„Dialektika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
30. sor:
====Szókratész és Platón====
[[Szókratész]] kötötte össze a dialektikát, mint a vitatkozás tudományát és mint a filozófia általános tudományos módszerét. Nála a beszélgetés a tudományos eljárás egyik módja, amelynek segítségével a beszélők fogalmaikat vizsgálják, helyreigazítják s egyeztetik: itt a dialektika általában a fogalmakkal való módszeres bánásmód, a logikához hasonló módszer. A szókratészi dialektika elsődleges célja a fogalmak definiálása volt, mely hamis jelentéseken keresztül a végső helyes meghatározáshoz vezetett.<ref>Lendvai L. Ferenc és Nyíri Kristóf 1995. A filozófia rövid története: A védáktól Wittgensteinig. Kossuth Kiadó. Budapest. Internetes elérhetőség: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/filtort/ktar/vw/vwant.htm {{Wayback|url=http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/filtort/ktar/vw/vwant.htm# |date=20061125112227 }}. Letöltve: 2011. 12. 08.</ref> Szókratész által válik filozófiai ággá a dialektika, mivel a beszéd művészetét a tudományosság szintjére emeli.
[[Platón]] ugyan a létről szóló fejtegetései kiindulópontjában az igazi létet úgy határozza meg, mint ami önmagával azonos és változatlan, azonban ''[[A szofista]]'' és ''Parmenidész'' című dialógusaiban messzemenően dialektikus eredményekre jut. Eszerint a létező legfelső nemei csak úgy gondolhatók el, mint amik vannak is meg nincsenek is, egyenlők is önmagukkal meg nem is egyenlők, azonosak is önmagukkal meg át is mennek a maguk másába. Így mutatott rá a lét ellentmondásaira, azaz hogy az egységes is meg sokféle is, nyugalomban is van meg mozgásban is van, és még sok hasonló aspektusra. Platón szerint a dialektika művészete abban a felismerésben rejlik, hogy az ellentmondások szükséges feltételét alkotják a lélek elmélkedésre serkentésének. Az ő dialektikája „a kérdés és továbbkérdezés következetessége révén juttatta érvényre a dolog tartalmát, mint a vélekedés egyoldalúságán túlmutató tárgyi konzekvenciát”.<ref>Ungváry Zrinyi Imre 2005. Dialógus, Interpretáció, Interakció. Mentor Kiadó. Marosvásárhely. 72.</ref> Értelmezése szerint az egyetemesebb fogalmak magukba foglalják az alacsonyabb rendű fogalmakat. A gondolkodást a filozófia végső kérdései felé kell irányítani. A platóni gondolatokat a dialektikáról továbbfejlesztették követői, a [[újplatonizmus|neoplatonikusok]], így [[Plótinosz]] és [[Proklosz]].
| |||