„Szuiko japán császárnő” változatai közötti eltérés

Bidacu császár halála után Szuiko bátyja, [[Jómei japán császár|Jómei császár]] került hatalomra, de csak 2 évig uralkodott, mert betegségben meghalt. Jómei halálát követően újabb hatalmi harc alakult ki a [[Szoga klán]] és a [[Mononobe klán]] között. A Szogák [[Szusun japán császár|Hacuszebe herceget]], míg a Mononobe klán [[Anahobe herceg]]et támogatták. Most is a Szogák akarata érvényesült, így Hacuszebe herceg foglalta el helyét a trónon 587-ben [[Szusun japán császár|Szusun császár]] néven. Ellentét alakult ki a császár és a Szoga klán feje, Szoga no Umako között, ezért Umako - talán félelmében, miszerint Szusun fog először támadni – meggyilkoltatta Jamatoaja no Ataikomával (東漢直駒) 592-ben. Ezután olyan uralkodóra volt szükség, aki kitölti a hatalmi vákuumot. Miután Szuikot felkérték, hogy töltse be az uralkodó helyét a trónon a további hatalmi harcok elkerülése végett, ő lett az első példa [[Japán]] [[Japán történelme|történelmében]] arra, hogy egy nőt választottak uralkodónak.

 

 

A korabeli cím szerint Szuiko nem volt [[tennó]], mivel a legtöbb történész szerint ezt a címet csak [[Tenmu japán császár|Tenmu császár]] és [[Dzsitó japán császárnő|Dzsitó császárnő]] uralkodása idején vezették be. Ehelyett feltehetően a ''Szumeramikoto'' vagy az ''Amenosita Sirosimeszu Ókimi'' (治天下大王) megnevezést használták, melynek jelentése „a nagy királynő, aki uralkodik mindenen az ég alatt”. Szuikot emellett „Nagy Jamato királynőnek” (ヤマト大王/大君) is nevezték.

Uralkodása jellegzetessé vált arról, hogy megnyitotta a kapcsolatot a Szui udvarral 600-ban. Elfogadta a Tizenkét szintű rangrendszert 603-ban, és elfogadta a Tizenhét cikkelyű alkotmányt 604-ben.

 

 

Abban az időben a császári öröklést inkább a klán vezetők határozták meg, nem pedig az uralkodó. Szuiko a halálos ágyán bizonytalan jelzéseket tett és kijelölt két jelöltet a trónra. Az egyik [[Dzsomei japán császár|Tamura herceg]], Bidacu császár unokája volt, akit a Szoga főcsalád támogatott, [[Szoga no Emisi]]t is beleértve. A másik örökös jelölt, [[Jamasiro herceg]], Sótoku herceg fia volt, akit a Szoga család kisebbik része pártfogolt. A Szoga klánon belül zajló rövid harc után, melyben Jamasiro herceg egyik fő támogatóját megölték, Tamura hercegre esett a választás és ő foglalta el a trónt, mint [[Dzsomei japán császár|Dzsomei császár]] 629-ben.

 

[[Fájl:Suiko tenno-Shinagano Yamadano misasagi.jpg|bélyegkép|Szuiko császárnő sintó szentélye és mauzóleuma Oszakában]]

 

Az Imperial Household Ügynökség jelölte ki ezt a helyet Szuiko [[mauzóleum]]ának. Hivatalos megnevezése ''Sinaga no Jamada no miszaszagi''.