„Harmadik Birodalom” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
74. sor:
{{lektor-szakasz}}
 
Az 1920-ban elfogadott nemzetiszocialista pártprogram 19. pontja így hangzik: „Követeljük a materialista világnézetet szolgáló [[római jog]] helyére a német közösségi jogrendszert.”<ref>[http://www.multunk.x3.hu/html/fejlec_menu/Orszagok_html/3.birodalom.html Például itt]{{Halott link|url=http://www.multunk.x3.hu/html/fejlec_menu/Orszagok_html/3.birodalom.html |date=2018-11 }} a ''világrendet'' szerepel.</ref> Ennek a mondatnak lapidáris fogalmazását egy szokványos jogász primitívnek tarthatja. Azonban legteljesebb rövidségében is eléggé érthetően foglalja össze annak lényegét, amire a nemzetiszocialista jogi felfogás törekszik.
 
[[Adolf Hitler|Hitler]] [[1937]]. január 31-i birodalmi gyűlési beszédében világosan és közérthetően kifejtette ezt a felfogást. Két poláris ellentét van, mondotta, amely itt egymással szemben áll. Az egyik felfogás szerint a jog, mint olyan, önmagában hordozza létjogosultságát s ilyenformán hasznossága szempontjából nem vizsgálható. Állania kellene, ha a világ tönkre is menne miatta. A másik álláspont úgy hangzik, hogy a jog feladata a néptársakat és tulajdonukat oltalmazni és a népet biztosítani azokkal az elemekkel szemben, amelyek mint aszociálisak vagy a közös kötelességek teljesítése alól igyekeznek magukat kivonni, vagy e közös érdekek ellen vétkeznek. Az első felfogás a római jog alapelveire és a felvilágosodás bölcsészetének természetjogára támaszkodik. A másik felfogás a nagy német jogtudós, [[Friedrich Carl von Savigny]] (szül. [[1779]]. február 21.) álláspontjához kapcsolódik, aki a népiség élő, természetes egységét tartotta a jog megteremtőjének és hordozójának: „A jognak ugyanis magában véve nincsen létezése, lényege sokkal inkább maga az emberek élete, bizonyos oldaláról szemlélve”.