Wikipédia

„Föld” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4C:2259:6800:62:385:25BD:886F (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
3 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
132. sor:
| accessdate=2007-09-20
| doi = 10.1144/GSL.SP.2001.190.01.14
}}</ref><ref name="age_earth4">{{cite web | last=Stassen | first=Chris | date=2005-09-10 | url=http://www.toarchive.org/faqs/faq-age-of-earth.html | title=The Age of the Earth | publisher=[[TalkOrigins Archive]] | accessdate=2008-12-30 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20090118213020/http://toarchive.org/faqs/faq-age-of-earth.html# | archivedate=2009-01-18 }}</ref> és a felszínén mintegy egy milliárd év múlva az élet is megjelent. Azóta a [[bioszféra]] jelentősen megváltoztatta az [[légkör|atmoszférát]], és más, biotikus összetevőit. Ezzel lehetőség nyílt az aerob organizmusok osztódásos szaporodására, és létrejött az [[ózonréteg]], amely megszűri a Nap felől érkező [[Ibolyántúli sugárzás|ultraibolya sugárzás]]t. A Föld felszínét a Föld [[mágneses mező]]je védi a nagyenergiájú [[kozmikus sugárzás]]tól.<ref>{{cite book▼
}}</ref><ref name="age_earth4">{{cite web
| last=Stassen | first=Chris | date=2005-09-10 | url=http://www.toarchive.org/faqs/faq-age-of-earth.html
| title=The Age of the Earth | publisher=[[TalkOrigins Archive]] | accessdate=2008-12-30
}}
▲</ref> és a felszínén mintegy egy milliárd év múlva az élet is megjelent. Azóta a [[bioszféra]] jelentősen megváltoztatta az [[légkör|atmoszférát]], és más, biotikus összetevőit. Ezzel lehetőség nyílt az aerob organizmusok osztódásos szaporodására, és létrejött az [[ózonréteg]], amely megszűri a Nap felől érkező [[Ibolyántúli sugárzás|ultraibolya sugárzás]]t. A Föld felszínét a Föld [[mágneses mező]]je védi a nagyenergiájú [[kozmikus sugárzás]]tól.<ref>{{cite book
| first=Roy M. | last=Harrison
| coauthors=Hester, Ronald E. | year=2002
149 ⟶ 145 sor:
 
A [[földkéreg]] több különálló részre, [[lemeztektonika|tektonikai lemezekre]] töredezett, és ezek az elmúlt évmilliók során, és jelenleg is folyamatosan mozognak egymáshoz képest. A felszín nagyjából 71 százalékát [[tengervíz|sós vizű]] [[óceán]]ok, a fennmaradó területet [[kontinens]]ek és szigetek foglalják el. Nem tudunk más olyan bolygóról, aminek felszínén folyékony víz található, márpedig az a földi élet elengedhetetlen feltétele. A [[Mars (bolygó)|Marson]] valaha volt víz, de ma már csak legfeljebb nyomokban, jéggé fagyva fordulhat elő.<ref group=note>Lásd: <cite>{{cite news
| author = Msnbc
| title = Rover reveals Mars was once wet enough for life
| publisher=NASA | date=2007-03-02 NASA
|date = 2007-03-02
| url = http://www.msnbc.msn.com/id/4202901/
| accessdate=2007-08-28}}</cite><cite>{{cite news▼
|accessdate = 2007-08-28
| author=Staff▼
▲ | accessdate=2007-08-28}}</cite><cite>{{cite news
| title=Simulations Show Liquid Water Could Exist on Mars▼
▲ | author = Staff
| publisher=University of Arkansas | date=2005-11-07
▲ | title = Simulations Show Liquid Water Could Exist on Mars
| url=http://dailyheadlines.uark.edu/5717.htm▼
|publisher = University of Arkansas
| accessdate=2007-08-08}}</cite></ref><ref group=note>2007-ig mindössze egyetlen [[exobolygó]], egy gázóriás légkörében mutattak ki vízgőzt. Lásd:{{cite journal▼
|date = 2005-11-07
▲ | url = http://dailyheadlines.uark.edu/5717.htm
|accessdate = 2007-08-08
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20070807082823/http://dailyheadlines.uark.edu/5717.htm#
|archivedate = 2007-08-07
▲ | accessdate=2007-08-08}}</cite></ref><ref group=note>2007-ig mindössze egyetlen [[exobolygó]], egy gázóriás légkörében mutattak ki vízgőzt. Lásd:{{cite journal
| author=Tinetti, G. ''et al'' | title=Water vapour in the atmosphere of a transiting extrasolar planet
| journal=Nature | month=July | year=2007 | volume=448
338 ⟶ 340 sor:
Az óceánok 1,37×10<sup>9</sup> km³, azaz 1,37 milliárd km³ térfogatot,<ref>{{cite web|url=http://hypertextbook.com/facts/2001/SyedQadri.shtml|title=Volume of Earth's Oceans|author=Glenn Elert|publisher=|accessdate=2010-01-20}}</ref> a Föld össztérfogatának – kb. 1083 milliárd km³ – mindössze 800-ad részét teszik ki. Ha az óceánok tömegét hasonlítjuk a bolygó össztömegéhez, még kisebb értéket, mindössze 4400-ad földtömegnyit – hozzávetőleg a bolygó tömegének 0,25‰-ét – kapunk (tekintve, hogy a bolygó anyagának átlagsűrűsége – 5,5 g/cm³ – sokkal magasabb, mint az egységnyi sűrűségű vízé). Ez a bolygóméretekben elenyésző mennyiségű anyag mégis 2,7&nbsp;km mély vízréteget vonna a bolygó felszínére, ha az sima felületű gömb lenne. A földfelszín egyenetlensége miatt a világtengerek mélysége rendkívül széles határok között változik. Az óceánok legmélyebb pontja a Csendes-óceánon, a [[Mariana-árok]]ban fekszik, {{szám|11022}} méteren, átlagos mélysége {{szám|3711}} méter.<ref>{{cite web|url=http://www.oceansatlas.com/unatlas/about/physicalandchemicalproperties/background/seemore1.html|title=DISTRIBUTION OF LAND AND WATER ON THE PLANET|author=|publisher=HDNO|accessdate=2010-01-20|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120216030249/http://www.oceansatlas.com/unatlas/about/physicalandchemicalproperties/background/seemore1.html|archivedate=2012-02-16}}</ref>
 
A tengervíz átlagos sótartalma 35‰.<ref>{{cite web|url=http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:nmIaSlQV1bQJ:tanarajanlo.hu/letoltes.php?tetelek%26t_135.doc+%C3%B3ce%C3%A1n+v%C3%ADzmennyis%C3%A9g&cd=2&hl=hu&ct=clnk|title=10. tétel|author=|publisher= |accessdate=2010-01-20}}{{Halott link|url=http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache%3AnmIaSlQV1bQJ%3Atanarajanlo.hu%2Fletoltes.php%3Ftetelek%26t_135.doc+%C3%B3ce%C3%A1n+v%C3%ADzmennyis%C3%A9g&cd=2&hl=hu&ct=clnk |date=2018-11 }}</ref> Az óceánok jelentős hatást gyakorolnak a Föld klímájára: hatalmas hőtárolóként és a tengeri áramlatok révén hő szállító közegként működnek. A tengervíz hőtároló és hőelosztó tulajdonságainak vannak állandó és véletlenszerű hatásai. Előbbire példa a [[Golf-áramlat]], amely a trópusok melegét szállítja az Atlanti-óceánon a magasabb északi szélességekre, így pl. [[Európa]] nyugati részére, utóbbira pedig az [[El Niño]] és [[La Niña]] jelenség, amely időszakosan alakul ki és időszakosan okoz szélsőséges időjárási jelenségeket.
 
Az óceánok az [[élet]] bölcsői és hatalmas tárházai. Biológiai kutatások szerint a földi élet a tengervizekben alakult ki, és csak később hódította meg a szárazföldet. A ma létező fajokból több százezer a tengerek lakója.
403 ⟶ 405 sor:
A Föld a [[Nap]]tól számítva a harmadik [[bolygó]]. Központi csillagunk körüli pályája közel kör alakú, átlagos naptávolsága – amelyet [[Csillagászati egység]] (CsE) jelöléssel a Naprendszerbeli távolságok mérőszámaként is szokás alkalmazni – 150 millió kilométer. Az ellipszispálya [[apszispont|napközelpontja]] {{szám|147098074}}, [[aphélium|naptávolponja]] {{szám|152097701}} kilométeren található. A Föld a [[Merkúr]]ral, a [[Vénusz|Vénusszal]] és a [[Mars (bolygó)|Marssal]] együtt a [[Föld-típusú bolygók]] vagy más néven kőzetbolygók családjába tartozik, amelyek a '''Belső Naprendszer''' meghatározó objektumai. A Naprendszerbeli elhelyezkedése az ún. [[lakható övezet]]be esik, abba a zónába, ahol a [[hőmérséklet]] elég meleg az [[élet]] alapkövét jelentő [[víz]] folyékony halmazállapotban tartására.
 
2011-ben a [[NASA]] ''Wide-field Infrared Survey Explorer'' ([[WISE]]) műholdjának adatai segítségével egy kb. 300&nbsp;méter átmérőjű Trójai-típusú kísérőt azonosítottak 2010 TK7 néven az egyik [[Lagrange-pont]]ban.<ref>[http://www.disinfo.com/2011/07/planet-earth-has-a-stalker/ Planet Earth Has A Stalker] {{Wayback|url=http://www.disinfo.com/2011/07/planet-earth-has-a-stalker/# |date=20110804040801 }} 2011-07-28</ref>
 
=== Keringése ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Föld”