{{egyért2|a budapesti bazilikáról|Szent István-bazilika (egyértelműsítő lap)}}
A [[budapest]]i '''Szent István-bazilika''' (''([[lipótváros]]i plébániatemplom)'') az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye]] [[Székesegyház#Társszékesegyházak|társszékesegyháza]]. A [[neoreneszánsz]] [[templom]] [[Magyarország]] egyik legjelentősebb egyházi épülete, a főváros egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége, a ''Szent István-kultusz'' egyik fő helyszíne. Az épület névadója a magyar államalapító király, [[I. István magyar király|Szent István]], akinek épségben maradt jobb kezét, a [[Szent Jobb]]ot [[ereklye]]ként itt őrzik. Az épület a maga 96 méteres magasságával [[Magyarország legmagasabb építményei|az ország egyik legmagasabb épülete]]. 1931 óta [[Bazilika|kisbazilika]].
== Története ==
A mai bazilika helyén a [[18. század]]ban [[Heccszínház|Hecc színház]] (''(Hetz-Theater)'') állt, mely állatviadaloknak adott helyet. Az akkoriban kialakult új városrész, a [[Lipótváros]] egyik gazdag polgára, Zitterbarth János hamarosan kis, ideiglenes templomot építtetett ide. [[1817]]-ben mintegy ezer hívővel megalakult a lipótvárosi plébánia, és ezzel felmerült az igény arra, hogy Lipótvárosnak saját, komoly plébániatemploma legyen. Ekkor indult meg a gyűjtés, és több terv is készült a jövőbeni templomról (például Brein Ignácé, [[Hild József]]é). A bazilika tényleges megépítésére az [[1838-as pesti árvíz|1838-as nagy árvíz]] szolgáltatott indokot. A mai Szent István tér közepe egy kis, természetes kiemelkedést képezett a sík pesti területen, amelyen több száz lakos talált menedéket a víz sodrása elől, amíg csónakokkal kimentették őket. Az árvíz túlélői fogadalmi adományokkal támogatták, hogy csodálatosnak vélt megmenekülésük helyszínén templom épüljön.
