„Szumátrai orrszarvú” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
5 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
23. sor:
| species = '''''D. sumatrensis'''''
| binomial = Dicerorhinus sumatrensis
| binomial_authority = ([[Johann Fischer von Waldheim|Fischer]], 1814)<ref name=Taxhistory>{{cite journal |last= Rookmaaker |first= L. C. |title= The taxonomic history of the recent forms of Sumatran Rhinoceros
| synonyms = {{csuka+|Szinonimák}}
a nemének a szinonimái:
79. sor:
[[Fájl:Cloud forest mount kinabalu.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Borneói köderdő]]
A szumátrai orrszarvú esetén a genetikai mutációk vizsgálata három különböző fejlődési vonalat (haplotípust) mutat.<ref name= Morales/> A fejlődésük során úgy tűnik a [[Malaka-szoros]] nem volt olyan áthatolhatatlan határ mint a Szumátrán végighúzódó [[Barisan-hegység]], mivel a vizsgálatok szerint a sziget keleti részén és a Maláj-félszigeten élő példányok között nem találtak eltérést, a hegy túloldalán, Szumátra nyugati részén élő állomány génjeiben csak kisebb eltérést találtak, és ezekhez képest jóval nagyobb eltérést találtak a Borneón élő állomány esetén. Bár Szumátra és Borneó csak a [[pleisztocén]] vége óta (kb. {{szám|10000}} éve) nem olvadnak egybe a kontinentális Ázsiával (a jégkorszak alatt a tengerszint jóval alacsonyabb volt) így kellett, hogy legyen valamilyen más természetes határ az állományok között, mert a génmutációk közötti nagyobb különbség régebbről ered. Valószínűleg volt egy félsivatagos, kiszáradt folyóvölgyekkel tarkított szélesebb észak-déli sáv, ami elválasztotta a borneói állományt a többitől, ahogy ezt egyes kutatók feltételezik, míg a Maláj-félsziget és Szumátra keleti része átjárható volt mindvégig. (Bár a Barisan-hegység jóval korábbi: kora [[kréta (időszak)|krétakori]], az nem volt teljesen áthatolhatatlan.) A fajmegörző programok szempontjából a kutatók megállapították, hogy a Maláj-félszigeten és kelet Szumátrán élő állomány nem tér el annyira a sziget nyugati, elszigeteltebb állományától, hogy ne lennének képesek egészségesen szaporodni egymással, ugyanakkor úgy gondolják, hogy a Borneón élő állomány már elég nagy eltérést mutat a többihez képest, így ennek fejlődési vonalát egyelőre nem lenne tanácsos keresztezni. Mivel a vizsgálataik a mitokondroális és nem a sejtmag génjein alapulnak, szerintük lehetséges, hogy a szaporodás során sérül a génkészletük, amit mindenképpen kerülni kell, amíg a létszámuk még elegendő és nem kapnak biztató eredményeket hasonló keresztezési programokból.<ref name= Morales/> A fajmegörző programok keretében elkezdték feltérképezni az orrszarvú állományok genetikai készletének beszűkülését is. Ez egyelőre azt mutatja, hogy a szumátrai orrszarvú génvariációs szintje eléri a kevésbé fenyegetett afrikai fajokét, de a szumátrai orrszarvú esetén a vizsgálatok még nem annyira előrehaladottak, így meg kell várni a további eredményeket, hogy ez bizonyosság legyen.<ref name=Scott04>{{cite journal |author= C. Scott |coauthors= T. Foose, J. C. Morales, P. Fernando, D. J. Melnick, P. T. Boag, J. A. Davila, P. J. Van Coeverden de Groot |year= 2004 |title= Optimization of novel polymorphic microsatellites in the endangered Sumatran rhinoceros
Bár az 1990-es évektől ezt az orrszarvúfajt kihaltnak vélték Kelet-Kalimantánban, 2013 márciusában a WWF bejelentette, hogy egy [[borneói orangután]]okat ''(Pongo pygmaeus)'' figyelő kutatócsoport West Kutai Regency-ben friss orrszarvú lábnyomokra, dagonyázóhelyekre, csapásokra, tülökmaradványokra és orrszarvúrágásokra bukkantak. Ugyanezek a kutatók legalább 30 különböző növényfajon fedeztek fel orrszarvúharapásokat.<ref>{{cite web |url= http://www.thejakartapost.com/news/2013/03/29/traces-sumatran-rhino-found-kalimantan.html |title= Traces of Sumatran rhino found in Kalimantan |publisher= The Jakarta Post |language= angol |accessdate= 2015-07-15 |date= 2013-03-29 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20130401034748/http://www.thejakartapost.com/news/2013/03/29/traces-sumatran-rhino-found-kalimantan.html# |archivedate= 2013-04-01 }}</ref> 2013. október 2-án, szintén a WWF, szumátrai orrszarvúról készült filmet mutatott be, ami a kalimantani Kutai Baratban készült egy fára erősített kamera segítségével. A szakértők szerint a filmen két különböző példány van, azonban ezt nem lehet pontosan tudni. A „Jakarta Post” szerint Indonézia Erdészeti Minisztere, Zulkifli Hasan „nagy jelentőségűnek” tartja ezt a videót, továbbá a miniszter azt is mondta, hogy „az a cél, hogy évente három százalékkal nőjön az orrszarvúállomány”.<ref>{{cite web |author= Erwida Maulia |url= http://www.thejakartaglobe.com/news/sumatran-rhino-caught-on-camera-in-east-kalimantan/ |title= Sumatran Rhino Caught on Camera in East Kalimantan |publisher= The Jakarta Globe |date= 2013-10-02 |accessdate= 2014-08-02 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20140323110145/http://www.thejakartaglobe.com/news/sumatran-rhino-caught-on-camera-in-east-kalimantan/# |archivedate= 2014-03-23 }}</ref>
108. sor:
[[Fájl:Sumatran Rhino.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A magányos állat csak párzáskor és borjadzáskor látható más orrszarvú társaságában]]
Táplálkozáskor a legtevékenyebb, ez pedig hajnalban és szürkület után van. Nappal dagonyázással tölti az idejét, ilyenkor pihen és hűsöl. Az [[esős évszak]]ban élőhelyének a magasabb részeire húzódik fel, az év hűvösebb részein pedig újra a síkságokra vándorol le.<ref name="van Strien"/> Amikor kiszáradtak a dagonyázóhelyei, az orrszarvú más vizes gödröket tágít ki tülkei és lábai segítségével. A dagonyázás a test lehűtését, valamint a külső [[élősködő]]ktől és egyéb [[rovarok]]tól való megszabadulást szolgálja. A fogságban tartott példányoknak, melyeknek nem biztosítottak dagonyázógödröket, feltört és feldagadt a bőre, szemproblémáik lettek, körmeik feldagadtak, szőrzetük elhullott, és végül elpusztultak. Egy 20 hónapos kutatás azt tárta fel, hogy egy szumátrai orrszarvúnak egyszerre nincs három dagonyázógödörnél több, továbbá 2–12 hét után az orrszarvú elhagyja a helyet és újat keres magának. A dagonyázás általában a nap közepén van és 2–3 órán át tart, ezután pedig táplálkozni indul. Habár a szumátrai állatkertekben az orrszarvúak kevesebb mint 45 percet töltenek dagonyázással, a vadonban ez a kedvelt tevékenység jóval hosszabb: 80–300 percet tarthat, az átlag 166 perc naponta.<ref name=Wallows>{{cite journal |title= Wallows and Wallow Utilization of the Sumatran Rhinoceros
Mivel igen ritka és eléggé újonnan kutatott állat, a faj körében még nem végeztek [[járványtan]]i kutatásokat. A 19. században a fogságban tartott állatok körében végzetesnek bizonyultak a [[kullancsok]] és a [[Gyrostigma]] nevű [[bagócslegyek]] szúrásai.<ref name=LitStud/> Ismert tény, hogy az orrszarvúféléket megtámadja a [[bögölyfélék]] által terjesztett [[Trypanosoma]], amely a [[surra]] nevű vérbetegség okozója. 2004-ben a Szumátrai Orrszarvút Megmentő Központban ''(Sumatran Rhinoceros Conservation Centre)'' 18 nap alatt mind az öt itt tartott példány elpusztult az előbb említett betegség miatt.<ref name=Mohamad2006/> A kifejlett állatnak az [[ember]]en kívül nincs természetes [[ragadozó életmód|ragadozója]], azonban a borjakból zsákmányolhat a [[tigris (állat)|tigris]] ''(Panthera tigris)'' és az [[ázsiai vadkutya]] ''(Cuon alpinus)''. Hogy milyen gyakran történik ez meg, azt nem tudjuk. Bár az elterjedési területe átfedi az [[ázsiai elefánt]] ''(Elephas maximus)'' és az [[ázsiai tapír]] ''(Tapirus indicus)'' élőhelyeit, állítólag az állatok nem versengenek egymás között a táplálékforrásokért. Sőt, a megfigyelések szerint az elefántok és az orrszarvúak ugyanazokat a csapásokat használják. A két nagytestű állatfaj utat nyit a sűrű erdőben a kisebb, [[szarvasfélék]]nek, [[disznófélék]]nek és vadkutyáknak.<ref name="van Strien"/><ref name=Borner/> Az orrszarvúk csapásai két típusúak lehetnek: a jártabbak, azaz a növényzettel kevésbé benőttek, hosszabbak és az évszakos vándorlásaikon használják; a kisebb csapások, amelyek egy orrszarvú területén belül összeköti a dagonyázóhelyeket és sógödröket a táplálkozóhelyekkel, ezeket még jócskán borítja növényzet. Útjai során folyókon is átkel, könnyen átúszik 1,5 méternél mélyebb és 50 méter széles folyókat is, még erős áramlás esetén is.<ref name=Groves1972/><ref name=LitStud/>
127. sor:
Ez az állat főleg az éjszaka érkeztével és reggel korán táplálkozik. Tápláléka jórészt a trópusi esőerdők növényzetéből kerül ki, [[levél (botanika)|leveleket]], hajtásokat, illetve a fákról lehulló ágakat és [[gyümölcs]]öket fogyasztja.<ref name=Groves1972/><ref name="Csodálatos állatvilág">Szumátrai orrszarvú {{Csodálatos állatvilág}}</ref> A nagyon fiatal csemetéket mindenestül megeszi. Életmódja szerint lombevő állatként van számon tartva, és az életben maradásához napi 50 kilogrammnyi táplálékra van szűksége.<ref name="van Strien"/> Az ürülékének átvizsgálásával a kutatók megtudták, hogy ez az orrszarvúfaj több mint 100 növényfajjal táplálkozik. Az 1–6 centiméter átmérőjű csemetéket is elfogyasztja. A csemetéket a testével dönti ki, úgy, hogy rámegy anélkül, hogy rátaposna, utána pedig leeszi a leveleit. Számos, táplálékául szolgáló növényfaj csak elszigetelten és kis helyen fordul elő, ami azt jelenti, hogy ahhoz, hogy az orrszarvú jóllakjon, több helyet is fel kell, hogy keressen.<ref name=Borner/> Tápláléknövényei főleg a következő családokból kerülnek elő: [[kutyatejfélék]] ''(Euphorbiaceae)'', [[buzérfélék]] ''(Rubiaceae)'' és [[díszlevélfafélék]] ''(Melastomataceae)''. Legkedveltebb és legközönségesebb tápláléka a [[cseresznyemirtusz]] ''(Eugenia)''.<ref name=Biotropica/>
Kimondottan növényi tápláléka gazdag a rostokban, de szegény a fehérjékben.<ref name=Dierenfeld06>{{cite journal |author= E. S. Dierenfeld |coauthors= A. Kilbourn, W. Karesh, E. Bosi, M. Andau, S. Alsisto |year= 2006 |title= Intake, utilization, and composition of browses consumed by the Sumatran rhinoceros
=== Kommunikációja ===
143. sor:
|}
</div>
Az összes ma élő orrszarvúfaj közül a szumátrai orrszarvú adja ki a legtöbb hangot.<ref name=Acoustical/> Az állatkertekben megfigyelt példányok majdnem folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással hangangadással, valószínűleg a vadonban is így tesznek, legalábbis az anya és borja biztosan.<ref name=LitStud/> Három fő hangtípusa van: visítás, „bálnahang” és fütyülés. A visítás igen rövid, 1–2 másodpercig tart ez a legegyszerűbb, és ezt használja a legtöbbször. A „bálnahang”, ami a [[hosszúszárnyú bálna]] ''(Megaptera novaeangliae)'' „énekére” emlékeztet (innen a neve is), egy erős visítással kezdődik és körülbelül 7 másodperces hangoskodásból áll. A fütyülés két másodperces visításból áll, melynek végén erős levegőfúvás hallható; ezt használja a legkevesebbszer. Ez utóbbi olyan erős, hogy állatkertekben vibrálni kezdenek tőle a ketrecek vasrácsai. Még nem ismert ennek az erős hangkiadásnak az értelme, de legvalószínűbb, hogy veszélyészleléskor, párkereséskor vagy a távoli példányokkal való kommunikációkor játszik szerepet. A fütyülést a vadonban messziről, a sűrű növényzettel borított erdőben is meg lehet hallani. Az elefántnak is van ehhez hasonló hangja, az ormányosé pedig 9,8 kilométerre is elhallatszik. Az orrszarvú füttyhangja sem marad sokkal el ettől.<ref name=Acoustical>{{cite journal |journal= Acoustics Research Letters Online |doi= 10.1121/1.1588271 |year= 2003 |title= Songlike vocalizations from the Sumatran Rhinoceros
A hangjezléseken kívül a szagok is igen fontosak az orrszarvúk közötti kommunikációban. Legfőbb eszköze ennek az úgynevezett ürülékkupac. A kupacot, a fákat és a bokrokat a vizeletével is megjelöli. Néha csemetéket is kicsavar anélkül, hogy táplálkozna belőlük, a kutatók szerint ezzel az állat társainak jelez, mivel főleg a csapások kereszteződésénél találhatók ilyenek.<ref name=Borner/><ref name=Borner/>
152. sor:
A tehén 6–7 évesen éri el az ivarérettséget, míg a bika csak körülbelül 10 évesen. Vemhessége 15–16 hónapig tart. Egyetlen borjat hoz világra egyszerre, ami születésekor körülbelül 40–60 kilogrammot nyom, majd 13–15 hónapos koráig szopik és életének első 2–3 évét anyja mellett tölti. Két ellés között általában 4–5 év telhet el, de a nevelési időszakot vadonélő állatok esetén eddig még nem sikerült tanulmányozni.<ref name="Csodálatos állatvilág"/><ref name="van Strien"/>
Mindent, amit a szumátrai orrszarvú szaporodásáról tudunk, az állatkerti példányok megfigyelésén alapul. Az udvarláskor felerősödnek bizonyos viselkedéseik, így pl. gyakrabban és hangosabban jeleznek egymásnak, emelgetik farkukat, vizelnek, orrukkal bökdösik egymás fejét és ivarszerveit. A párzási viselkedésük leginkább a keskenyszájú orrszarvúéra hasonlít. A fiatal bikák gyakran túl agresszívek a tehenekkel szemben, megsebezhetik, vagy akár meg is ölhetik azokat a párzási időszakban. A vadonban a tehén el tud futni az ilyen bika elől, de zárt helyen erre nincs lehetősége, ezért ez is hozzájárulhat az alacsony szaporodási rátához, illetve halálozáshoz a szaporítási programok keretében fogvatartott orszarvúak körében.<ref name=ZZ2005>{{cite journal |author=Z. Zainal Zahari |coauthors= Y. Rosnina, H. Yap, K. C. Wahid, M. R. Jainudeen |title= Reproductive behaviour of captive Sumatran rhinoceros
A tehén fogamzó készsége, amikor egyáltalán hajlandó a bikát magához engedni körülbelül 24 órán át tart, ha ez alatt nem történik meg az aktus, akkor ez csak 21–25 nap után ismétlődik meg a megfigyelések szerint. A párzási aktus, ahogy azt a [[cincinnati]] állatkertben megfigyelték, 30–50 percen keresztül tart, hasonlóan a többi orrszarvú fajhoz. Ennél rövidebb időtartamot figyeltek meg a Malajziában működő Szumátrai Orrszarvú Fajmegörző Központban ''(Sumatran Rhinoceros Conservation Centre)''. Miután a cincinnati állatkertben több sikeres megtermékenyülés is volt, és ezek hosszabb párosodások után következtek be, feltehető, hogy a vadonban is hosszabb az udvarlási szertartás, illetve a párzási aktus.<ref name=ZZ2005/> Habár több megtermékenyülés is sikeres volt, a vemhességek egy adott idő után valamilyen okból megszakadtak. Az első sikeres fogságban ellés 2001-ben, a cincinnati állatkertben történt meg. A kutatások és megfigyelések következtében kiderült, hogy a petetermelést az udvarlás idézi elő, és az úgynevezett [[sárgatesthormon]] ''(progesteron)'' ilyenkor megjósolhatatlan szinteket ér el.<ref name=Roth>{{cite journal |author= T. L. Roth |coauthors= J. K. O'Brien, M. A. McRae, A. C. Bellem, S. J. Romo, J. L. Kroll, J. L. Brown |title= Ultrasound and endocrine evaluation of the ovarian cycle and early pregnancy in the Sumatran rhinoceros, ''Dicerorhinus sumatrensis'' |year= 2001 |journal= Reproduction |doi= 10.1530/rep.0.1210139 |pmid= 11226037 |volume= 121 |issue= 1 |pages= 139–149 |url= http://www.rhinoresourcecenter.com/index.php?s=1&act=pdfviewer&id=1175858291&folder=117 |format= PDF |language= angol}}</ref> A szaporodási sikereket 2001-ben, 2004-ben és 2007-ben úgy érték el, hogy a vemhes teheneknek progestint adtak be.<ref name=Roth03/> Indonézia nyugati részén is született egy borjú, amely az ötödik fogságban született borjaknak egyike az elmúlt 125 évben.<ref>{{cite news |url=http://news.discovery.com/animals/zoo-animals/sumatran-rhino-birth-10623.htm |title=Endangered Sumatran rhino gives birth in Indonesia |author= Agence France-Presse (AFP) |publisher= Discovery Communications |date= 24 June 2012 }}</ref>
169. sor:
Bár eléggé ritkán, de az elmúlt 150 évben látható volt néhány szumátrai orrszarvú a világ állatkertjeiben. 1872-ben, a [[london]]i állatkert egy párt szerzett be, melynek a tehenét ''Begum''-nak nevezték el. Őt 1868-ban a bangladesi [[Csittagong]]nál fogták be és egészen 1900-ig élt a londoni állatkertben. Fogságban töltött élettartama azóta is rekordnak számít.<ref>{{cite book |last= Lydekker |first= Richard |year= 1900 |title= The great and small game of India, Burma, and Tibet |publisher= Asian Educational Services |isbn= 978-81-206-1162-7 |url= https://books.google.com/?id=_eQA6LDdpiQC |language=angol}}</ref> Ugyanez az egyed a ''D. s. lasiotis'' nevű alfaj [[típuspéldány]]a. A két orrszarvú beszerzésének idején [[Philip Sclater]], aki a Londoni Állatkerti Társaság ''(Zoological Society of London)'' titkára volt, azt állította, hogy az első ilyen fogságban tartott állatok 1868-ban a hamburgi állatkertben voltak. Mielőtt kihalt volna a ''D. s. lasiotis'' alfaj, legalább hét példánya volt látható a világ különböző állatkertjeiben és cirkuszaiban.<ref name=LitStud/> Ezek ellenére a szumátrai orrszarvú nem viseli jól a fogságot. Indiában, a [[kalkutta]]i állatkertben történt meg az első fogságban ellés. Ez a ritka esemény 1889-ben történt meg, azonban az egész 20. században egyetlen másik fogságban történő ellés sem volt. 1972-ben, a ''Subur'' nevű, utolsó fogságban tartott szumátrai orrszarvú [[Dánia|Dániában]], a [[koppenhága]]i állatkertben pusztult el.<ref name=LitStud/>
A szumátrai orrszarvú nem szaporodik jól a fogságban. Ennek ellenére az 1980-as évek elején egyes környezetvédő szervezetek szaporítási programot indítottak el a szumátrai orrszarvúfaj körében. 1984 és 1996 között, az úgynevezett [[ex situ védelem]] program alatt, negyven orrszarvút fogtak ki a vadonból és szállították a világ különböző állatkertjeibe. Noha az elvárások nagyok voltak és a befogott példányok tanulmányozása sok adathoz vezetett, az 1990-es évek vége felé egyetlen borjú sem született. A programban részt vevő kutatók többsége elismerte, hogy ez a szaporítási program csődöt mondott. 1997-ben, az IUCN ázsiai orrszarvúakra szakosodott csoportja bevallotta, hogy nemcsak, hogy nem sikerült szaporítani az orrszarvút, hanem a negyven befogott példányból húsz el is pusztult.<ref name=Foose/> 2004-ben a Maláj-félszigeten egy surrajárvány megölte az összes Szumátrai Orrszarvút Megmentő Központban tartott egyedet, nyolc példányra csökkentve a fogságban tartott szumátrai orrszarvúk számát.<ref name=Mohamad2006>{{cite journal |author= Aidi Mohamad |coauthors= S. Vellayan, Robin W. Radcliffe, Linda J. Lowenstine, Jon Epstein, Simon A. Reid, Donald E. Paglia, Rolfe M. Radcliffe, Terri L. Roth, Thomas J. Foose, Mohamad Khan bin Momin Khan | title= Trypanosomiasis (surra) in the captive Sumatran rhinoceros
<gallery class="center" widths=250>
178. sor:
</gallery>
A nyolc megmaradt egyedből hetet átküldtek az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba, egyet pedig meghagytak Délkelet-Ázsiában. 1997-re a nyolc túlélőből már csak három példány maradt meg: egy tehén a [[Los Angeles|Los Angeles-i állatkertben]], egy bika a [[Cincinnati|cincinnati állatkertben]] és egy tehén a [[Bronx|bronxi állatkertben]]. Egy utolsó erőfeszítés reményében a három állatot a cincinnati állatkertben hozták össze. Több éves sikertelen próbálkozás után a Los Angeles-i ''Emi'' nevű tehén hatodszorra majdnem életet adott egy kis bikának, ''Ipuh''-nak, azonban ez mégsem sikerült. Az azelőtti öt vemhesség még hamarabb megszakadt. Az évek során az állatkerti kutatások és kísérletek következtében a szakértők rájöttek, hogy a vemhesség alatt speciális hormonális kezelés szükséges. Ennek következtében ''Emi'' egy második bikának is életet adott, ennek neve, ''Andalas'', amely indonézül szó szerint Szumátrát jelenti.<ref name=CincZoo1>{{cite web |url= http://www.cincinnatizoo.org/Conservation/GlobalConservation/SumatranRhino/BirthAnnouncement/Legacy/legacy.html |title= Andalas – A Living Legacy |publisher= Cincinnati Zoo |year 2004 |accessdate=2007-11-24 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20071117233421/http://www.cincinnatizoo.org/Conservation/GlobalConservation/SumatranRhino/BirthAnnouncement/Legacy/legacy.html |archivedate=2007-11-17 |deadurl= yes}}</ref> ''Andalas'' 2001 szeptemberében jött világra, és 112 év után az első sikeres, fogságban tartott szumátrai orrszarvú születést jelentette. 2004. július 30-án ''Andalas''t egy tehénborjú, ''Suci'' (indonézül: „tiszta”) követte.<ref name=CincZoo2>{{cite web |url= http://www.cincinnatizoo.org/Conservation/GlobalConservation/SumatranRhino/BirthAnnouncement/announcement.html |title= It's a Girl! Cincinnati Zoo's Sumatran Rhino Makes History with Second Calf |accessdate= 4 November 2007 |publisher= Cincinnati Zoo | archiveurl= https://web.archive.org/web/20071027165441/http://www.cincinnatizoo.org/Conservation/GlobalConservation/SumatranRhino/BirthAnnouncement/announcement.html| archivedate= 27 October 2007}}</ref> 2007. április 29-én ''Emi'' megellette harmadik borját, második kis bikáját, ''Harapan''t (indonézül: „remény”, de ''Harry''-nak is hívják).<ref name=Roth03>{{cite journal |title= Breeding the Sumatran rhinoceros
Habár Cincinnatiban sikereket ér el a szaporítási program, amivel jelentős adatokhoz jutnak a kutatók a szumátrai orrszarvú szaporodásával kapcsolatosan, továbbá felhívják az emberek figyelmét az orrszarvúak kényes ügyére: adományokat szereznek az orrszarvúk és a szumátrai élőhelyeinek a megmentésére. Egyesek véleménye szerint viszont ez a program több kárt tesz, mint hasznot (a rengeteg elpusztult állatra hivatkozva), és hogy túlságosan költséges, továbbá, hogy az állatok kivétele az erdőből megváltoztathatja a helyi bioszférát, és még azzal is érvelnek, hogy az orrszarvúak a védett természetes élőhelyükön sikeresebben szaporodnak, mint a mesterséges körülmények között.<ref name=Roth06/>
| |||