„Máltai lovagrend” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
85. sor:
== A lovagrend névhasználatai ==
A lovagrendet hivatalos jogszabályi okiratokban [[Magyarország]]on '''Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rend'''nek
Nem tévesztendő össze a [[Johannita Lovagrend]]del, a történelmi Máltai Lovagrend protestáns leszármazottjával, amellyel kölcsönös jó kapcsolatot tart fenn és amellyel szorosan együttműködik.
113. sor:
=== Máltán ===
{{Bővebben|Málta történelme}}
Rodosz szigetét [[1522]]-ben [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán]] török szultán [[Johannita–török háború (1522–23)|megostromolta]], és elfoglalta, az életben maradt lovagoknak távozniuk kellett, így saját terület nélkül maradtak. [[V. Károly német-római császár]] [[Málta]] szigeteit ajánlotta nekik, ám a lovagok követei a szigeteket alkalmatlannak találták a letelepedésre. Végül hat évi [[siracusa]]i ([[Szicília]]) tartózkodás után, [[1530]]-ban mégis birtokba vették Máltát az [[Észak-Afrika|észak-afrikai]] [[Tripoli (Líbia)|Tripolival]] együtt. Már az első években összecsaptak a törökökkel. A sziget erődítéseinek megerősítése után [[1565]]-ben visszaverték a [[Málta török ostroma|török ostromot]] és ezt követően [[Lovagi erődök Málta kikötőiben|újabb erődítményeket]] építettek, különösen [[Valletta]] körül. Ezen kívül hatalmas modern kórházat építettek a fővárosban
A rend hajóflottája a [[16. század]]ban először négy, [[1596]]-tól öt, [[1628]]-tól hat, [[1651]]-től hét, [[1685]]-től pedig nyolc [[Gálya|gályából]] állt. E tengeri haderő részben rendészeti feladatokat látott el: rendszeresen járőrözött a [[Máltai-szoros]]ban, a [[Tirrén-tenger]]en, Szicília körül és az [[Adriai-tenger|Adria]] bejáratánál. Ha az európai hatalmak keresztes hadiflottát állítottak fel, akkor ahhoz általában a máltaiak is csatlakoztak.
| |||