Wikipédia

„Pergőhang” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Addbot (vitalap | szerkesztései)
130 152 szerkesztés
a Bot: 26 interwiki link migrálva a Wikidata d:q51611 adatába
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
1. sor:
A [[fonetika|hangtanban]], a '''pergőhangok''' (idegen szóval ''trillárisok'' vagy ''tremulánsok'') olyan [[rotacizáló mássalhangzók]], amelyeket a hangképző szerv és a [[hangképzés helye]] közti vibráció hoz létre. A [[spanyol nyelv|standard spanyol]] <''rr''> hangja a ''pe'''rr'''o'' szóban egy fogmedri pergőhang ([[alveoláris tremuláns]]), míg a párizsi francia nyelvben szinte mindig nyelvcsapi pergőhangot ([[uvuláris tremuláns]]) használnak.
 
A trillárisok nagyban különböznek a [[legyintőhang]]októl (''(flap)''). Míg a legyintőhangok (vagy érintőhangok - mivel néhány nyelvész nem tesz különbséget köztük) esetén valamilyen mozdulat szükséges ahhoz, hogy a hangképző szerv meglegyintse/megérintse a hangképzés helyét, a tremulánsoknál a hangképző szerv helyzete kötött, a kiáramló levegő így erősen megrezgeti. Általában 2-3 ''pergetéssel'' ejtett, de akár ötperdületű vagy több is lehet, ha [[kettőzött mássalhangzó]]. Létezik egyperdületű változata is, aminek ejtése alig tér el a legyintőhangtól, de hangképzése trillárisokét mintázza. A pergőhangok pergésszámban különbözőek lehetnek, a legyintőhangokból csak egyperdületű létezik. A magyar nyelv ''r'' hangja 1-3, de akár 4-6 perdületű fogmedri pergőhang, vagy egyperdületű érintőhang. Pergésszáma függ a hang­környezettől, a beszéd­tempótól, de még a beszélőtől is.<ref>[http://idegennyelvor.blog.hu/2009/08/22/a_magyar_beszedhangok A magyar beszédhangok]</ref><ref>[http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1321/132101.pdf "R" hangok: kiejtés, hangzás, funkció], ''Magyar Nyelvőr'', 132. évf. 1. szám</ref>
 
A [[nemzetközi fonetikai ábécé#R|Nemzetközi fonetikai ábécé]] a következő trillárisokat különbözteti meg:
* {{IPA|[r]}} - '''fogmedri pergőhang''' (''([[alveoláris tremuláns]])'')
* {{IPA|[ʙ]}} - '''ajak-ajak pergőhang''' (''([[bilabiális tremuláns]])'')
* {{IPA|[ʀ]}} - '''nyelvcsapi pergőhang''' (''([[uvuláris tremuláns]])'')
 
A bilabiális pergőhang a beszédben viszonylag ritka. A legelterjedtebb a fogmedri pergőhang {{IPA|[r͇]}}, de a fog-pergőhang ([[dentális]]) {{IPA|[r̪]}} és a fogmeder mögötti ([[posztalveoláris]]) változat {{IPA|[r̠]}} sem ritka. Állítólagos [[retroflex tremuláns]] található a [[toda nyelv]]ben amit az IPA {{IPA|[ɽ]}} jellel jelöl (vagyis ugyanazzal a szimbólummal, mint a [[retroflex flap]]-et), vagy egyértelműbb formában {{IPA|[ɽ͡r]}}, mivel csak a kezdete retroflex, a tényleges pergetés már a fogmedernél képzett. Némelyek az gégehangi pergőhangot ([[epiglottális tremuláns]]) is ide sorolják. Az [[epiglottális]] mássalhangzókat [[allofón|ejtésváltozatokként]] gyakran gurgulázva ejtik, így egyes nyelvekben tekinthetőek elsődlegesen trillárisoknak. Nincs azonban erre hivatalos IPA jelölés, de az irodalomban gyakran [я] szimbólummal hivatkoznak rá.
21. sor:
A [[linguolabiális]] pergőhang {{IPA|[r̼]}} nem ismert beszédhang, de ajkakkal összeszorított fröcsögő nyelvnyújtogatás során előjöhet.
 
A [[horkolás]] rendszerint a [[nyelvcsap]] (''(uvula)'') és a [[lágy szájpadlás]] (''(velum)'') rezgetésével történik. Míg az előbbi rendes nyelvcsapi pergőhang, nincs hangtani megfelelő az utóbbira. Nem tekinthető veláris pergőhangnak, mert a lágy szájpadlás ''aktív'' szerepet tölt be (a hangképző szervét), s nem ''passzív'' résztvevőként (a hangképzés helyeként) szolgál; sőt, a nyelv egyáltalán nem is vesz részt a képzésében. (A [[IPA kiegészítése]] ugyanilyen összetételű réshangot azonosít [[velofaringeális]]ként.)
 
[[Laterális hang|Laterális]] pergőhangokat is ki lehet ejteni, és [[madárhang]]ok utánzására használható.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Pergőhang”