„Habeas Corpus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Helyesírási javítások (3. csoport: rövid i, hosszú í keverése) kézi ellenőrzéssel |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
13. sor:
Az uralkodó és a Parlament küzdelme azonban folytatódott. Az ún. "[[hosszú parlament]]" 1640-ben, [[Thomas Wentwoth]] királyi kegyenc kivégzése után törvényt fogadott el, mely eltörölte a királyi különleges törvényszéket, a [[Star Chamber|Csillagkamarát]]. Az 1640-es Habeas Corpus Act alapján minden letartóztatott személynek joga volt writ-et benyújtani. Az ezt követő [[angol polgárháború]] azonban ezt az intézményt egyelőre elsöpörte. A parlament végül megerősödve került ki a polgárháborúból: [[Cromwell]] halála után sor került a [[Stuart-ház|Stuart]]-restaurációra. A Stuartok és a Parlament birkózása azonban folytatódott, ami
"[[II. Károly angol király|II. Károly király]] alatt a H. megalkotására vezetett, amely minden lehető önkénynek s visszaélésnek az angol honpolgárok letartóztatása körül elejét veszi s az angol szabadságnak fővédbástyáját
=== Az 1679-es törvény eljárásjogi szabályai ===
32. sor:
=== Későbbi fejlemények ===
Az [[Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata]] szerint a [[Amerikai függetlenségi háború|függetlenségi háború]] egyik kiváltó oka az volt, hogy az angol hatóságok megsértették a fenti jogelvet. Az USA Alkotmánya és joggyakorlata nagy hangsúlyt fektetett ennek körülbástyázására. A kontinensen először az 1789-es [[Emberi és polgári jogok nyilatkozata|Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata]] kodifikálta a Habeas Corpust - megszüntetve ezzel a feudális abszolutizmusra jellemző ún. zárt levelek
Magyarországon már az 1843-as ún. [[Büntetőjogi Elaboratum]] is tartalmazta a Habeas Corpus elvét, majd az 1848-as törvényhozás is rendelkezett erről. A neoabszolutizmus alatt számos alkalommal megszegték, míg végül az 1878. évi V. tc., az ún [[Csemegi-kódex]] honosította meg véglegesen hazánkban. Noha jogunkban közismertté vált, a XX. század egyes rendkívüli körülményei között nem mindig alkalmazták, esetenként külön jogszabállyal fel is függesztették.
|