|
A [[digitális mágnesszalag]]ok az adatokat [[kettes számrendszer]]ben ábrázolva, egy mágnesezhető réteggel bevont, szalagon tárolják. Az első digitális mágnesszalag 1952-ben került a piacra.<ref>A számítástechnikában alkalmazott első mágnesszalagot író/olvasó egységet 1952 május 21-én jelentették be. Ez az IBM 726 mágnesszalagos egysége volt. Ld.:[[mágnesszalag]]</ref> Ez a [[lyukszalag]] mágneses változatának volt tekinthető. A szalagon 7 csatornán rögzítettek információt (6 csatornán adatot és a 7. csatornán az úgy nevezett [[paritás (matematika)|paritás]]kódot.
<gallery widths="200px" heights="200px" ><!-- perrow="3" -->
Fájl:Magtape1.jpg|Magnószalag, 1960 ([[Analógia|analóg]])
Fájl:IBM System 360 tape drives.jpg|Mágnesszalagos egységek, 1970 ([[digitális]])
==== Blu-ray ====
{{bővebben|Blu-ray}}
A hagyományos [[DVD]] lemezek továbbfejlesztett változata. Lényege, hogy amíg a szabványos DVD lemezek olvasására 650 [[nanométer]] hullámhosszúságú [[Fény#Látható fény, a színek|vörös fényű]] [[lézer]]t használnak, addig ezeket a lemezeket 405 nm [[hullámhossz]]ú [[Fény#Látható fény, a színek|ibolya szín]]ű lézer fénnyel lehet írni/olvasni. Így az információ tárolásra szolgáló lyukacskák (pits) és a nyomok (tracks) közti távolság 0,32 [[Méter#A méter törtrészei|µm]]-re csökkent. Ez adattároláskor közelítőleg 10-szer nagyobb adatsűrűséget jelent.
==== Minidisc ====
{{bővebben|Minidisc}}
=== Szilárd félvezető áramkörre épülő tárak ===
{{bővebben|Szilárd félvezető áramkör}}
==== Pendrive ====
{{bővebben|Pendrive}}
A pendrive egy parányi [[nyomtatott áramkör]]t tartalmaz, a ráerősített fémcsatlakozóval, általában egy műanyag tokba téve. A csatlakozója a személyi számítógépeken elterjedt „A típusú” [[Universal Serial Bus|USB]] csatlakozó. Önálló áramforrásuk csak akkor van, ha egyéb szolgáltatással is rendelkeznek, például adatmenyiség-kijelzés vagy MP3-zenelejátszás, [[diktafon]] funkció.
==== CompactFlash ====
{{bővebben|CompactFlash}}
I-es és II-es típusú létezik belőle.
==== SONY Memory stick ====
{{bővebben|Memory Stick}}
(Std/Duo/Pro/MagicGate verzió)
==== Secure Digital ====
{{bővebben|Secure Digital}}
==== MMC ====
{{bővebben|MultiMediaCard}}
==== SmartMedia ====
{{bővebben|StartMedia}}
==== xD-Picture Card ====
{{bővebben|xD-Picture Card}}
=== Papíralapú adattárak ===
==== Lyukszalag ====
{{bővebben|Lyukszalag}}
A lyukszalag egy perforált leginkább papírból készült szalag, amelyet 20. században széleskörűen használtak adattárolásra és adat beviteli eszközként. A lyukszalagon a lyukak sorban helyezkedtek ezek számának megfelelően beszéltünk 5 illetve 8 csatornás lyukszalagokról. Az információt hordozó lyukak között egy – a szalagot aszimmetrikusan felosztó – apróbb lyuksor is található, mely a mechanikus szalagolvasók esetében a szalag továbbítását segítette. Ezeknek a lyukaknak a segítségével húzza a szalagot egy fogaskerék. Optikai olvasók esetében ezek révén ellenőrizhető, hogy oldalhelyesen van-e a lyukszalag az olvasóba befűzve.
==== Lyukkártya ====
{{bővebben|Lyukkártya}}
A '''lyukkártya''' vagy '''Hollerith-kártya''' olyan [[adathordozó]], elsődlegesen adatbeviteli eszköz, ahol a [[digitális]] információt a kemény[[papír]]ból készült kártyán adott pozícióban meglevő lyukakkal ábrázolják.
Lyukkártyákat illetve azonos elven működő információtároló eszközöket már a 18. század közepén is használtak az automatizálás és az adatfeldolgozás területén. Ezek célja az ismétlődő folyamatok vezérlése volt. Működési elvük a [[zenélő doboz]]ok működésén alapul. Ezeknél és hasonló automatáknál egy forgó henger a rajta levő lyukakkal vezérelte a zeneszámok lejátszását vagy mechanikai folyamatokat.
A lyukkártyák írására vagyis lyukasztására külön gép, a ''kártyalyukasztó'' szolgált, de készítettek kézi lyukasztásra szolgáló egyszerű kártyalyukasztókat is. A kártyák beolvasása optikai vagy mechanikus olvasóberendezésekkel történt.
=== Egyéb ===
==== Hologram ====
{{bővebben|Hologram}}
==== Hanglemez/Gramofonlemez ====
{{bővebben|Hanglemez|Gramofon}}
(az 1980-as években néhány otthoni számítógép program elosztására használták)
== További információk ==
| 