejét veszi s az angol szabadságnak fővédbástyáját (''(the principal bulwark of English liberty)'') képezi. Ennek értelmében: a letartóztatott által v. annak érdekében irásban előterjesztett panasz v. kérelem alapján, melyhez a letartóztatási parancs másolatban, v. a másolat kiadásának megtagadását tanusító ''affidavit'' (hit alatt tett vallomás) csatolandó, a lordkancellár vagy más erre illetékes biró H.-t bocsát ki. Ez a birói parancs (az u.n. ''Habeas Corpus ad subiciendum'') intézve van ahhoz, aki az illetőt fogva tartja, s azt a meghagyást tartalmazza, hogy a foglyot a letartóztatás idejének és okának előadása mellett a biró elé állítsa, s a biróság által hozandó határozathoz alkalmazkodjék. Ha a kérvényező valószínűvé teszi, hogy a letartóztatás nem alapszik törvényes indokon, a birói parancs kibocsátandó, tekintet nélkül arra, ki rendelte el a letartóztatást. A hatóságoknak azért a letartóztatási parancsban a letartóztatás indokának előadására különös gondot kell fordítani. A H. csak állami veszély idején (kontinentális ostromállapot), de ekkor is csak parlamenti határozattal függeszthető fel. A H. a személyes szabadságnak magánszemélyek által megsértése tárgyában is tartalmaz intézkedéseket. Az eljárást szabályozó ujabb törvények a ''Peace Preservation (Irland) Act ''1875 és 56 Geo. III. c. 100."<ref>Pallas Nagylexikona, Habeas Corpus-szócikk. Online elérés: http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/044/pc004408.html</ref>
 
=== Az 1679-es törvény eljárásjogi szabályai ===
32. sor:
 
=== Későbbi fejlemények ===
Az [[Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata]] szerint a [[Amerikai függetlenségi háború|függetlenségi háború]] egyik kiváltó oka az volt, hogy az angol hatóságok megsértették a fenti jogelvet. Az USA Alkotmánya és joggyakorlata nagy hangsúlyt fektetett ennek körülbástyázására. A kontinensen először az 1789-es [[Emberi és polgári jogok nyilatkozata|Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata]] kodifikálta a Habeas Corpust - megszüntetve ezzel a feudális abszolutizmusra jellemző ún. zárt levelek (''(lettre cachée)'') gyakorlatát, mely azt jelentette, hogy a király a helyi intendánsait lezárt levélben utasítva bárkit letartóztathatott.
 
Magyarországon már az 1843-as ún. [[Büntetőjogi Elaboratum]] is tartalmazta a Habeas Corpus elvét, majd az 1848-as törvényhozás is rendelkezett erről. A neoabszolutizmus alatt számos alkalommal megszegték, míg végül az 1878. évi V. tc., az ún [[Csemegi-kódex]] honosította meg véglegesen hazánkban. Noha jogunkban közismertté vált, a XX. század egyes rendkívüli körülményei között nem mindig alkalmazták, esetenként külön jogszabállyal fel is függesztették.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Habeas_Corpus”