„Brit Birodalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
14 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
56. sor:
==== Terjeszkedés a tengeren túl – VII. Henrik ====
[[Fájl:Johncabotbonavista.jpg|jobbra|bélyegkép|180px|[[John Cabot]] szobra [[Új-Fundland]]on, Anglia első tengerentúli gyarmatán.]]
A tengeren túli Brit Birodalom története [[VII. Henrik angol király|VII. Henrik]] uralkodásáig ([[1485]]–[[1509]]), a nagy földrajzi felfedezések idejéig nyúlik vissza.<ref name="VII. Henrik">{{cite web|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/261900/Henry-VII|title=Encyclopedia Britannica:Henry VII|language=angol|accessdate=2010-03-15}}</ref> Henrik abban bízott, hogy a kereskedelmen alapuló erős gazdaság növeli a támogatottságát alattvalói körében és erre való tekintettel jelentős erőfeszítéseket tett a modern [[tengeri kereskedelem]] fejlesztése érdekében.<ref name="Henry VII and commerce">{{cite web|url=http://www.historylearningsite.co.uk/henry_commerce.htm|title=History Learning Site.co.uk:Henry VII and Commerce|language=angol|accessdate=2010-03-15}}</ref> Ennek hatására fellendült a tengeri hajózás és a hajógyártás, amely a terjeszkedés alapja lett.<ref name="VII. Henrik" /> Henrik reformjai fizetőképessé tették az angol kincstárat, ami lehetővé tette a tengeri kereskedelmi flotta további fejlesztését,<ref name="VII. Henrik" /> 1495-ben pedig átadták az első angol [[szárazdokk]]ot [[Portsmouth]] városában.<ref name="Portsmouth">{{cite web|url=http://www.timetravel-britain.com/articles/museums/portsmouth.shtml|author=Richard Crowhurst|title=A History of Firsts: Portsmouth Historic Dockyard |accessdate=2010-03-15|language=angol}}</ref> Az uralkodó ugyancsak támogatta [[John Cabot]] olasz tengerész felfedező utazásait, amelyekre [[1497]]-ben és [[1498]]-ban került sor.<ref name="John Cabot">{{cite web|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/87681/John-Cabot|title=Encyclopedia Britannica:John Cabot|language=angol|accessdate=2010-03-15}}</ref> Cabot az általa felfedezett [[Új-Fundland]]on létrehozta Anglia első gyarmatát, amely sokáig halásztelepként működött.<ref name="John Cabot" /><ref name="Newfoundland">{{cite web |url=http://www.britishempire.co.uk/maproom/newfoundland.htm|title=British Empire.co.uk:Newfoundland|accessdate=2010-03-15|language=angol}}</ref><ref>{{cite book|
==== VIII. Henrik és a királyi haditengerészet ====
Az angol tengeri hatalom megalapítása [[VIII. Henrik angol király|VIII. Henrik]] nevéhez fűződik. Fejlesztéseinek köszönhetően létrejött a [[Brit Királyi Haditengerészet|királyi haditengerészet]]. Az új uralkodót ennek létrehozásában két dolog motiválta. Az egyik ok az volt, hogy [[IV. Jakab skót király]] egy meglehetősen erős flottát hozott létre, ami tekintélyveszteséget okozott Henriknek. Másrészt ez növelte az ország fenyegetettségét, mivel a skót király az ellenséges [[Franciaország]] szövetségese volt.<ref name="Royal Navy Mod">{{cite web|url=http://www.royalnavy.mod.uk/history/historical-periods/1509-1660/|title=Royal Navy Mod:Historical periods/From Navy Royal to Royal Navy 1509 to 1660|language=angol|accessdate=2010-03-16}}</ref> Ebben az időben megtöbbszörözték a hadiflotta méretét, létrehozták a tengerészeti irányítás rendszerét, és a hadihajókat nagyméretű ágyúkkal szerelték fel.<ref name="Royal Navy">{{cite web|url=http://library.eb.co.uk/eb/article-9064284?query=royal%20navy&ct=|title=Encyclopedia Britannica:The Royal Navy|language=angol|accessdate=2010-03-16}}</ref> [[1514]]-ben vízre bocsátották az akkori világ legnagyobb hadihajóját ''([[Henri Grâce à Dieu]])'', és sor került a parti védelem modernizálására is.<ref name="Henry VIII and Foreign Policy">{{cite web|url=http://www.historylearningsite.co.uk/henry_viii_foreign_policy.htm|title=History Learning Site.co.uk:Henry VIII and Foreign Policy|language=angol|accessdate=2010-03-16}}</ref> Emellett [[világítótorony|világítótornyokat]] építettek, és bevezették a navigálást megkönnyítő eszközök használatát (bója, jelzőtűz).<ref name="A Brief History of the Royal Navy">{{cite web|url=http://www.royalnavalmuseum.org/info_sheets_naval_history.htm|title=Royal Naval Museum Library:A Brief History of the Royal Navy|language=angol|accessdate=2010-03-16}}</ref> [[1546]]-ban létrehozták a Tengerészeti Bizottságot, amely később az ugyancsak az ebben az időszakban felállított [[Admiralitás]] hatáskörébe került.<ref>{{cite web|url=http://www.casbah.ac.uk/cats/archive/138/PROA00007.htm|title=Casbah:Records of the Admiralty, Naval Forces, Royal Marines, Coastguard, and related bodies|language=angol|accessdate=2010-03-16|archiveurl=https://web.archive.org/web/20061002213101/http://www.casbah.ac.uk/cats/archive/138/PROA00007.htm#|archivedate=2006-10-02}}</ref>
==== Az Erzsébet-korszak ====
65. sor:
[[I. Erzsébet angol királynő|I. Erzsébet]] uralkodása alatt az ország már helyet követelt magának a főbb [[európa]]i hatalmak között.<ref name="Elizabeth I">{{cite web|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/184810/Elizabeth-I|title=Encyclopedia Britannica:Elizabeth I|language=angol|accessdate=2010-03-17}}</ref> A királynő a hadiflotta fejlesztése helyett a magánkezdeményezéseket, különösen a [[Spanyol Birodalom]] elleni kalózkodást részesítette előnyben. Legismertebb tengerészei Sir [[John Hawkins]] és Sir [[Francis Drake]] voltak. [[1588]]-ban a királyi és a magántulajdonban lévő hajók segítségével az angoloknak sikerült legyőzni a spanyolok által indított büntető expedícióban részt vevő spanyol királyi flottát, a [[Spanyol armada|legyőzhetetlen armadát]] ({{spanyolul|Grande y Felicísima Armada}}).<ref name="Royal Navy Mod" /><ref name="Armada">{{cite web|url=http://library.eb.co.uk/eb/article-9064284?query=royal%20navy&ct=|title=Encyclopedia Britannica:Armada|language=angol|accessdate=2010-03-16}}</ref><ref>{{cite web |url=http://hajomakett.hu/index2.php?option=com_content&do_pdf=1&id=545 |title=A hajózás története |date=2004-10-18 |accessdate=2010-02-28 |publisher=hajomakett.hu |language= magyar}}</ref> [[1577]] és [[1580]] között Francis Drake, [[Ferdinand Magellan|Magellan]] portugál felfedezőt követően másodikként, körbehajózta a [[Föld]]et.<ref name="Francis Drake">{{cite web|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/170914/Sir-Francis-Drake|title=Encyclopedia Britannica:Francis Drake|language=angol|accessdate=2010-03-17}}</ref><ref name="Ferdinand Magellan">{{cite web|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/356525/Ferdinand-Magellan|title=Encyclopedia Britannica:Ferdinand Magellan|language=angol|accessdate=2010-03-17}}</ref>
[[1579]]-ben Drake kikötött [[Kalifornia]] északi részén, és a birodalom nevében elfoglalta a „[[Nova Albion]]” névre keresztelt területet.<ref>{{cite web |url=http://www.interpressmagazin.hu/index.php?page=archivum&cid=114 |title=Őfelsége kalóza |date=2007-09-01 |accessdate=2010-02-28 |publisher=IPM magazin |language= magyar}}</ref><ref group="j">Drake a Golden Hind (Aranyszarvas) nevű hajóval érkezett a partvidékre, és azért adta az Albion nevet a területnek, mert ez volt Anglia római kori neve, és a parti fehér sziklák erősen emlékeztették a doveri partra.</ref> Ezt követően Anglia érdeklődése jelentősen megnőtt az [[Európa|Európán]] kívüli területek iránt, amit [[John Dee]], Erzsébet tanácsadója is támogatott. Ő alkotta meg a „Brit Birodalom” kifejezést, s mint a [[vízi közlekedés|tengerészet]], a [[csillagászat]] és az [[asztrológia]] szakértőjét, gyakran felkeresték az angol felfedezők utazásuk előtt és után is.<ref name="John Dee">{{cite web|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/155467/John-Dee|title=Encyclopedia Britannica:John Dee|language=angol|accessdate=2010-03-17}}</ref> A [[Tudor-ház]]ból való királynőhöz hasonlóan ő is [[wales]]i („[[britonok|briton]]”) származású volt, így a királynőnek is tetszett a „brit” elnevezés a birodalmat illetően.<ref name="John Dee walesi">{{cite web|url=http://www.encyclopedia.com/doc/1G1-208185200.html|title=Call for greater recognition for Welsh scientist; John Dee was a 'Renaissance trailblazer', Western Mail (Cardiff), 2009.09.22.|language=angol|accessdate=2010-03-17}}{{Halott link|url=http://www.encyclopedia.com/doc/1G1-208185200.html |date=2018-11 }}</ref><ref name="Elizabeth I walesi">{{cite web|url=http://www.elizabethi.org/rulersofbritain.html|title=Elizabeth I.org:Rulers of Britain|language=angol|accessdate=2010-03-17|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100209202835/http://www.elizabethi.org/rulersofbritain.html#|archivedate=2010-02-09}}</ref>
=== Írország meghódítása és az angol betelepítések ===
89. sor:
=== Stuart-korszak ===
[[1603]]-ban [[I. Jakab angol király]] és a spanyol uralkodó megkötötte a [[Londoni Egyezmény (1604)|londoni egyezményt]], melynek értelmében véget ért a viszálykodás. Egy angol gyarmatosító csoport [[John Smith (felfedező)|John Smith]] vezetésével az 1607-es zord tél nehézségeit leküzdve megalapította az ország első állandó jellegű gyarmatát, [[Jamestown (Virginia)|Jamestownt]].<ref>{{cite web |url=http://ismeret.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=44175 |title=Indiánháborúk – A powhatan háború |date=2008-05-03 |accessdate=2010-02-28 |publisher=virtus.hu |language=
A birodalom területe jelentősen bővült a [[17. század]] folyamán, amikor elfoglalták a keleti gyarmatokat [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]], melyekből később az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] legelső államai és [[Kanada]] keleti tengerparti részei lettek. Ekkor szerezték meg [[Saint Kitts és Nevis|Saint Kitts]], [[Jamaica]] és [[Barbados]] szigeteit is.<ref name="TU">{{cite web |url=http://mek2.niif.hu/01200/01267/html/10kotet/10r01f03.htm |author=Marcali Henrik |title=A tengeri uralom és a gyarmatok |accessdate=2010-02-28 |publisher=mek2.niif.hu |work=
A tengerentúli befolyása növelésével egyidejűleg Anglia ekkoriban rendezte belső hatalmi viszonyait is: az [[1707]]-es [[Acts of Union 1707|Egyesülési Törvény]] létrehozta az [[Egyesült Királyság]]ot. Jakab király egy olyan koronára tartott igényt, mely Nagy-Britannia Birodalmi Koronája lett.<ref name="GB">{{cite web |url= https://index.hu/tudomany/tortenelem/nbr3527181/ |title=300 éve alakult de meddig marad fenn Nagy-Britannia? |author=Szegő Iván Miklós |date=2007-05-01 |accessdate=2010-02-28 |publisher=virtus.hu |language= magyar}}</ref>
98. sor:
Az unió létrejöttét megelőzően több kísérlet történt egy [[Skócia|skót]] tengerentúli birodalom létrehozására is. Ezt [[Észak-Amerika|Észak-]] és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] képzelték el. A skót gyarmatosításnak [[Új-Skócia]] volt a legnagyobb területi szerzeménye [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]].<ref name="GB"/><ref name="SB">{{cite web |url=http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre58/colley.htm |title=A skót birodalom |author=Linda Colley |other=Ford. Bart Dániel |accessdate=2010-03-13 |publisher=Lettre 58. szám |language= magyar}}</ref>
Az Egyesülési Törvény után sok skót vállalt tanári, ügyvédi, ügyintézői, orvosi állást [[Jamaica|Jamaicában]], [[Kanada|Kanadában]], [[India|Indiában]], [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] [[Szingapúr]]ban, [[Hongkong]]ban és [[Új-Zéland]]on, amelyek az új vagy második Brit Birodalom részei lettek. Az új tartományokban mindenfelé telepedtek le skótok. Sok skót ment el a gyarmatokra, leginkább Ausztráliába, Új-Zélandra, Dél-Afrikába és Rodéziába.<ref>{{cite web |url=http://lemil.blog.hu/2008/02/29/a_selous_scouts_rhodeziabol_1_0 |title=Helyi háborúk-Rodézia |date=2008-02-29 |accessdate=2010-02-28 |publisher=Had- és rendvédelem-história kicsit másképp |language=
Az [[1760-as évek]]re már országnyi területeket irányítottak skót származású vezetők, melyek formailag a [[Brit Kelet-indiai Társaság]] birtokai voltak. [[Florida|Kelet- és Nyugat-Florida]] termőföldjét és a szerveződő közigazgatás állásainak oroszlánrészét is skótok kapták meg, és skót telepesek egész generációinak adott új lehetőséget Kanada [[1759]]-es meghódítása.<ref name="SB"/>
118. sor:
A 18. században a régi brit gyarmati rendszer hanyatlásnak indult. A hosszú ideig tartó töretlen [[Brit Whig Párt|whig]] uralom ([[1714]]–[[1762]]) alatt a birodalom veszített fontosságából és megbecsüléséből, míg végül elhibázott döntések sorozata nyomán legnépesebb gyarmatát, a 13 részből álló észak-amerikai területet is elvesztette.
Erre az időszakra lehet tenni az „első Brit Birodalom” végét. Ettől kezdve az amerikai gyarmatszerzést felváltotta a [[17. század|17]]–[[18. század]]ra jellemző ázsiai, illetve afrikai gyarmatosítás korszaka. Ezt az időszakot lehet a „második Brit Birodalom” korának nevezni. A „tizenhárom gyarmat” elvesztése megmutatta, hogy a gyarmatok nem voltak feltétlenül jótékony hatással a gazdasági folyamatokra, ugyanis gazdaságosabban tudtak kereskedni más területekkel, és nem várták el védelmüket és igazgatásukat Nagy-Britanniától. A [[Párizs]]ban, 1783. szeptember 3-án aláírt békeszerződés nem csak az első Brit Birodalom végét, hanem az [[Amerikai Egyesült Államok]] megszületését is jelentette.<ref>{{cite web |url=http://www.klubhalo.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=688 |title=George Washington születésének napja (1799) |date=2007-12-14 |accessdate=2010-02-28 |publisher=klubhalo.hu |language=
Az addig uralkodó gazdasági doktrína, a [[merkantilizmus]], mely a gazdasági javak végességét és a nemzetek között ezek birtoklásáért folytatott harcot hirdette (ez adta a gyarmatokkal való kereskedés alapját), átadta helyét az [[Adam Smith]] és [[Richard Cobden]] által fémjelzett ''[[laissez-faire]]'' elvű gazdaságnak, a [[klasszikus liberalizmus|liberalizmusnak]].<ref>{{cite web |url=http://mek.oszk.hu/00100/00108/00108.htm |title=Henry George –Amerikai Társadalomfilozófus és Közgazda Életének Bemutatása |author=Kónya Balázs |accessdate=2010-02-28 |publisher=mek.oszk.hu |language= magyar}}</ref>
177. sor:
=== A társaság összeomlása ===
Egy évszázaddal a palási győzelem után a társaság hanyatlani kezdett. Az [[1857]]-ben kitört [[szipojlázadás]] során a társaság bennszülött katonái fellázadtak a brit parancsnokok ellen. A felkelés [[Mirát]]ban, [[Delhi]]től északra tört ki. Itt a szipojok megölték brit vezetőiket. Innen a felkelés futótűzként terjedt India északi részén, különösen a mai [[Uttar Prades]], [[Bihár]], [[Madhja Prades]] és Delhi területén.<ref name="SZL">{{cite web |url=http://www.stop.hu/articles/article.php?id=132210 |title=Százötven éve tört ki Indiában a szipojlázadás a brit uralom ellen |date=2007-05-10 |accessdate=2010-03-04 |publisher=stop.hu |language=
A felkelés elnyerte az indiai társadalom jelentős részének a támogatását. Voltak kivételek is, hiszen a [[Rám Móhan Rój]]hoz hasonló nyugatiasodott indiaiak úgy gondolták, hogy a brit uralom szükséges az indiai társadalomban meglévő ellenségeskedések leküzdéséhez. A felkelés kitörésének társadalmi, politikai és gazdasági oka is volt. 1857-re már óriásivá nőtt az indiaiak körében a brit uralommal szembeni elégedetlenség. A tényleges felkeléshez azonban olyan esetek szolgáltattak alapot, melyek egyébként nem ígérkeztek gyújtópontnak.<ref name="SI">{{cite book| author= Bipan Chandra |title= India's Struggle for Independence | url=https://www.amazon.co.uk/Indias-Struggle-Independence-India-Chandra/dp/0140107819 |publisher=Amazon.co.uk |accessdate=2010-02-28 |language= angol}}</ref>
203. sor:
Az ország kereskedelmi nehézségeit tovább fokozta a „hosszú hanyatlás”, az [[1873]] és [[1896]] közötti elhúzódó [[Defláció (közgazdaság)|deflációs]] periódus. Nagy nyomás nehezedett a kormányzatra, hogy támogassa a hazai ipart. Ez azonban a szabadkereskedelem meggyengülését okozta az európai hatalmak között. Ugyanez a jelenség Németországban [[1879]]-től és Franciaországban [[1881]]-től figyelhető meg.<ref>{{cite book|author=Ronald Hyam |title=Britain's Imperial Century, 1815-1914: A Study of Empire and Expansion |publisher=Palgrave Macmillan |year=2002 |isbn=0-333-99311-X | url=https://books.google.com/books?id=2eMoHQAACAAJ |pages=o. 1 |accessdate=2009-07-22}}</ref>
A piacvédelmi intézkedések következtében mind a hazai piac felvevőképessége, mind az exportmegrendelések mennyisége csökkent. Ez arra kényszerítette a kormányokat és a gazdasági vezetőket, hogy a gazdasági problémáikra a megoldást a tengerentúli gyarmati piacokon keressék. Az újabb tengerentúli területek versenymentes exportlehetőséget biztosítottak a hazai ipar számára, és olcsó alapanyagok valóságos tárházát tették elérhetővé. Bár Nagy-Britannia hivatalosan [[1932]]-ig ragaszkodott a szabadkereskedelmi politikához, valójában az ország csatlakozott az újra fellángoló gyarmatosítási lázhoz, és nem hagyta, hogy az addig megszerzett birtokain más hatalmak befolyása érvényesüljön.<ref name="BW">{{cite web |url=http://tek.bke.hu/keynes120/magyar/bretton.htm |title=A Bretton Woods-i pénzügyi rendszer születése |author=Gilincsek Edgár |accessdate=2010-03-07 |publisher=Múltunk, 2003/1. 127-158. o. |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20121102080657/http://tek.bke.hu/keynes120/magyar/bretton.htm# |archivedate=2012-11-02 }}</ref>
=== Nagy-Britannia világbirodalommá válásának évszázada (1815–1914) ===
232. sor:
A [[harmadik angol–afgán háború]] [[1919]]-ben a helyi törzsek által a brit hadsereggel szemben érzett elégedetlenség miatt robbant ki, és végleg elűzte a megszállókat Afganisztán területéről.<ref name="AH"/>
Az indiai és afgán háborúk után az ázsiai nagy gyarmatosítási játszma brit részről befejeződött. Ugyanekkor erős ipari lobbisták és brit kormánytagok, mint például [[Joseph Chamberlain]], szükségesnek ítélték a hivatalos gyarmattartás további fennmaradását más keretek közt, de a brit világpiaci részesedés csökkenését megakadályozó rendszerben. Az [[1890-es évek]]ben az ország új gyarmatosítási politikát fogadott el, ami a trópusi Afrika meghódításáért folyó harc éllovasává tette.<ref>{{cite web |url=http://www.spartacus.schoolnet.co.uk/PRchamberlainJ.htm |title=
=== A brit gyarmati politika változása ===
268. sor:
== Az első világháború és hatásai ==
[[Fájl:British Empire 1921.png|jobbra|bélyegkép|300px|A barna színnel jelzett területek mutatják a birodalom 1921-es kiterjedését.]]
A világháború kezdetekor vált bizonyossá, hogy a birodalom gazdagsága nem elégséges a háborús gazdálkodás problémáinak megfelelő kezelésére. A háború alatt feszültséget okozott a fellépő lőszerválság, a hadiiparban dolgozók hiánya miatt a hadsereg felszerelése és ellátása. A háború alatt Nagy-Britannia lakosságának élelmiszerrel és fogyasztási javakkal történő ellátását csak jelentős csökkentések és megszigorítások mellett lehetett biztosítani.<ref name="HJV">{{cite web |url=http://www.hm.gov.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/lits_gabor |title=A hadigazdálkodás jellemző vonásai az első és a második világháborúban |author=Lits Gábor |date=2006-01-05 |accessdate=2010-03-13 |publisher=honvedelem.hu |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100113205107/http://www.hm.gov.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/lits_gabor# |archivedate=2010-01-13 }}</ref>
A birodalom második és az azt követő korszakainak pontos idejét már nehezebb évszámhoz is kötni. A történészek többsége szerint a második korszak lezárását az első világháború vége jelentette.<ref name="BBN"/>
398. sor:
}}
* {{cite web
|url = http://www.woodlands-junior.kent.sch.uk/customs/questions/anthem.html
|title = What is the British National Anthem?
|publisher = woodlands-junior.kent.sch.uk
|accessdate = 2010-03-09
|language = angol
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20100306045014/http://www.woodlands-junior.kent.sch.uk/customs/questions/anthem.html#
|archivedate = 2010-03-06
}}
* {{cite web
|url = http://www.woodlands-junior.kent.sch.uk/geography/unionjack.html
|title = The story of the United Kingdom and the Union Flag.
|publisher = woodlands-junior.kent.sch.uk
|accessdate = 2010-03-12
|language = angol
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20100306045110/http://www.woodlands-junior.kent.sch.uk/geography/unionjack.html#
|archivedate = 2010-03-06
}}
* {{cite web
422 ⟶ 426 sor:
=== Áttekintés ===
* {{cite book |author=Diószegi István |url=http://www.historia.hu/konyvtar/dioszegi.htm |title=A hatalmi politika másfél évszázada, 1789-1939 |id=ISBN 963 8312 53 X|year=1997 |publisher=Budapest, História - MTA Történettudományi Intézete}}
* {{cite book |author=Egedy Gergely |url=http://bookline.hu/product/home.action?id=5661&type=22&_v=Egedy_Gergely_Nagy_Britannia_tortenete |title=Nagy-Britannia története |year=1999 |publisher=Aula kiadó |accessdate=2010-03-13 }}
* {{cite book |author=I. M. Lemin |others=Lektor, Lénárt György |url=http://www.historia.hu/konyvtar/dioszegi.htm |title=A brit birodalom válságának kiéleződése a második világháború után |year=1953 |publisher=Szikra könyvkiadó}}
* {{cite book |author=Larry Collins |isbn=963-13-4931-4 |title=Szabadság éjfélkor |year=2001 |publisher=Corvina Kiadó Kft.}}
438 ⟶ 442 sor:
* {{cite web |url=http://beszelo.c3.hu/cikkek/nilust-rekesztett-holtakkal |title=Nílust rekesztett holtakkal |author=Pál Attila |date=2008-03-13 |publisher=Beszélő politikai és kulturális folyóirat}}
* {{cite web |url=http://www.mtaki.hu/docs/etnopolitikai_modellek/egedy_gergely_multikulturalizmus_dilemmai_polgari_szemle.htm |title=A multikulturalizmus dilemmái: Nagy-Britannia példája |author=Egedy Gergely |date=2006-06-01 |publisher=Polgári Szemle 2. évfolyam 6. szám}}
* {{cite web |url=
== Angol nyelvű irodalom ==
| |||