„Négy helyes erőfeszítés” változatai közötti eltérés

a
Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
a (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
a (Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ)
A '''négy helyes erőfeszítés''' ([[Páli nyelv|páli]]: ''szammappadhána''; [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]]: ''szamjak-pradhána'' vagy ''szamjakprahána'') a [[bodhi|megvilágosodáshoz]] vezető [[buddhizmus|buddhista ösvény]] szerves része. Az idő során különböző mentális tulajdonságok felébredésének és fel nem ébredésének a belátásából fakadó felismerésére épül, illetve arra a képességünkre, hogy tudatosan hogyan irányítsuk ezeket. A négy helyes erőfeszítés arra buzdít, hogy a gyakorló lecsökkentse az ártó mentális tulajdonságokat és táplálja a hasznosakat.
 
A [[nemes nyolcrétű ösvény]]nek ez a „helyes erőkifejtésről” (''(szammá-vájáma)'') szóló része és az [[Indrija|öt spirituális képesség]] „energiája” (''([[vírja]])''), valamint [[Bódipakkhijá-dhammá|megvilágosodáshoz szükséges képességek]] (bódipakkhijá-dhammá) hét csoportja közül az egyik.
 
==A páli irodalomban==
 
===Négy helyes erőfeszítés===
A négy helyes erőfeszítést (''(csattárimáni szammappadhánáni)'') hagyományosan a következőképpen határozzák meg:
:"Van az az eset, amikor egy szerzetes kifejleszti magában a vágyat, a törekvést, aktiválja a törekvést és szándékát fenntartja:
:"[i] a még nem jelentkezett gonosz és az ügyetlen tulajdonságok '''fel nem lépése''' (''(anuppádája)'') érdekében.
:"[ii] ... a már jelentkezett gonosz és az ügyetlen tulajdonságok '''elhagyása''' (''(pahánája)'') érdekében.
:"[iii] ... a még nem jelentkezett ügyes tulajdonságok '''fellépése''' (''(uppádája)'') érdekében.
:"[iv] ... a már jelentkezett ügyes tulajdonságok '''megtartása''' (''(thitijá)'') érdekében."<ref>Thanissaro (1996).</ref>
 
A fentiek [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] következő kérdésekre történő válaszaiból származnak:
:"És szerzetesek, mi az energia képessége? Szerzetesek, itt a nemes [[srávaka|tanítvány]] tele energiával, hogy megszabaduljon az ártó állapotoktól és megszerezze az üdvös állapotokat, szilárd az erőfeszítése, nem tétovázik egy pillanatig sem. Ez az energia képessége."<ref>Bodhi (2000), 1671. o.</ref>
 
Hogy számít „ügyetlennek” vagy „ártónak” (''(akuszala)'') és "ügyesnek" vagy "üdvösnek" (''(kuszala)'') azt az [[Abhidhamma-pitaka]] és a posztkanonikus [[Atthakathá|szövegmagyarázatok]] tartalmazzák. Általánosságban ártó állapotnak számít a három szennyeződés (''([[Klésák (buddhizmus)|klésák]])''): kapzsiság (''(lobha)''), gyűlölet (''(dosa)'') és tévely (''(moha)'').<ref>Buddhaghosa & Ñāṇamoli (1999), 707-709. o.</ref> Üdvösnek ezek ellentétei számítanak: nem-kapzsiság (''(alobha)''), nem-gyűlölet (''(adosa)'') és ne-tévely (''(amoha)'').<ref>Bodhi (2000), 1939. o.</ref>
 
===Négy erőfeszítés===
A [[Tipitaka|páli kánonban]] több helyen is megkülönböztetésre kerül a négyrétű „erőfeszítés” (''(padhána)'') és a négy "helyes erőfeszítés" (''(szammappadhána)''). A szövegekben a hasonló elnevezés ellenére folyamatosan kifejezik a kettő közötti különbségeket, akár egy példázaton belül.<ref>Például:
* a [[Dígha-nikája|DN]] 33 (Walshe, 1995, 487, 490. o.).
* a [[Anguttara-nikája|AN]] ii. 15.
* a [[Patiszambhidamagga|Ps]] i.84</ref>
 
A négy erőfeszítés (''(csattárimáni padhánáni)'') a következő:
# '''önuralom''' (''(szamvara padhána)'') az [[Ájatana|érzékszervek]] felett.
# '''elhagyni''' (''(pahána padhána)'') a [[Klésák (buddhizmus)|szennyeződéseket]].
# '''művelni''' (''(bhávaná padhána)'') a [[Boddzshanga|megvilágosító tényezőket]].
# '''megőrizni''' (''(anurakkhaná padhána)'') a [[Szamádhi|koncentrációt]].<ref> Rhys Davids & Stede (1921-25)</ref>
 
==Jegyzetek==
295 741

szerkesztés