|
'''Ruténia''' (''(Ruthenia)'') a [[Kijevi Rusz]] egyik középkori latin elnevezése volt<ref name="Меркулов">Меркулов, В. И. [http://cyberleninka.ru/article/n/ob-odnom-iz-nazvaniy-rusi-i-russkih-v-istochnikah Об одном из названий Руси и русских в источниках]. Русин, № 4 (6), 2006. Стр. 118—122</ref> a ''Russia'', ''Ruscia'' vagy ''Roxolania'' mellett. A megnevezés a késő középkor során előbb a Kijevi Rusz [[Lengyel–Litván Unió|Lengyelország-Litvánia]] által elfoglalt részére, majd az [[Osztrák Császárság]]hoz tartozó [[Galícia|Galíciára]], az [[első világháború]] után pedig a [[ruszinok]] lakta [[Kárpátalja|Kárpátaljára]] és Kelet-Szlovákiára (más néven [[Ruszinföld]]) szűkült.
== Első előfordulásai ==
A kifejezés feltételezések szerint a [[Kelták|kelta]] ruteni törzsre eredeztethető vissza.<ref>''Петрухин В. Я., Раевский Д. С.'' Очерки истории народов России в древности и раннем средневековье. — М.: Языки русской культуры, 1998. — С. 261.</ref><ref>''Мельникова Е. А.'' «Исторический источник неисчерпаем»: к 40-летию школы В. Т. Пашуто // Средние века. — М.: Наука, 2008. — Вып. 69 (3). — С. 23.</ref> A Kijevi Rusz lakóira vonatkoztatva először a 10-12. században írt Augsburgi évkönyv egyik bejegyzésében fordul elő: "Az 1089-es évben a császár feleségül vette [[Kijevi Eupraxia|Praxedát]], a rutének királyának (''(Rutenorum regis)'') lányát".<ref>[http://www.vostlit.info/Texts/rus17/Ann_Augustani/frametext.htm Аугсбургские анналы]</ref> [[Gallus Anonymus]], az első lengyel krónikás az 1112-1116 között írt, latin nyelvű ''Cronicae et gesta ducum sive principum Polonorum''-ban használja a ''Rusia'', ''Ruthenorum regnum'' (rutén királyság) ''Ruthenorum rex'' (rutén király), ''Ruthenus'', ''Rutheni'' kifejezéseket.<ref>Gallus Anonymus, [http://remacle.org/bloodwolf/historiens/gallusanonymus/piasts.htm Chronica Polonorum]</ref> Ruténia mint ország [[Anonymus]] [[Gesta Hungarorum]]ában jelenik meg elsőként (a Ruscia mellett).<ref>Anonymi Belae regis notarii. Gestis Hungarorum / Ed. S. L. Endlicher // Rerum Hungaricarum. Monumenta Arpadiana. — Sangalli: Scheitlin & Zollikofer, 1849. — P. 9—12, 14—15, 18.</ref> Lehetséges, hogy Anonymus különbséget is tett a két megnevezés között és a Rusciát csak az ország északkeleti, [[szuzdal]]-[[vlagyimir]]i részére értette ("Ruscia, que Susudal vocatur"). Az angol [[Tilbury-i Gervasius]] 1212 körüli ''Otia Imperialia'' c. munkájában azt írja, hogy Lengyelország egyik oldalán a Ruténiának is nevezett Oroszországgal érintkezik (''(Polonia in uno sui capite contingit Russiam, quae et Ruthenia)'').<ref>[http://www.vostlit.info/Texts/rus15/Gervazij_Tilberi/text1.phtml?id=941 Английские средневековые источники IX—XIII вв. М. Наука. 1979]</ref>
A 13. század első felében az elnevezés előfordul még az olasz Ricardo di San Germano orosz-mongol harcokról írt szövegében<ref>Ric. de S. Germ., a. 1223, 110. o.</ref> vagy [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] magyar király egyik 1261. évi oklevelében is.<ref>Яковенко, Наталия.[http://izbornyk.org.ua/rizne/yak_nazva.htm Вибір імені versus вибір шляху (Назви української території між кінцем XVI — кінцем XVII ст.]</ref>
|
