„Kolbász” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Helyesírás |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
45. sor:
A [[germánok]] a kolbászkészítés művészetét is átvették a rómaiaktól és a [[középkor]] folyamán egyre tökéletesítették. [[Németalföld]]ön is ismerték már a középkorban ezt a száraz, füstöléssel tartósított húsféleséget.
A török hódoltság idején a magyar konyha igen változatos volt. Kétféle hatás érvényesült benne, a nyugati francia-osztrák konyha és a keleti török gasztronómia. Az utóbbi a [[Török hódoltság|hódoltsági]] területeken a Duna vonalától keletre érvényesült, tehát az Alföld és Erdély gasztronómiáját határozta meg. [[Evlija Cselebi]] török utazó, aki 1660—1666 között bejárta a [[Oszmán Birodalom|Török Birodalmat]] nyilván meg sem látta a sertéshúsból készült kolbászt és sonkát, amit pedig már igen korán ismertünk, hiszen dr. [[Bartha Júlia]] orientalista, etnográfus, a szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzi osztályvezetője<ref>[http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/bartha.html Bartha Júlia], terebess.hu</ref><ref>[https://bookline.hu/product/home.action?_v=Bartha_Julia_Lale_Hagyomanyok_a_mai_torok_tarsadalomban_az_emberelet_forduloinak_nepszokasai_dedikalt_&id=2103654061&type=10 Lále (Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai) ], bookline.hu</ref> Kőrösi Csoma Sándor-díjas turkológus<ref>[http://www.nski.hu/27-korosi-csoma-sandor-napok.a.html Kőrösi Csoma Sándor napok], nski.hu</ref> szerint a kolbász neve
Az állattartás és a földművelés köréből is sok [[Török jövevényszavak a magyar nyelvben|ótörök eredetű szavunk származik]], ilyen a : béklyó, gyeplő, karám, vályú kérődzik, bika, borjú, tinó, ártány, disznó, ól, bors, kecske, ünő, ürü, tyúk, eke, arat, boglya, búza, gyom, gyepű, őröl, borsó, gyümölcs, alma, körte, bor, seprő, szőlő szavunk is.<ref>[http://www.nyest.hu/renhirek/nyugati-otorok-anyanyelvunk Nyugati ótörök anyanyelvünk], nyest.hu</ref> A török népekkel való érintkezés hatását mintegy kétszáz ótörök jövevényszó bizonyítja, amelyek mai szókincsünknek is eleven része, a honfoglalást követően nyelvünk szavai közé került szláv jövevényszavak száma körülbelül ötszázötven.<ref>[http://mek.niif.hu/02200/02248/02248.htm Juhani Nagy János: Honfoglalás előtt és után], mek.niif.hu</ref>
[[Fájl:Sausages of Csabai.JPG|bélyegkép|jobbra|220px|Csabai kolbász teknőben, a [[csabai kolbászfesztivál]]on]]
151. sor:
Fájl:Sausage_making-H-1.jpg|Kolbásztöltés húsdarálóval
Kép:Käsekrainer, süßer Senf & Brot (3795751116).jpg|Osztrák sajtos kolbász, a käsekrainer
Kép:Vinná klobása 0015.JPG|Cseh fehér bor kolbász
Kép:Salsiccia.jpg|Olasz grillkolbász, a salsiccia
Kép:Catalonia Sobrassada-tall.JPG|Katalán sobrassada kolbász
|