„Keleti-főcsatorna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
3 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
1. sor:
[[Fájl:Keleti-főcsatorna Hajdúnánás.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|A Keleti-főcsatorna [[Hajdúnánás]] közelében]]
A '''Keleti-főcsatorna''' egy 98 km hosszú<ref name
A csatornát több mint két évszázaddal az első tervek felmerülése után, [[1956]]-ban nyitották meg. Ma közvetlen gazdasági jelentősége mellett természetvédelmi szempontból is fontos, otthont ad a Tisza-vidék szennyezésre érzékeny halfajainak is.
8. sor:
[[1727]]-ben Ternyey János főintézőt egy Tiszadobnál kiinduló, a [[Méhes-ér]], a [[Vörösnádasfok]] és [[Mélyvölgy]] nevű vízereken át a Debrecen melletti [[Debrecen városrészei#Korábban önálló települések|Szepes pusztán]] húzódó, majd a [[Berettyó]]n át a [[Sárrét (Tiszántúl)|Sárrétig]] haladó hajózható csatorna megvalósítási terveinek kidolgozásával bízta meg a Magyar Királyi Kamara. A tervek el is készültek, azonban a csatorna nem épült meg [[1764]] után sem, amikor ismét felvetődött a csatornaépítés gondolata. Ezekkel a tervekkel elsősorban a sószállítást szerették volna könnyebbé tenni a korszakban mocsaras területen.<ref name = "szoboszlo kk"/>
Az [[1863]]-as aszályt követően már öntözőcsatorna építése került szóba. [[Herrich Károly]] miniszteri tanácsos három<ref group="megj">más források szerint tíz, lásd [http://www.civaqua.hu/tortenet.html] {{Wayback|url=http://www.civaqua.hu/tortenet.html# |date=20080522090349 }}</ref> tervet dolgozott ki, mindhárom csatorna a main Keleti-főcsatornához hasonlóan Tiszalöknél indult volna, azonban déli végpontja [[Öcsöd]]nél, [[Mezőtúr]]nál vagy [[Gyomaendrőd|Gyománál]] lett volna. Herrich terveiben még nem, de az évtized második felében felszólaló mérnökök ([[James Abernethy]] és [[Benedek Pál (mérnök)|Benedek Pál]]) javaslataiban már szerepelt egy tiszai duzzasztómű terve is.<ref name = "szoboszlo kk"/>
A következő viszonylag csapadékosabb évtizedek alatt azonban lassan feledésbe merültek ezek a törekvések, azokat csak a [[20. század]] elején elevenítették fel. Egy [[1907]]-ben született terv szerint 157 km-es öntöző- és hajózócsatornát építettek volna a Hajdúháton. Ennek 10,7 m³/s-os vízhozama 11 500 ha öntözését tudta volna biztosítani, és évi 1 millió tonna áru vízi szállítására lett volna alkalmas.<ref name
A [[trianoni béke]] után attól tartottak, hogy egy aszályos év - amely az Alföld Magyarországon maradt területeit súlyosabban érintette, mint a viszonylag kiegyensúlyozott termést hozó [[Bácska|Bácskát]] és [[Bánát]]ot - éhínséget zúdítana Magyarországra.<ref name = "szoboszlo kk"/> [[1922]]-ben [[Czverdely-Trummer Árpád]] irodája állt elő egy tervvel, mely szerint a hajózó csatorna 160 km-es hosszúságú lett volna 40 m³/s vízátbocsátással és 95 000 ha terület öntözését biztosította volna. Tíz évvel később [[Ruttkay Udó]] dolgozott ki tervet egy 136 km hosszú, 110 m³/s vízhozamú csatornára, mely szerinte 806 ezer hektár öntözéséhez szállított volna elegendő vizet - ezt azonban kortársai felelőtlen becslésnek tartották.<ref name = "A HTVR története"/>
62. sor:
===Belvíz elvezetés===
A Keleti-főcsatorna a mellette elterülő földek belvízének elvezetésére is lehetőséget biztosít (különösen a Kösely és a Füjéri öblözet esetében),<ref name ="tikövizig"/> azonban az ivóvíz védelme érdekében ezt a lehetőséget csak korlátozottan használják ki.<ref>{{cite web|url
===Halgazdaságok és horgászat===
| |||