„Vársonkolyos” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Erdélyi települések és infoboxaik takatítása, WP:BÜ AWB
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
22. sor:
== Fekvése ==
A [[Király-erdő]] hegység északi peremén, a [[Sebes-Körös]] szurdokvölgyében fekszik. A falutól keletre éri el a folyó a tömbösödött [[jura (geológia)|jura]] kori [[mészkő (kőzet)|mészkövet]], amelybe festői, kanyargós szurdokvölgyet vágott magának (Vársonkolyosi-szoros). A falunál ömlik a Sebes-Körösbe a [[Méhsed]] (''(Mișid)'') és az [[Izbendis]] (''(Izbândiș)''). A környék bővelkedik [[barlang]]okban: itt, a Vársonkolyosi-szorosban található Közép-Európa egyik leghosszabb, több mint 50 kilométeres járata, a [[Szelek barlangja]] (''(Peștera Vîntului)''). Mellette említésre méltó az impozáns, hatalmas nyílású Nagy Magyar- (''Peștera Unguru Mare'', 250 m), a Kecskés-barlang (''Peștera Napiștileu'', 195 m), illetve a Méhsed völgyében a Meszes- (''Peștera de la Izvor'', 230 m), a Lesján- (''Peștera Leșiana'', 124 m) és a Bíró Lajos-barlang (''Peștera Moanei'', 1170 m). Az Izbendis völgyében található az északi [[Király-erdő]] csapadékát levezető, rendkívül bővizű [[Izbendis-barlang]] (''(Peștera Izbîndiș)'').
 
== Nevének eredete ==
28. sor:
 
== Története ==
A helyi hagyomány szerint Vársonkolyosnál található az [[Anonymus]] említette [[Igfon erdeje]], s a Körös-szoros feletti magaslaton állnak a Tündér-vár (''(fortărea Zinelor)'') romjai, ahova az érkező magyarok elől való félelmében [[Mén-Marót]] bevette magát.
 
[[Fájl:Vársonkolyos bányászlakótelep.jpg|bélyegkép|balra|180px|A szocializmus korabeli bányászlakótelep]]
Vársonkolyos a [[16. század]]ban a [[Thelegdy család|Thelegdyek]] uradalmához tartozott, majd a [[19. század]] elején a [[Kállay család|Kállayak]], a század végén pedig [[Friedmann Rezső]] és a Zichyek voltak a földesurai. Ez utóbbi család egyik tagja, [[ifj. Zichy Ödön]] építtette a Körös-szoros feletti sziklán azt a vadászkastélyt, amelynek romjaira komfortos menedékház épült, udvarán kis faházakkal (''(Castelul Șuncuiuș)''). A 19. században a helyi lakosság megélhetését a gazdálkodás mellett a [[samott]]-tégla gyártására használt tűzálló [[agyag]] bányászata, a [[mészégetés]] és a fafeldolgozás biztosította. Vársonkolyos gazdaságára jótékony hatással volt a falut érintő [[nagyvárad]]–[[kolozsvár]]i vasútvonal kiépítése. 1910-ben az 1302 fős lakosság nagy része [[ortodox kereszténység|ortodox]] vallású [[románok|román]] volt, templomuk [[1820]]-ban épült fel, s a magyarság lélekszáma alig több mint 1%-ot tett ki.<ref name="varga">[[Varga E. Árpád]]: ''[http://varga.adatbank.transindex.ro/?pg=3&action=etnik&id=1741 Erdély etnikai és felekezeti statisztikája]'' Népszámlálási adatok 1850–2002 között</ref>
 
A [[szocializmus]] alatt több bányát nyitottak a környéken, s a nagy tömegben ideköltöző bányászok számára (mára leromlott állapotú) lakótelepet építettek. [[1957]]-ben a kolozsvári barlangász, [[Bagaméri Béla]] fedezte fel a [[Szelek barlangja|Szelek barlangját]], s 1966-ban megalakult a döntően kolozsvári magyarok alkotta Amatőr Barlangász Klub (''(Clubul Speologilor Amatori)''). Tagjai további barlangokat tártak fel Vársonkolyosnál, így a vidék a természetjárók mellett a barlangászok egyik fő célpontja lett.
[[Fájl:Királyerdői táj.jpg|bélyegkép|Király-erdői táj a település határában]]
Az 1992-es népszámlálás eredményei szerint a vársonkolyosi magyarok száma a [[20. század]] során megsokszorozódott, a 2077 lakos 7%-a magyar (147 fő).<ref name="varga" />