Wikipédia

„Henryk Sławik” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta8)
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
22. sor:
== Életpályája ==
 
Ötgyermekes, szegény lengyel [[szilézia]]i családba született. Érettségi után, az [[I. világháború]] idején szülővárosából Pszczynába ment, ahol besorozták katonának. [[1918]]-ban leszerelt és csatlakozott a [[Lengyel Szocialista Párt]] (lengyelül: ''Polska Partia Socjalistyczna,'' PPS) felső-sziléziai tagozatához, majd [[Varsó]]ba utazott tanulmányokat folytatni. Mint szervező, [[1921]]-ben részt vett a Szilézia hovatartozásáról szóló, a [[versailles-i békeszerződés]]sel kapcsolatos népszavazás lebonyolításában, a Munkás Újság (''(Gazeta Robotnicza)'') című lapnál pedig újságíróként dolgozni kezdett. Egy évvel később ő lett a lap főszerkesztője.
 
[[1922]]-ben megválasztották az „Erő” (''(Siła)'') nevű ifjúmunkás szervezet regionális elnökévé, és szervezője lett a Munkás Egyetemeknek. [[1928]]-ban feleségül vette a varsói Jadwiga Purzyckát. [[1929]]-ben városi képviselővé választották [[Katowice|Katowicében]] a Lengyel Szocialista Párt jelöltjeként. Politikusi pályafutása során élesen szembekerült a Sanacja<ref>Sanatio (''(latin)''): gyógyulás.</ref> mozgalommal. [[1934]] és 1939 között a Lengyel Újságíró Szövetség sziléziai és zagłębie-i elnökeként tevékenykedett.
 
1939-ben, a [[II. világháború]] kitörésekor, [[Lengyelország]] német megszállása kezdetén csatlakozott a [[krakkó]]i hadsereg egyik egységéhez és a [[Kárpátok]]ban harcolt. Szeptember 17-én, miután a [[Szovjetunió]] is megtámadta Lengyelországot, átlépte a magyar határt és hadifogolytáborba került. Sziléziában közben felkerült a neve egy német listára, amely „az állam ellenségeinek” (németül: ''Sonderfahndungsbuch Polen'') neveit tartalmazta.
 
Német nyelvtudásának köszönhetően [[Miskolc]] közelében, a táborban összeismerkedett id. Antall Józseffel, a későbbi magyar miniszterelnök édesapjával, aki a Belügyminisztérium menekültügyi kormánybiztosaként munkatársakat keresett maga mellé. [[Budapest]]re került, és a lengyel menekülteket segítő bizottságnál (''(Komitet Obywatelski ds. Opieki nad Polskimi Uchodźcami)'') kezdett dolgozni. Több száz más hivatalnokhoz és önkénteshez hasonlóan id. Antall Józseffel együtt munkahelyek, iskolák, árvaházak létrehozása érdekében dolgozott a több, mint 100 000 magyarországi lengyel menekült számára. Titkos megbízásuk volt ugyanakkor [[Emigráció (tevékenység)|emigráns]] lengyeleket [[Franciaország]]ba vagy a [[Közel-Kelet]]re eljuttatni annak érdekében, hogy csatlakozzanak a [[Lengyel Hadsereg]]hez. Egyik kollégája ebben a munkában [[Nizalowski Ernő]] tolmács, hadi pilóta volt.
 
Azt követően, hogy a magyar kormány hivatalosan megkülönböztetést tett a lengyel menekültek között származás szerint, hamis dokumentumokat kezdett kiállítani, ami a menekült tősgyökeres lengyel származását és [[katolikus]] vallását igazolta. Ezt megkönnyítette, hogy a magyar szabályok szerint minden lengyel menekültet automatikusan katolikusként kellett nyilvántartásba venni. [[Vác]]ott iskolát hozott létre. A Lengyel Tiszti Árvák Otthona névleg lengyel tisztviselők gyermekeit gondozta, valójában azonban árva zsidó gyermekek menhelye volt. Annak érdekében, hogy az intézmény valódi természetét titokban tartsák, számos esetben látogatták meg egyházi személyek, többek között [[Angelo Rotta]] pápai nuncius is.
39. sor:
 
* [[1977]]-ben a [[Jad Vasem]] [[posztumusz]] kitüntette a [[Világ Igaza]] címmel.<ref>[http://db.yadvashem.org/righteous/family.html?language=en&itemId=4017525 Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában]</ref>
* [[2003]]-ban jelent meg [[Grzegorz Łubczyk]] író [[Henryk Sławik (könyv)|Henryk Sławik. A lengyel Wallenberg]] (''(Polski Wallenberg, Rzecz o Henryku Sławiku)'') című könyve.
* [[2004]]-ben Marek Maldis és Grzegorz Łubczyk dokumentumfilmben mutatta be az életét.<ref>[http://filmpolski.pl/fp/index.php?film=4220008 Henryk Sławik. Polski Wallenberg.] filmpolski.pl</ref> Ugyanebben az évben Katowicében körteret neveztek el róla.
* [[2015]]-ben róla nevezték el a budai alsó rakpart Rákóczi és Petőfi híd között szakaszát.<ref>[http://pmkh.jogtar.hu/jr/gen/startfrjmp.cgi?dbnum=105&cpxdocid=null&cpxdate=null&ev=null&szam=null&tipus=null&pr=null&fun=null&menubar=y&toolbar=y 2015/8. Főv. Kgy. tájékoztató I., III., IV., V., VIII., IX., XI., XII., XIII., XIV., XVI., XVII., XXII. kerületi közterület-elnevezésekről. Fővárosi Közlöny 2015/8.] {{Wayback|url=http://pmkh.jogtar.hu/jr/gen/startfrjmp.cgi?dbnum=105&cpxdocid=null&cpxdate=null&ev=null&szam=null&tipus=null&pr=null&fun=null&menubar=y&toolbar=y |date=20151208052115 }} jogtar.hu</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Henryk_Sławik”